2021. július 20. | 13:54

Meglepő megállapításra jutott a témában elmerülő kutatócsoport.

Egy új kutatás szerint a vaddisznók éghajlati hatása világszerte évente 1,1 millió autó üvegházhatású gázkibocsátásával egyenértékű. A nemzetközi kutatócsoport által felállított modell becslése szerint a vaddisznók a talaj felforgatásával évente 5,37 millió tonna szén-dioxid légkörbe jutásáért felelősek világszerte.

Ez elég hihetetlennek hangzik így elsőre, így újra leírjuk: a Global Change Biology című szaklapban megjelent új tanulmány szerint a világ vaddisznói évente ugyanannyi CO2-t termelnek, mint 1,1 millió autó. És ezt nem mással, mint a földben turkálással érik el.

„A vaddisznók köztudottan károsítják a talajt, de rájöttünk, hogy eddig egyetlen más tanulmány sem járta körbe nagyon alaposan ezt a témát. A talaj fontos szerepet játszik a szén tárolásában, ezért fel akartuk mérni, hogy a vaddisznók talajkárosítása milyen kockázatot jelent a szén-dioxid-kibocsátásra nézve” – nyilatkozta írásban Christopher O'Bryan, a tanulmány vezető szerzője, a Queenslandi Egyetem kutatója.

Nem akarjuk feltétlen rossz hírét kelteni a vaddisznóknak, de a hírek szerint akár őshonos fajokat is veszélyeztethetnek. Emellett feldúlják a termést, és csak az Egyesült Államokban 1,5-2,5 milliárd dollárnyi gazdasági kárt képesek okozni. Ha veszélyben érzik magukat, az emberre is veszélyesek, 2019-ben egy csapat vaddisznó még egy nővel is végzett Texasban.

A sok terménypusztítás nem csak az üzletnek árt, hanem a bolygónak is. A talaj tele van szén-dioxiddal, és jól dokumentált, hogy a talajt megbolygató emberi mezőgazdasági tevékenység felszínre hozza a föld alatt tárolt szenet, és elősegíti annak felszabadulását a levegőbe. Ez az új kutatás arra világít rá, hogy az invazív fajok is felforgatják a talajban lévő anyagot, amikor megpiszkálják a legfelső rétegeket. O'Bryan szerint a vaddisznó az egyik legelterjedtebb invazív gerinces faj a Földön.

„A sertések Európában és Ázsia egyes részein őshonosak, de az Antarktisz kivételével minden kontinensre betelepítették őket. Amikor az éghajlatváltozásra gondolunk, általában a klasszikus fosszilis tüzelőanyag-probléma jön fel. Ez az egyik olyan további veszélyforrás a szén-dioxid és potenciálisan az éghajlatváltozás szempontjából, amelyet globális értelemben még nem igazán vizsgáltak. A vaddisznók táplálékkeresés közben felforgatják a talajt, ilyenkor gyakorlatilag >>minitraktorokhoz<< hasonlíthatók. Ezáltal a talajban lévő mikrobák oxigénhez jutnak, ami esetükben gyors ütemű szaporodást idézhet elő, és ez szén-dioxid-kibocsátást eredményezhet” – jelezte O'Bryan.

A kutató hozzátette, a földhasználat bármilyen formája hatással lehet a talajból származó szén-dioxid-kibocsátásra. Pontosan ugyanez a folyamat játszódik le akkor, amikor az ember egy traktorral végigmegy egy mezőn, vagy ha erdőirtást végez. Az O'Bryan és kollégái által kidolgozott modellek szerint a vaddisznók a nem őshonos élőhelyeiken 36 214 négyzetkilométer és 123 517 négyzetkilométer közötti területet túrnak fel. És ez a sok ásás komoly következményekkel jár a talajban tárolt szén-dioxidra nézve. A kutatók szerint évente mintegy 5,37 millió tonna szén-dioxid szabadul fel a vaddisznók tevékenysége miatt.