Mielőtt az oldalára borítanád és felgyújtanád, fusd át, mi okozhatta a bajt.
A nyári kánikula sok embert vonz a vízpartok közelébe, ami miatt borzalmas dugók tudnak kialakulni a helyszínre vezető utakon. A kellemesen hűsre klímázott autóban araszolva kevesen gondolnak arra, hogy fokozott terhelésnek van kitéve a motor.
Ízelítőt persze már azok is biztos kaptak a napon terhelt motorok hőtermelésből, akik egy átlagos, nyári autózás után érezték a kocsi alól kiáramló, perzselő forróságot. A helyzet viszont akkor fordul rossz irányba, amikor a beindul kotyogós a motortérben, ilyenkor elég hamar le is fő a kávé.
Mivel a belső égésű motorok működésének melléktermékeként komoly hő szabadul fel, a tervezők a korszerű autóknál folyadékhűtéssel igyekeznek kordában tartani a motortérben tomboló kénköves poklot. A rendszert mindig bombabiztosra tervezik a mérnökök, legalábbis a cél az, hogy minimum a garanciaidő végéig mindenféle használat közben képes legyen üzemi hőfokon tartani a motort.
Az elmélet pofonegyszerű, a hűtőfolyadék a motorban kialakított járatokon keresztül áramolva szállítja a motor hőjét az autó elején lévő hűtőradiátorba, ahol a hűvösebb légáram hatására a folyadék lehűl és újra keresztül áramlik a motoron. Egyszerű hőcsere, de azért a megvalósítás összetett.
A motorban keringő hűtővíz nyomás alatt van, aminek köszönhetően a forráspontja messze elhagyja lábosban rotyogó virslifőző víz 100 celsius fokos hőmérsékletét, ráadásul a vízbe bekevert fagyálló folyadék nemcsak a fagypontot csökkenti, hanem tovább emeli a folyadék forráspontját.
A belső égésű motorok egy bizonyos hőmérséklet-tartományban működnek ideálisan, ettől eltérő állapotban felgyorsul az alkatrészek kopása, túlmelegedés esetén akár össze is szorulhatnak. A motor hibamentes működése szempontjából tehát alaptétel az átlag felhasználók számára, hogy a vízhőfok visszajelzője mihamarabb érje el az üzemi hőfokot, de ne is szaladjon túl rajta. A nyári időszakra való tekintettel most a túlmelegedés okait és a helyzetek helyes kezelését jártuk körbe.
A jogosítvány megszerzésénel elsajátítható minimális műszaki tudás sokak számára nehézkes része a folyamatnak, ráadásul a bemagolt módszerrel szerzett tudás sok esetben alkalmatlan a gyakorlati alkalmazásra. Néhány helyzet kellő körültekintéssel orvosolható, de nem minden esetben ajánlott a felhasználói beavatkozás.
Honnan lehet tudni, hogy gond van a motor hűtőfolyadékával?
Bár az autó műszeregységei között már nagyon régóta szerepel a hűtővíz hőmérséklet-visszajelzője, a modern autóknál sok esetben mégsem találunk ilyet. Ettől függetlenül a baj bekövetkezéséről a legtöbb esetben kapunk tájékoztatást, ahol van konkrét hőmérő ott a mutató piros tartomány irányába történő kúszása kelt gyanút, más újabb típusoknál pedig konkrét hibaüzenet, vagy piktogram jelzi a problémát.
Felhasználói szempontból a könnyebbik eset (átlag emberek számára, hiszen az olajos kezű autóőrültek többsége fokhagymafüzérrel tartja távol magától az modernebb technológiákat), amikor a korszerű autók jól működő elektronikai rendszere tájékoztat a hibáról. Egyes típusok már a hűtőfolyadék szintjének csökkenéséről is adnak információk, mások csak akkor jelentenek, ha melegszik a motor.
A folyadékszint csökkenésével a rendszer nyomása is csökken, ami egy idő után mindenképpen a hűtővíz felforralásához vezet, azonban a melegedés oka nem mindig a folyadékszint hibája.
A folyadékszintek rendszeres ellenőrzése alapvető feladata a gépkocsi felhasználóknak, bár tény, hogy ez a fajta rutin a legtöbb esetben csak az üzemanyagszint megfigyelésére korlátozódik. A modern autók egy részéből lassan a lehetőség is megszűnik a manuális ellenőrzésre, ezekben az esetekben a műszerfalon jelzett információk a mérvadóak.
Amennyiben azonban mégis van rá lehetőség, a hűtőfolyadék szintjét érdemes rendszeresen ellenőrizni, mert a zárt rendszerből történő folyadék fogyása biztosan műszaki problémára utal. Ha nem foglalkozik vele a tulajdonos, előbb-utóbb nem lesz megfelelő mennyiségű hűtőközeg a motor hőjének elvezetéséhez, a folyadék túlmelegszik, ami akár végzetes meghibásodáshoz vezethet. Ha tehát észrevesszük, hogy kevés a hűtővíz, irány a legközelebbi szerviz.
Mi okozhatja a „hűtővíz” fogyását?
Az apadó folyadékszintnek többféle oka lehet, akár egy repedt műanyag vagy gumicső, sérült hűtőradiátor, vagyis a hűtőkör valamilyen sérülése. Mivel a hűtőkör típustól függően különféle nyomáson üzemel, az apró sérülések olykor észrevehetetlenül csepegtetik a folyadékot. A hiba feltárására a legnagyobb esély akkor van, amikor az üzemi hőfokon motorból szivárgó víz a szabad levegőre jutva gőzölög, ami alapján lokalizálható és megállapítható a folyadékszint csökkenésének oka.
A megoldás sokszor triviális, ha a folyadék egy cső végén lévő rögzítőbilincs közeléből szivárog, lehet elég csak meghúzni azt. Fontos, hogy mielőtt bármihez is nyúlnál, várd meg, amíg lehűl a motor, mert a forró alkatrészek okozhatnak égési sérülést, arról nem is beszélve, hogy ha a gumicső elszakad a meghúzáskor, csúnyán leforrázhatja magát az ember.
Előfordulhat az is, hogy a víz keringetése akad meg. Annak érdekében, hogy a motor hamarabb elérje az üzemi hőfokot, a vízkör keringését megakadályozza a termosztát. Amennyiben a motor eléri az üzemi hőmérsékletet, a termosztát nyit és elindul a hűtés. Azonban ha a termosztát meghibásodik, a motorban megrekedt folyadék túlhevül, intenzíven tágulni kezd.
Szerencsés esetben a túlnyomást szabályozó szelep elengedi a többletnyomást okozó folyadékot, mert ha nem, akkor a gumi és műanyag csövek lehetnek a gyenge pont. A tünet itt is a motortérből felszálló gőz és a hűtővíz fogy. Mindenféle tapasztalat nélkül nem érdemes beleállni a cserébe, inkább bízd a szervizre.
Mi a helyzet a hűtőventillátorral?
Egy másik viszonylag könnyen felderíthető hiba, ha a hűtőrdiátor légáramlatát biztosító ventillátor nem kapcsol be. Ez sok esetben fel sem tűnik, például ha olyan körülmények között használjuk az autót amikor elegendő a menetszél hűtése. Azonban ha hegyvidéki környezetben kell lassan araszolni mondjuk a nyári melegben, akkor már borul is a rendszer és felforrhat a víz. A termosztáthibához hasonló tüneteket produkálhat az autó, de a megoldás lehet, hogy egyszerű. Ha a forró motornál nem kapcsol be a ventillátor, érdemes átnézni a biztosítéktáblát, a csatlakozókat és a kábeleket, mert lehet egyszerűen helyben javítható a hiba. Nagyon fontos, hogy a ventilátor környékére ne nyúlj, mert ha bekapcsol, nagyon komoly sérüléseket okozhat.
A hűtés elégtelenségét sok minden okozhatja, ha melegszik a motor, de még nem folyik a víz sehol, meg kell nézni, hogy nem gátolja-e valami a levegő útját a hűtőradiátornál, mondjuk egy feltapadt nejlonzacskó. Szerencsés esetben annak eltávolításával pillanatok alatt megoldódik a gond.
Sajnos azonban a rendszer elemeinek elöregedése, a nem megfelelő hűtővíz miatt lerakódott vízkő és egyéb szennyeződések akár belülről is eltömíthetik a vízkört, ami hasonló tüneteket okoz, de javítása már egy kicsit macerásabb és szerviz körülményeket igényel. Jellemző hiba forrás, hogy a klímahűtő és a vízhűtő között megálló nedves kosz lassan megeszi a hűtőradiátor lamelláit, így annak hatásfoka drasztikusan csökken, és esetenként akár hengerfejessé teheti a motort.
Fokozatosan haladva a legköltségesebb problémákhoz, ha a hűtővíz fogyására semmilyen jel nem utal, lehet, hogy a motor vízkörének járatai sérültek. A „hengerfejes” jelzőt már biztos sokan ismerik, jellemzően a motor felső része (hengerfej) és az alja vagy közepe (blokk) közötti tömítés hibájára utal. Ekkor a tömítés mellett a nyomás alatt lévő hűtőfolyadék szivárog az égéstérbe és a kipufogón távozik. A tünetek változatosak, a szivárgás mértékétől függően, de talán a leglátványosabb, amikor a kipufogón hófehér füstöt eregetve távozik a nagy mennyiségű víz az autóból.
