Manapság már temérdek kamera és szenzor figyeli az utat és a vezetőt menet közben, de vajon mit csinálnak ezek a rendszerek, amikor épp elkap minket és partnerünket a hév?
Az Európai Unió még 2019-ben dolgozta át az általános járműbiztonsági rendeletet, amely alapján 2024 júliusától temérdek aktív biztonsági elem válik kötelezővé az újonnan értékesített autókban. Az egyik ilyen a járművezető fáradékonyságát és figyelmét érzékelő rendszer.
Az egyszerűbb nevén éberségfigyelő egy komplett biztonsági csomag része, amelyet hamarosan kötelező jelleggel kell a gyártóknak beépítenie. Azonban ahogy a keréknyomás-ellenőrző rendszer esetében, itt is kétféle megközelítés létezik.
Az abroncsnyomást lehet olcsóbban és egyszerűbben ellenőrizni, ha a limitált élettartamú, szelepbe épített szenzor helyett az ABS-jeladó értékeit figyeljük. Ezzel ugyan nem kapunk konkrét nyomásértékeket, viszont szól a jármű, ha eltérést észlel a kerekek forgási sebességében, így már nyomásvesztés esetén is figyelmeztet.
Az éberségfigyelő rendszerek közül hasonlóan az egyszerűbb az, amelyik a vezető reakcióiból – például a kormány mozgatása – következtet fáradtságra. Nem tudja, hogy csukott szemmel vezetünk-e vagy az utat nézzük, pusztán az imbolygásból ítéli meg egy előre beállított érték alapján, hogy még elfogadható vagy már vállalhatatlanul fáradtnak tűnünk.
Ennél komolyabb az újabb és drágább modellekben már alkalmazott kamera alapú rendszer, amely gyakorlatilag egy (vagy több), minket figyelő kamerát vesz alapul – akár a kormánymozgás figyelésével kiegészülve. Ez a rendszer pontosan tudja, hogy hova nézünk épp vagy milyen gyakran és hogyan pislogunk – mivel erre hegyezték ki működését - sokat közülük azért így is ki lehet játszani.
Jogosan merül fel az emberben a kérdés, hogy ezek a kamerák alkalmasak-e a vezetésen kívül töltött idő, akár némi hancúrozás figyelésére, rögzítésére. A válasz elméletileg egyszerű, a gyakorlat pedig úgyis idővel derül ki – láttunk már botrányokat az autógyártás történetében.
Először is, az éberségfigyelő nem rögzít hangot (persze mikrofon minden mai autóban található már, így ez rögtön elméleti síkon van csak így), továbbá – szintén teoretikusan – csak menet közben működik, hisz épp ez a lényege.
Persze, akit menet közben kap el a vágy, annál érdekes lehet a kérdés, ám – megint csak elméletileg – az éberségfigyelő nem tárol adatot, és végképp nem küldi el egy távoli szerverre, hisz ez hatalmas adatforgalmat generálna, ami nagy extra költséget jelentene a gyártóknak. Így talán bátran kijelenthetjük, nincs mitől tartanunk – a bámészkodókon és a rendőrökön kívül –, amennyiben autónkban szeretnénk eltölteni egy pásztorórát kedvesünkkel.
