Az alacsony guminyomás könnyen válhat rémálommá

Mindenki bólint. Persze, a guminyomásra figyelni kell. Ha viszont arra kérdezünk rá, hogy mikor ellenőrizted utoljára, a bólintás helyét minden harmadik autósnál a fejvakarás veszi át. A felmérések azt mutatják, hogy a forgalomban résztvevő autók egyharmadán legalább az egyik gumi súlyosan leeresztett állapotban van.

A Bridgestone munkatársainak saját gumiabroncs-nyomásmérései szerint - amelyeket nagy parkolókban, tömegesen végeztek - kiderült, hogy az autósok több mint kétharmada alacsony nyomású abroncsokkal közlekedik. Emellett a felmérések arról is szólnak, hogy az autót használók jelentős része a szervizre bízza ezt a munkát, így ők ritkán, vagy egyáltalán nem végeznek nyomásellenőrzést. És hogy ez miért probléma? 4 okot is fel tudunk sorolni, amelyek közül az utolsóra biztosan nem lehet legyinteni.

Milyen problémát okozhat a nem megfelelő guminyomás?

Egyrészt a leeresztett gumiabroncsok átlagos körülmények között is idő előtt elhasználódnak és könnyebben megsérülhetnek. Másrészt a nyomáscsökkent gumiabroncsok hátrányosan befolyásolják a tapadást és a jármű kezelhetőségét. Romló kanyarstabilitás, csökkenő kormányozhatóság: növekvő balesetveszély.

Harmadrészt az alacsony nyomás növeli a gördülési ellenállást, így nemcsak lassítja az autót, de jelentősen emeli az üzemanyag-fogyasztást és a CO2-kibocsátást. Ami a környezeti terhelés mellett egyúttal óriási pénzkidobás is. Világviszonylatban a lapos gumikkal való közlekedésből eredő többletüzemanyag-felhasználás összköltsége milliárdos tétel – euróban.

A negyedik és egyben legnagyobb probléma pedig az, hogy az alacsony nyomású gumiabroncs halálos balesetet okozhat. Világszerte minden évben több ezer halálos kimenetelű balesethez vezet az alacsony guminyomás és a nagy sebesség kombinációja. A közvetlen kiváltó ok a futófelület leválása a lapos gumiról, ami – szakszerűen megfogalmazva – „azonnali nyomáscsökkenést” eredményez. Az esemény rendkívül gyorsan és váratlanul történik, nincs az a reflex, amivel kivédhető egy ilyen nagy sebességű baleset. A sofőr azonnal elveszíti az irányítást a jármű fölött.

A probléma műszaki háttere

Amit az aszfalton egy átlagos körülmények között használt autóguminak el kell viselnie, azt bátran nevezhetjük rendkívül durva igénybevételnek. Ennek ellenére a modern acélradiál gumiabroncsok a magas technológiai elvárásoknak megfelelve, általában sok tízezer kilométert tesznek meg egy autón, problémamentesen. Az acélradiál egy jól bevált technológia, de van egy érzékeny pontja. Az alacsony guminyomáson történő, nagy sebességű közlekedés. Ha ehhez a két körülményhez még az aszfalt forrósága is csatlakozik, abból nagyon nagy baj lehet...

Nem véletlen, hogy a legnagyobb biztosítók külön központot hoztak létre a gumiabroncsok állapotára visszavezethető balesetek vizsgálata céljából (Tire Failures Resource Center). A központ egyik tanulmányában ezt olvashatjuk: „A futófelület leválása az acélszíjas radiális gumiabroncs-technológia sajnálatos mellékterméke. A statisztikák igazolják, hogy a futófelület leválás ezen abroncsok leggyakoribb meghibásodási módja."

A központban alaposan megvizsgálták, hogy az alacsony nyomású gumiabroncsban mi játszódik le, mielőtt nagy sebességnél hatalmas bajt okoz. Az eredmények szerint a részlegesen leeresztett gumiabroncs anyaga a normális használati állapotánál erősebben nyomódik össze és hajlik meg. Az ebből fakadó többletmozgás a forgásból eredően hatalmas számban és gyorsan ismétlődve óriási belső súrlódást és túlmelegedést okoz. Ha még alaposabban vizsgáljuk meg az ilyen abroncsot, akkor kiderül, hogy a túlzottan nagy belső mozgástól kialakult túlhevülés a két anyag, az acél és a gumi találkozási pontjait lazítja meg. Ilyen esetben az acél és a gumi szétválása és a baleset csak idő kérdése.

Konkrét esetek, amik a nem megfelelő abroncsnyomásra vezethetők vissza

A 2000-es év nyarán a futófelület-leválás kérdése világszerte vezető hírré vált. Ezen a nyáron a Ford Explorerek alatt futó Firestone abroncsok számos, halálos kimenetelű balesetet okoztak. A tragikus forgatókönyv mindig ugyanaz volt: az Explorer nagy sebességgel haladt, amikor a Firestone gumi futófelülete levált, leginkább a hátsó tengelyen. Ezt követően a méretes SUV-k felborultak és többször is átpördültek. Gyakran teljes családok szenvedtek így balesetet, érthető, hogy világszerte felháborodott vita alakult ki a gumiabroncsok minőségéről. A Ford egyértelműen a Firestone-t hibáztatta, a gumigyártó cég pedig a Ford SUV tervezését tartotta rossznak.

Valójában a tragikus balesetek miatt kitört közfelháborodás eredményezte azokat a részletes vizsgálatokat, amelyek következtében a futófelület leválásának ma ismert okaira fény derült. A Ford és a Firestone közötti jogi és szakértői viták során vált érthetővé, hogy más márkájú acélradiálok is hajlamosak lehetnek a futófelület leválásra, és más nagy tömegű járművek is felborulhatnak a gumiabroncs meghibásodása miatt.

Ám ennek a vizsgálatsorozatnak volt még egy váratlan eredménye. Kiderült, hogy gyakran a balesetet szenvedett, nagy tömegű Explorerek tulajdonosai sem fordítottak elegendő figyelmet a gumiabroncsok nyomásának ellenőrzésére, ami elsősorban a hátsó tengelyen levő gumik esetében járulhatott hozzá a futófelületek leválásához.

Egy másik kapcsolódó eseménysor a külső hőmérséklet gumikra kifejtett hatására hívta fel a figyelmet. Az Egyesült Államok sivatagi állama, Arizona a világ egyik legforróbb tája. A sivatagot átszelő utak szélét, főleg Phoenix és Tucson környékén rengeteg gumimaradvány, levált futófelület díszíti. Amint a nyár első napjaiban 30-40 Celsius köré melegszik a levegő, az autópályák széle tele lesz gumidarabokkal és hosszúkás futófelületekkel.

A furcsa gumicsíkok látványa annyira megszokott arrafelé, hogy jellegzetes formájuk miatt a helyiek el is nevezték őket „alligátoroknak”.  A helyzet természetesen korántsem ennyire tréfás, mert sok gumicsík története mögött halálos kimenetelű baleset húzódik meg. Az nyilvánvaló, hogy a forró időjárás és az alacsony gumiabroncs nyomás kombinációja vezető tényező a futófelület leválása tekintetében.

Arizonában és a világ más tájain is elterjedt vélekedés, hogy az útmenti gumicsíkok nagy teherautók baleseteiből származnak. Pedig a statisztikák szerint a legnagyobb veszélynek a nagyobb tömegű személyautók, SUV-k és pickupok vannak kitéve. Elsősorban a nagyobb tömeghez társuló nagy sebességű közlekedés miatt, amely kombinációból a tehereautók ez utóbbi tekintetében kimaradnak. Emellett az üzemi előírásoknak megfelelő, rutinszerű guminyomásmérés szintén a teherautók biztonságosabb közlekedését eredményezi.

Télen nincs veszély?

Csak azért, mert beköszöntöttek a hűvösebb évszakok, nem inthetünk búcsút a guminyomás gondos ellenőrzésének. Alaposan használt téli gumira is érvényesek a korábban már felsorolt következmények. Ha pedig valaki nyári gumival közlekedik télen, vagy a nyáron használt négy évszakos gumit hagyja fent, és a meleg évszakban nem figyelt a guminyomásra, télen is elszenvedheti a futófelület leválás súlyos következményeit.

Ennek az az oka, hogy az abroncs bármilyen gyengesége vagy rejtett sérülése, amit a nagy melegben lapos állapotban és nagy sebesség mellett szedett össze, hideg időben is eljuthat arra a pontra, ahol az acél és a gumi már nem képes egyben maradni.

A guminyomással kapcsolatos jótanácsok

Tudnunk kell, hogy a vizsgálatok szerint az autó gyártója által javasoltnál 0,5 barral alacsonyabb guminyomás már kritikusnak számít! Ezért célszerű a guminyomás kérdését az alábbi tanácsok szerint kezelni.

• Két-három hetente ellenőrizzük a gumiabroncsok nyomását!
• Az ellenőrzést lehetőleg kiváló minőségű kézi nyomásmérővel célszerű elvégezni. A benzinkutaknál elhelyezett nyomásmérők gyakran pontatlanok.
• A gumiabroncsok nyomását hideg állapotukban kell ellenőrizni, pl. reggel, indulás előtt, vagy az autó leállítása után legalább egy órával. A melegebb gumiabroncsok magasabb nyomást mutatnak, mivel a felmelegedett levegő kitágul. A nyomást a hideg abroncsokhoz kell beállítani.
• Ha több kilométert kell autóznunk azért, hogy felfújhassuk a gumikat, főleg nyári időszakban mindenképpen figyelembe kell venni a gumi melegedését, tehát a nyomásnövekedést. Felmelegedett gumi esetében az előírtnál kicsivel magasabb értékre kell emelni a nyomást, hogy a lehűlt gumi normál értékre kerüljön. Az adott hőmérséklet mellett beállítandó ideális guminyomásról az adott gumimárka hivatalos oldalán kaphatunk pontos tájékoztatást. Mindez persze kikerülhető a legegyszerűbb megoldással, a már említett hideg ellenőrzéssel.
• Törekedjünk arra, hogy a gumiabroncsokat mindig az adott járműhöz ajánlott nyomáson tartsuk! Ezekről az értékekről az ajtókeret belsejében lévő matrica, vagy a használati útmutató ad téjékoztatást.
• A gumiabroncs oldalán szereplő feliratok között előfordulhat egy érték, ami a ​​maximális nyomást mutatja. Ez az érték az abszolút maximális nyomást jelenti, tehát semmiképpen sem azt, amire a gumit fújni kell.
• Az alapelv az, hogy a nyomás inkább legyen egy kicsivel több, mint kevesebb. Ha azt tapasztaljuk, hogy a pontos értékre történő beállítás után menet közben az autó gumija túl lágy, mehet bele egy kicsivel több levegő is. Jelentős túlfújásról persze szó sem lehet, hiszen akkor már a gumi talajjal érintkező sík felvekvése „púpossá” válik, ami szintén kerülendő állapot.
• Hosszabb utakra nem rossz ötlet bepakolni egy olcsó, 12 voltos gumiabroncspumpát, aminek a nyomásmérőjében megbízhatunk.
• Váljon rutinná, hogy időnként ránézünk a gumikra, nem csak a sofőr oldalán! Egyszerű szemrevételezéssel könnyen ellenőrizhető, hogy nem lapos-e a gumi, illetve nincs-e rajta sérülés. A szemrevételezés csak sima aszfalton segít, kavicson, vagy földúton a kisebb eltéréseket nem lehet korrekt módon megállapítani.
• Első ránézésre a modern, alacsony profilú gumiabroncsok esetében sokszor nehéz megmondani, hogy kissé laposak-e, vagy ez az alapállapotuk. A „peres” gumik nyomásellenőrzését ezért ne bízzuk a szemünkre, alkalmazzunk inkább szabványos nyomásmérőt. 
• Ha az autó alacsony guminyomásra figyelmeztető funkcióval van ellátva, vegyük figyelembe, hogy amikor a lámpa felvillan a műszerfalon, az már egy súlyosan alacsony nyomást jelez. Tehát nem szabad megvárni az autó jelzését, mert már egy enyhe nyomáshiány is komoly problémákat okozhat.