Az elsőbbségadás elmulasztása szabályszegés számos esetet ölel fel: gyalogosoknak nem biztosított elsőbbség, a forgalomba való bekapcsolódáskor történő elsőbbségadás elmulasztása stb. Cikkünkben arról az esetről írunk, amikor nem történik meg az elsőbbségadás, a másik fél viszont szintén vétkes, mert gyorshajtást követett el.
Szögezzük le a kiindulópontot: aki elsőbbségadásra kötelezett, köteles az elsőbbséget megadni. Nem kivétel a szabály alól, ha egyébként az úton közlekedő másik fél a megengedettnél gyorsabb sebességgel közlekedik. A lent ismertetett bírói gyakorlat is ezt az irányt követi. Az elsőbbségadás elmulasztása jogkövetkezményei esetenként változnak, a pontos körülmények függvényében. Ezeknek a jogkövetkezményeknek jártunk utána a D.A.S. szakértőjének segítségével.
Ki a felelős?
A fenti szabályból kiindulva, az elsőbbségadást elmulasztó fél felel a szabályszegésért és az abból bekövetkező balesetért is. Azon kedves olvasóink, akik már találkoztak korábban Autóügyvéd cikkel, megszokhatták, hogy ilyen jogi eseteknél mindig jön egy „de” kezdetű mondat is. Ez ebben az esetben sincsen másképpen.
Ha ugyanis az elsőbbségre jogosult olyan sebességgel közlekedik, ami megtéveszti az elsőbbségadásra kötelezettet, minimum osztott felelősségről beszélünk, de akár teljesen is mentesülhet a mulasztás következményei alól az elsőbbséget elmulasztó fél. Az elsőbbség továbbhaladási jogot jelent a közlekedés más résztvevőjével szemben.
Ehhez az esethez szorosan kapcsolódó másik fogalom a körültekintő közlekedés. Ha megtévesztő sebességgel közlekedik az elsőbbségre jogosult és a kellő körültekintés ellenére következik be egy baleset, szintén minimum osztott felelősségről van szó.
Ehelyütt felmerül egy igazságügyi műszaki szakkérdés: baleseti mechanizmus címszó alatt fogják rekonstruálni a balesetet, és a cselekmények közötti okozatosságot. Megnézik, hogy mennyire körültekintően járt el az elsőbbségadásra kötelezett fél, de azt is vizsgálják, hogy amennyiben alacsonyabb sebességgel érkezett volna a másik fél, elkerülhető lett-e volna a baleset?
Megoszlik a felelősség?
Közhellyé vált az az állítás, hogy a jogszabályokat lehet egyik és másik irányból is értelmezni. Az egységes jogalkalmazás érdekében a bíróságok ún. jogegységi határozatokat hoznak annak érdekében, hogy Nyíregyházán és Pécsett is hasonló tényállás mellett következetes legyen a jogszabályok értelmezése, alkalmazása.
Kifejezetten a közúti közlekedés szabályai szerint elsőbbségadásra kötelezett felelősségéről hoztak egy irányadó határozatot. Az abban foglaltakat a Legfelsőbb Bíróság (Kúria) is több jogesetben alkalmazta. A teljes száraz szöveg bemásolása helyett pontokba szedve ismertetjük ezeket a megállapításokat.
- Egyértelműen megállapítják, hogy az elsőbbségadásra kötelezett általában felelősséggel tartozik akkor is, ha az elsőbbségre jogosult a megengedett sebességet túllépte.
- Az „általában” alól kivétel, ha az elsőbbségadásra kötelezett nem észlelhetett jelentős körülményeket amiatt, hogy az elsőbbségre jogosult szabályt szegett.
- Az elsőbbségre jogosult ugyancsak felelősséggel tartozhat a közúti balesetért, kikéve, ha a baleset a megengedett sebesség mellett is bekövetkezett volna.
A fenti megállapításokat hosszú évek óta következetesen alkalmazzák a bíróságok. Egységes álláspontot követnek abban, hogy az elsőbbségadásra kötelezett nem mentesülhet csak amiatt, hogy az elsőbbségre jogosult is megszegett valamilyen közlekedési szabályt. Ha az észlelés az elsőbbségre jogosult vétkessége miatt nem volt lehetséges, tehát az ő megtévesztő magatartása is közrehatott a baleset bekövetkezésében, az elsőbbségadásra kötelezett legalább részben mentesülni fog. A konkrét eset körülményeitől függ, hogy az észlelhetőséget mennyiben befolyásolta az elsőbbségre jogosult magatartása, ezt az okozati összefüggés keresésekor vizsgálják.
Személyi sérülés mennyiben változtat a helyzeten?
A személyi sérüléssel járó karambol annyiban esik más megítélés alá ebben a helyzetben, hogy a járművezetők bűnösségének fokát is minősíteni kell. Anyagi kárral keletkező balesetnél a szabályszegés során ugyanúgy jelentősége lesz annak, hogy szándékos vagy gondatlan magatartásról van szó.
Viszont könnyű vagy súlyos testi sértéssel is járó, esetleg még súlyosabb balesetnél eltérően alakul a szabályszegés minősítése a szándékosság-gondatlanság függvényében. Ez alapján már akár bűncselekmény elkövetése is szóba jöhet.
A jog kellő körültekintő magatartást vár el az autóvezetőktől. A KRESZ elsők között ír a forgalomban való részvétel személyi- és műszaki feltételeiről. Az elsőbbségadásra – nem véletlenül – Atlasz személyeként tekint, aki a vállán tartja a világ oszlopait. A közlekedés során meg kell győződni a művelet megkezdésekor annak veszélytelenségéről. Ebbe tartozik, hogy a megengedettnél nagyobb sebességgel közeledő elsőbbségre jogosult részére is elsőbbséget kell adni.
Karambol esetén vizsgálják a megtévesztő magatartást és az észlelhetőséget is a fentiek alapján. Nézik továbbá az egyéb közreható személyeket és körülményeket. Ha megállapítják a másik fél, vagy akár harmadik fél (felek) közrehatását is, akkor a közrehatás arányában fogják viselni a felelősséget és a károk megtérítését is.
Az időjárási körülmények változásakor következik be nagyon sokszor a cikkben tárgyalt eset. Ezért nem győzzük hangsúlyozni, hogy az általánostól eltérő közlekedési körülményeknél, így köd, heves esőzés, csúszós út esetén még fokozottabb körültekintéssel járjunk el, és inkább kétszer nézzünk szét elsőbbségadásra kötelezettként. A gyorshajtást pedig reméljük, hogy nem kell külön bemutatnunk!
D.A.S. Jogszerviz
