Egy felmérés szerint egy túlságosan szomjas sofőr ugyanolyan hibákat vét a forgalomban, mint az, aki részegen ül a volán mögé. Nagy különbség, hogy azért senkit nem büntetnek meg, ha nem ivott megfelelő mennyiségű alkoholmentes folyadékot, szemben az ittas vezetéssel: a zéró tolerancia miatt akkor is bajba kerülhet az ember, ha indulás előtt csak 1-2 korty szeszes italt fogyasztott.

Az orvosok szerint veszélyes is lehet nagy hőségben vezetni, ezért erősen ajánlott a bőséges italfogyasztás – lehetőleg kizárólag alkohol-, cukor- és koffeinmentes italokat gurítsunk le a torkunkon, már ha tudjuk, hogy vezetni fogunk. Ha kifogytunk mondjuk a vízből, akkor különösen fontos, hogy időben reagáljunk az első figyelmeztető jelekre.

A szájszárazság, a semmi mással nem magyarázható fáradtság és a sötét vizelet enyhe dehidratáltságra utalnak. Aki ilyeneket észlel magán, mielőbb parkoljon le egy pihenőben, igyon, frissítse fel magát és mozgassa meg a végtagjait. Amíg nem érezzük újra fittnek magunkat, ne erőltessük a vezetést.

Súlyosabb a szitu, ha a bőrszáradás mellé fejfájás és szédülés is társul. Ilyenkor a lehető legrövidebb idén belül álljunk be egy parkolóba, hűtsük le magunkat, igyunk sok folyadékot és ne induljunk tovább, míg a tünetek meg nem szűnnek. Ha nagy melegben nem izzadunk, a pulzusunk pedig felmegy, akkor azonnal menjünk orvoshoz vagy hívjuk a mentőt. Ezek a tünetek ugyanis már erős dehidratáltságra utalnak.

Nyáron csökken az emberek koncentrációja és nő a reakcióideje a brutális hőség miatt, sok érthetetlen manőver ezekkel (is) magyarázható. Egy felmérés szerint a balesetek bekövetkezésének esélye az autó belső hőmérsékletének emelkedésével rohamosan nő. 27 fokos belső hőmérsékletnél a normálisnak tekintett 20-25 fokhoz képest hat, 32 fok esetén 13, 37 foknál pedig már 33 százalékkal nő a baleset bekövetkezésének a valószínűsége, a baleseti statisztikák szerint ebben van is valami.