Az új technológiák, a biztonsági és vezetéstámogató rendszerek, valamint a magasabb kényelmi faktor is felfelé hajtják az árakat.
Több biztonsági és vezetéstámogató rendszer, kifinomultabb technológia, a környezetre kevésbé ártalmas motorok, magasabb kényelmi faktor – csupán néhány azon paraméterek közül, amelyek manapság még a kisméretű, kompakt autókkal kapcsolatban is magától értetődőnek számítanak, pedig néhány évvel ezelőtt még többnyire csak a prémium szegmensben léteztek. Ezek a fejlesztések azonban sok pénzbe kerülnek, amit az elmúlt években tapasztalható árváltozás is ékesen bizonyít.
Az Automobilwoche által készített felmérés az elmúlt évek jelentős áremelkedését vizsgálta. A C-szegmensbe (alsó-középkategóriába) tartozó kompakt modellek átlagára 2002 és 2020 között nagyságrendileg 63 százalékkal emelkedett Németországban. Ez leginkább az új hajtásláncok megjelenésének köszönhető: amennyiben kizárólag a belső égésű motoros autókat vizsgáljuk, akkor a kompakt kategóriában a árnövekedés 56 százalék környékén alakul – derül ki a Jato Dynamics piackutatási elemzéséből.
Ez a felmérés adta az ötletet ahhoz, hogy megvizsgáljuk, hogyan alakult a kompakt autók ára Magyarországon az elmúlt 20 évben.
Mit kapunk és mennyiért?
A hazai importőrök által biztosított adatokból kiderül, hogy a IV-es Golf alapmodelljéért 2001-ben csaknem 3,4 millió forintot kellett fizetni. Az Autókatalógus adatbázisának információ alapján ezért az összegért a 75 lóerős, 1,4-es benzinmotoron, a négy keréken és a kormányon kívül ABS-t, vezető- és utasoldali légzsákot, központi zárat, zárható kesztyűtartót, első pohártartót, szervokormányt, a napellenzőben elhelyezett sminktükröket, valamint rádiót kapott a vásárló.
A Golf belépőszintű kivitelét vizsgálva tíz év alatt 32,1 százalékos drágulást tapasztalunk. 2011-ben egy alapfelszereltségű VI-os Golfért már csaknem 4,5 millió forintot kértek újonnan. Ezért az összegért már jóval több műszaki tartalmat, valamint egy 80 lóerős, 1,4-es benzinmotort kapott az ember: már alapfelszereltségnek számított az elektromos ablakemelő elöl, a multifunkciós kijelző, a kipörgésgátló, a távirányítós központizár, az elektromosan állítható és fűthető külső visszapillantó tükrök, az automata légkondi, az első oldallégzsák és a függönylégzsák, a CD-s rádió, az első-hátsó pohártartók, illetve az elektromos, sebességfüggő szervokormány.
Jelen pillanatban a Golf nyolcadik generációjának alapkiviteléért kicsit több mint 8,6 millió forintot kell fizetni. Ezért egy 1,0 literes, háromhengeres, turbós TSI benzinmotort kapunk, ami 110 lóerőt teljesít.
Műszaki tartalom szempontjából pedig igen bőséges a felhozatal, hiszen az eddigieken felül első és hátsó függönylégzsákot, LED-es fényszórókat és nappali menetfényt, automata klímát, első és hátsó elektromos ablakemelőt, első komfortüléseket, kulcs nélküli indítást, fékasszisztenst, fáradtságérzékelő szenzort, kikerülő és kanyarodási asszisztenst, sávtartó rendszert, távolságtartó automatikát, első-hátsó parkolóradart, digitális műszeregységet, valamint egy 21 centiméteres TFT-érintőképernyővel rendelkező infotainment rendszert kapunk Apple CarPlay és Android Auto kapcsolattal.
A Golf esetében tehát 2001 és 2011 között 32,1 százalékos drágulást tapasztalhatunk, míg 2011 és 2021 között további 94,3 százalékot. Összességében pedig több mint 2,5 szeresére emelkedett a modell alapkivitelének ára hazánkban. Nagyjából ugyanez a tendencia körvonalazódik a C-szegmensbe tartozó többi autó esetében is.
2001-ben az Opel Astra alapmodelljéért kicsit több mint 2,8 millió forintot kértek, napjainkban pedig már több mint 6,3 millió forintot kell fizetni érte. Ez húsz év alatt 121 százalékos áremelkedést jelent. A belépőszintű Ford Focus árcéduláján 2001-ben 3 millió forintos indulóár szerepelt, míg jelenleg közel 7,6 millió forintért ülhetünk be egybe, ami ugyancsak kicsivel több mint 2,5 szeres drágulás. Természetesen a technikai fejlődés ezen két modell esetében is igaz.
Ezek alapján a helyzet meglehetősen elkeserítőnek tűnhet, ám sokkal árnyaltabb képet kapunk, ha az adott időszak gazdasági viszonyainak fényében vizsgáljuk meg az autók árát. 2001-ben – a KSH adatai alapján – a nettó havi átlagkereset 64 900 forint volt, egy kiló kenyér 144 forintba, egy liter 95-ös benzin pedig 226 forintba került. Vagyis egy havi fizetésből 450 kiló kenyérre vagy 287 liter benzinre futotta. A Golf alapkivitele pedig 52 havi fizetésbe került.
2011-ben a havi nettó átlagkereset már 141 100 forint volt a KSH szerint, vagyis több mint a duplája, mint tíz évvel korábban. Egy kiló kenyér 281 forintba, egy liter 95-ös benzin pedig 383 forintba került. Ezek alapján egy átlagos havi fizetésből már 502 kiló kenyeret vagy 368 liter benzint lehetett volna venni. Egy autó megvásárlása is lényegesen kisebb terhet jelentett, hiszen 31,6 hónap fizetését kellett összespórolni, ha az ember egy vadonatúj, alapfelszereltségű Golfot szeretett volna venni.
Ami a jelenlegi körülményeket illeti, 2021 szeptemberében a nettó átlagkereset 276 582 forintra emelkedett a KSH statisztikája szerint, ami azt jelenti, hogy tíz év alatt közel duplájára, húsz év viszonylatában pedig majdnem 4,5 szeresére növekedett. Jelenleg a kenyér átlagosan 395 forintba, egy liter 95-ös benzin pedig 480 forintba került. Vagyis 700 kiló kenyeret vagy 576 liter benzint kapunk egy havi fizetésért, míg egy belépőszintű Golfért 31 havi fizetést kell letenni az asztalra.
Vagyis bár az autók árát tekintve az elmúlt 20 évben jelentős drágulás figyelhető meg, összességében egy új középkategóriás modell megvásárlása a nettó átlagbér alapján 2021-ben korántsem jelent akkora megterhelést egy átlagos fizetésű ember pénztárcája számára, mint húsz évvel ezelőtt.
Az átlagbér mértéke azonban némiképp csalóka lehet. A szakemberek szerint pontosabb képet kaphatunk, ha a fizetések medián értékét (ennek meghatározásához sorba rendezik a fizetéseket, a középre eső érték lesz a mediánbér: ezen értéknél a dolgozók fele többet, a másik fele kevesebbet keres) használva számolunk, mivel ez a mutató sokkal kevésbé érzékeny a kiugró adatokkal szemben. A 2001-es mediánbérre vonatkozó KSH adatot nem találtunk, ám a Portfolio.hu grafikonjából kiszámítható, hogy 2011-ben a nettó mediánbér 106 ezer forint körül mozgott. Ez azt jelenti, hogy egy alapfelszereltségű Golf 42 havi fizetésébe került egy átlagkeresetű embernek.
A 2021 szeptemberi nettó mediánbér 222 418 forint a KSH adatai szerint, tehát jelenleg egy átlageresetű embernek 39 havi fizetésébe kerül egy új, alapfelszereltségű Volkswagen Golf.
A „tisztább” autók többe kerülnek
Az elmúlt 20 év áremelkedése leginkább a károsanyag-kibocsátás csökkentése érdekében bevezetett új technológiáknak, illetve az alternatív hajtásláncok megjelenésének köszönhető. Egy mai belső égésű motoros autó legdrágább alkatrészeit nem feltétlenül a számítógépek, az elektronika, az egyre nagyobb méretű kijelzők jelentik, sokkal inkább a turbófeltöltő, a kettőstömegű lendkerék, a részecskeszűrő vagy éppen az egyre komplikáltabb katalizátorok jelentik.
Egy másik fontos árfelhajtó tényező az úgynevezett CO2-kvóta. 2020-tól kezdődően azok az autógyártók, amelyek nem felelnek meg az Európai Unió előírásaink, súlyos bírságokat kénytelenek fizetni. A klímavédelmi célok teljesítése érdekében az Európai Bizottság ugyanis arra kötelezi a gyártókat, hogy az adott évben értékesített autóflotta átlagos szén-dioxid-kibocsátása nem haladhatja meg a 95 gramm/kilométert. A gyártók pedig az esetleges bírságot már jó előre belekalkulálják az új autók vételárába.
