A négykarikás márka mindig is igyekezett vezető szerepet vállalni a fejlesztésekben, ez hol sikerült nekik, hol nem. Íme néhány példa arra, amikor igazán odatették magukat a tervezők.
Minden évben kihoznak a gyártók olyan tanulmányautókat, melyekre csak a nyálamat csorgatom, de az csak álom marad, hogy az utcán is összefussak egy példánnyal. Van, amelyik a futurisztikus külseje miatt különleges, más példányok pedig a lemezek alatt dolgozó innovatív technológia miatt. A vállalatok ilyenkor meg szeretnék mutatni, hogy mire képesek, és hogy milyen irányba szeretnének elindulni a fejlesztéseikkel. Következzen most néhány érdekesség az Audi történelméből.
1. Quattro Concept – 2010
Az RS5 alapjaira épülő Quattro Conceptet 2010-ben mutatták be Párizsban, mely egy alacsonyra ültetett, rövid túlnyúlásokkal ellátott kétüléses sportautó volt. Az alumínium karosszéria rendkívül könnyűvé tette a járművet, melyet egy 2,5 literes, öthengeres turbós motor hajtott. A blokk 408 lóerőt teljesített, a 0-100-as sprinthez pedig 3,9 másodpercre volt szüksége. Nagy kár, hogy ebből sem lett végül szériagyártmány.
2. Rosemeyer koncepció – 2000
A ’30-as évek egyik nagy alakja az autóversenyző Bernd Rosemeyer volt, aki egy sebességi rekord felállítása közben vesztette életét. Róla nevezték el ezt a 2000-ből származó tanulmányt. Az autót egy 16 hengeres motor hajtotta (akárcsak a harmincas évekbeli gyorsasági autókat), a xenon lámpákat lemezek takarták alaphelyzetben. Az ülések mögött elhelyezett motort látni lehetett egy üvegen át, a klasszikus visszapillantók helyett pedig kamerák mutatták az autó mögötti képet.
3. Avus Quattro – 1991
Az Audi már a ’30-as években is igyekezett innovatív anyagokat használni, így kezdtek kísérletezni az alumíniummal. Addig jutottak vele, hogy a ’91-es Tokiói Autószalonon bemutatták a teljesen alumínium karosszériás Avus Quattro tanulmányt, mely meghökkentő formavilágával sokkolta a közönséget. A prototípusban egy 509 lóerős W12 dolgozott, a 0-100-as sprinthez pedig kevesebb mint 3 másodpercre volt szüksége.
4. Type K – 1923
Érdekes módon ennek a márkának is van magyar vonatkozása, hiszen 1923-ban Járai Pál az Audi K-modell alvázára épített egy áramvonalas autót. A tesztek során 130 km/órás sebességet ért el, míg az azonos hajtással ellátott Audi modellek csak 100 km/órára voltak képesek. Ez a konstrukció a későbbi Auto Union és DKW versenygépek alapját adta.
