A sportfotósok élete sem csak játék és mese, avagy nem mindig adja ki, vagy mégis?

Hol is kezdjem a mondandómat? Talán a legelején kéne, de úgy kissé hosszú lenne, ezért csak odáig kanyarodom vissza, hogy mentorom és barátom Szalay Iván (vele forgattuk a Rallylegendes vlogot) társaságával együtt, korábban már invitált erre a családias hangulatú kocsikázásra, de sosem volt rá időm, hogy eleget tegyek a kérésnek.

Májusban Farkas Zoli és Iván rajthoz álltak egy zöld Opel GT-vel a IV. Budapest - Tata Rally Historicon. Amelyről küldött egy élménybeszámolót, ez elég népszerű lett az olvasók körében. Így a Győrből induló versenyen Feca barátommal mi is elrajtoltunk a népes mezőnnyel.

Iván írását a IV. Budapest - Tata Rally Historicról a linkre kattintva éred el.

Péntek este egy rendezvényre voltam hivatalos, így viszonylag későn kerültem ágyba, három óra alvás után megcéloztuk a Nyugat-Dunántúl régió központját. Röpke egy óra alatt le is értünk, a gyönyörű autók a Városház téren sorakoztak. Egy könnyű reggeli után Az ETO-park érintésével elindultak az autók Pannonhalmára, ahol az első időellenőrző állomás volt.

Ezután gyönyörű utakon haladtunk Zirc felé, érintve többek közt Bakonyszentlászlót, illetve Dudart. Egy rövid szusszanás után következett a Cseszneki szerpentin, amely igazán élvezetes volt. Kacskaringós úton, Rédén, Ravazdon és Tényőn keresztül érkezett meg a mezőny Ménfőcsanakra a Lovasbarát Fogadóba.

Délután három órakor egy kellemes ebéd után két percenként indították az autókat. A teljesség igénye nélkül volt itt minden, az Austintól kezdve R5-ös Renaulton keresztül, MG, Zastava, Volga, Opel, Mercedes és persze Lada.

Az útvonal lap alapján 17:40-kor volt egy időellenőrző pont Lébényben a Szent Jakab templomnál. Ekkorra már kissé megviselten, de törhetetlen jókedvvel robogtunk a falucska felé, amikor egy hatalmas kátyút nem tudtam kikerülni, mert több volt az úthiba mint az út. Ennek köszönhetően egy defekttel lettem gazdagabb, ez kissé megtépázta a jókedvünket.

Szerencsére nem eresztett annyira, így a 3 km-re lévő templomhoz még el tudtam gurulni, ott meg már kaptam segítséget. A mezőny tovább állt a szállás felé, egy gyors kerékcsere után mankókerékkel folytattuk utunkat Fecával Mosonmagyaróvárra, ahol egy benzinkúton ellenőriztük a pótkerék guminyomását.

Az esélytelenek nyugalmával megkérdeztük a kutas srácot, hogy van-e egy gumis a közelben, ami nyitva is van? Rávágta, hogy persze, itt van a Tóth Gumi Szerviz, ugyan nincs nyitva, de van ügyeletük és kijönnek, ha felhívom a kapun lévő számot.

Így is történt meg voltam róla győződve, hogy fel sem fogják venni a telefont vagy jobb esetben igen, de akkor meg elküldenek a fenébe szombat este hétkor. Szerencsére nem így lett! Nem is kellett sokat várnunk és megérkezett a kollega, aki gyorsan orvosolta a kialakult nem túl szerencsés helyzetet.

A szállásra érve, hatalmas megkönnyebbülés lett úrrá rajtam, csak egy hideg zuhanyra tudtam gondolni, de nem is mi lettünk volna, ha flottul megy minden. Átvettük a szobát, ahol látszólag minden rendben volt, majd benyitottam a fürdőbe, ahol leszakadt álmennyezet fogadott. A fenti szobából eláztatták ezt, simán megesik az ilyen, csak vicces volt, hogy a nap történései után még egy egyszerű szoba átvétel sem megy simán.

Ennek az élét is el tudtuk ütni jókedvvel és sírva nevetéssel. Balázsék, a szervezők gondoltak ránk és raktak félre nekünk vacsorát, mert természetesen azt is lekéstük... Természetesen kaptunk másik szobát, ahol minden rendben volt. Gyönyörű volt a környék, a kiszolgálás és tényleg egy szavunk nem lehetett.

Vasárnap reggel egy kisebb zivatar csapott le a mezőnyre, de gyorsan tovább állt, pont mire rajtoltak az autók. Elég hosszú út volt, Feketeerdőn keresztül Győrladamér érintésével Tényő utolsó kis utcájába kellett eljutni.

Onnan a Rábaringre mentünk egy erdészeti úton, ami kanyargós, árnyékos és nagyon hangulatos volt, imádtam. Nem mellesleg jobb útburkolattal rendelkezett, mint az eddigi közutak. A mezőny előtt felmentünk az egy nyomtáv széles útra, majd félreálltunk, megvártuk a mezőnyt és utánuk értünk a Rábaringre.

Először azt hittem, rossz helyen vagyunk! A környezet, a pálya és a növényvilág megrekedt valahol a szoci érában. Ennek ellenére egy roppant összetett és technikás létesítmény. Anno tesztpályának építette a Rába és több úttípus található rajta.

A II. Arrabona Historic Regualarity Rally résztvevői egy hegyifelfutó jellegű szakaszt teljesítettek. Ezután díjátadó következett a győri városház téren.

Én úgy gondolom, hogy hatalmas köszönet jár Balogh Balázsnak és Baloghné Kobán Teréziának, akik leszervezték ezt a remek hangulatú és kimondottan jó színvonalú versenyt. A versenyzőknek sem volt egyszerű dolga az útvonal miatt, Szalay Iván elmondta, hogy ideális volt a környék a lebonyolításhoz, kicsi volt a forgalom és jól lehetett haladni a szép környezetben.

Köszönöm szépen a meghívást és nagyon tetszett maga a közeg és a hangulat. Mosolyogva teljesítettük a távot és nem hagytuk, hogy elvegye bármi is a jó kedvünket.