2020-ban a kárkifizetések csökkentek, a díjbevételek viszont nőttek a biztosítási szektorban.
A jegybank fellépése nyomán idéntől változások várhatók a kötelező biztosításoknál. A sokak által kritizált károkozói pótdíj alkalmazásáról az egyik hazai szervezet már le is mondott.
Jó sok pénz maradt a biztosítók zsebében tavaly, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) statisztikái szerint 2020 első kilenc hónapjában a bruttó megszolgált díjak csaknem 13 százalékkal nőttek, miközben a bruttó kárkifizetések összege 11,5 százalékkal csökkent a KGFB-szegmensben. Vagyis a biztosítók 30 milliárd forinttal több nyereséget könyvelhettek el tavaly, mint 2019-ben.
Nem meglepő, hogy kevesebb káresemény történt tavaly a magyar utakon, hiszen a tavasszal bevezetett kijárási korlátozások, a sokak számára elrendelt távmunka (home office) és az iskolák átmeneti bezárása miatt jóval kevesebben pattantak autóba, mint a pandémia előtt. Tavaly év végén aztán a Groupama Biztosító úgy határozott, visszafizet az ügyfeleinek egyhavi KGFB-díjat, mondván, hogy az kuncsaftok kevesebbet autóztak a megszokottnál. A többi hazai biztosító nem követte a példát, ők azt mondják, hogy inkább versenyképes tarifákat hirdetnek, vagy pedig más módon segítik az ügyfeleiket ezekben a nehéz időkben.
A társaságok azért sem szórják szét fejetlenül a pénzüket, mert 2021-ben gyakorlatilag minden biztosítónak változtatnia kell a berögződött KGFB-tarifálási metódusokon. A Magyar Nemzeti Bank tavaly ősszel ismertette, hogy milyen árazási gyakorlatot vár el a piaci szereplőktől a jövőben. A jegybank mostantól megköveteli, hogy a biztosítók használják a Központi KGFB Tételes Adatbázis (KKTA) adatait, amelyek alapján kialakíthatók a megalapozott tarifák valamennyi jármű esetében. Az MNB ezzel az előírással kíván véget vetni az úgynevezett „feketelistázásnak”, vagyis a nem annyira kedvelt járműosztályok (pl. nyerges vontatók, buszok) esetében megszűnhetnek az irreális tarifadíjak.
Az MNB a KGFB-alapdíj akár két-háromszorosát is kitevő károkozói pótdíj ellen is szót emelt (az alkalmazását egyelőre még nem tiltotta be). A biztosítók korában azt állították, hogy igenis szükség van a károkozói pótdíj intézményére, a legtöbb piaci szereplő nem is mondott le róla. A Köbe viszont úgy döntött, a továbbiakban eltekint a károkozói szorzó használatától.
„Reméljük, hogy nem maradunk egyedül ezzel a jelentős módosítással a piacon, és valóban strukturális átalakulás követi majd az MNB által megfogalmazott elvárásokat” – nyilatkozta a cég sajtóreferense a Napi.hu-nak.
A károkozói pótdíj teljes kivezetése egyébként várhatóan nem hoz majd jelentős díjemelkedést, a KGFB esetében az éves kárgyakoriság 4-5 százalék körüli, ez nem számít magasnak. 2021 elején 3 százalék körüli átlagdíj-emelkedés volt tapasztalható, ami alacsonynak mondható.
„Egyelőre még csupán néhány biztosító kezdte meg a károkozói pótdíj rendszerének átalakítását a díjaiban. A legtöbben megfelelő elemzést követően, várhatóan március-áprilisban fognak lépni. Lesz biztosító, amelyik teljesen eltörli ezt a pótdíjat, de valószínűleg lesznek olyanok is, akik a kockázatarányosság alátámasztása mellett megtartják majd ezt a tényezőt is a tarifarendszerükben” – tudta meg a portál a Netrisk.hu alkuszcég kereskedelmi igazgatójától, Marschalek Pétertől.
A fentebb említett adatbázis használatának további pozitív hozománya lehet, hogy elősegítheti egy esetleges új szereplő színre lépését a biztosítási szektorban. Ezzel az MNB egy Európában már fellelhető gyakorlatot honosít meg a magyar piacon, amely versenyélénkítő hatással járhat, írja a Napi.hu.
