Kiderült, milyen feltételekkel és meddig lehet ukrán rendszámos autót vezetni idehaza

Magyarország a nyugati autók lerakata, ezt már rengetegszer hallottuk. Csak egy nap alatt rengeteg gépkocsi érkezik hozzánk Németországból és más nyugat-európai piacokról, és a honosítási procedúra igencsak összetett. Azonban az, ha egy autó egy másik EU-s tagállamból érkezik, nem jelent problémát, mivel az Unión belül bárhol, bármeddig tartózkodhat egy tagállam rendszámával felszerelt gépjármű.

Azonban vannak olyan helyzetek, amikor nem EU-s rendszámmal találkozunk, az utóbbi évben például rengeteg ukrán menekült érkezett hozzánk autóval. Mi ennek a jogi vonzata, meddig lehetnek itt ezek az autók a magyar jogszabályok szerint?

A témáról megkérdeztük dr. Krizsán Zoltánt, a D.A.S. szakjogászát is:

A 326/2011. (XII. 28.) Korm. rendelet rendelkezései vonatkoznak ehhez a kérdéshez.

Hat hónap, hatvan nap

Harmadik országban kiállított külföldi rendszámtáblával ellátott járművel, ha azt a vámhatóság ideiglenes behozatali vámeljárásban vámkezelte, a belépéstől számított legfeljebb hat hónapig, egyéb esetben a vámhatóság határozatában meghatározott ideig lehet Magyarországon közlekedni. Ezen idő elteltével a járművet magyar forgalmi engedéllyel és rendszámtáblával kell ellátni.

Más az eset, ha külföldről (harmadik országból) importált autóról van szó, ilyenkor a határátlépést követően külföldi rendszámtáblával nem közlekedhetünk. Ebben az esetben a belföldi üzemben tartónak a külföldön nyilvántartásba vett jármű behozatalától számított legfeljebb 60 napon belül kell kezdeményeznie a nyilvántartásba vételt, a honosítást. Ezen időszakon belül a külföldön kiadott érvényes rendszámot egyebekben magyar hatósági jelzésnek kell tekinteni.

Lakóhely, tartózkodási hely

Sajátos szabályokkal von párhuzamot és ad kiegészítést a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény. Aki ugyanis állandó magyarországi lakóhellyel rendelkezik, csak magyar forgalmival és rendszámmal ellátott járművel vehet részt a közúti forgalomban. Külföldi rendszámú járművet közúti forgalomban vezetni akkor jogosult Magyarországon, ha ugyan rendelkezik magyarországi lakóhellyel (belföldi üzembentartónak minősül) a járművezető, de a szokásos tartózkodási helye nem Magyarország területén van.

A járművet ebben az esetben – hat hónapon belül összességében – 60 nap időtartamot meg nem haladóan használhatja Magyarország területén. A használatból ki kell tűnnie pontosan a használati jogosultság kezdő időtartamának (okiratba foglalt nyilatkozatot vár el a jogszabály), vagy hogy a belföldön használt külföldi járművet a rendszeres munkavégzéséhez kapta használatra a járművezető.

Részletszabály, hogy gépjárműflotta külföldi rendszámú gépjárművének vezetésére pedig a fentiek teljesítésével együtt akkor van lehetőség, amennyiben a regisztrációs adóról szóló törvény alapján a gépjárműre a regisztrációs adót megfizették.

Adózás, vámszabályok

Az ún. EGT-állomokon kívüli, harmadik országokból származó vagy onnan tartós belföldi üzemben tartásra behozott gépjárműveket színesítik még az adó- és vámszabályok. Ha ugyanis jogsértő módon került behozatalra a gépjármű és ez kiderül, a vámok és adók vám- és adóbírsággal terhelve fognak megállapításra és beszedésre kerülni. Ezzel együtt akár bűncselekmény elkövetése is felmerülhet (csalás, költségvetési csalás). 

Rendőri ellenőrzés, szankciók

A külföldi rendszámú jármű vezetőjének az országon belüli használatot irattal kell tudnia igazolnia egy rendőri ellenőrzés során. Ha a közúti, vagy egy telephelyi ellenőrzés során a hatóság megállapítja, hogy a törvényben meghatározott szabályok szerint a járművel jogellenesen közlekednek, a külföldi hatósági jelzést és engedélyt a helyszínen elveszik és azt megküldik az illetékes közlekedési igazgatási hatóságnak. A hatóság bevonja az engedélyt, a belföldi üzemben tartó 15 napon belül kezdeményezheti a jármű belföldi forgalomba helyezését, a bevont hatósági jelzést és engedélyt pedig a külföldi hatóság részére küldi meg.

Ha a járművezető a használatra vonatkozó jogosultságot a helyszíni ellenőrzés során nem igazolja, de az eljáró hatóságnál a jogszerű használatot 8 napon belül igazolja, a helyszíni bírság összege 30 000 forint, egyebekben a 156/2009. (VII. 29.) Korm. rendelet részletezi gépjármű kategóriák alapján a határértékeket. Nem természetes személy belföldi üzemben tartónál a bírság a duplája a természetes személyre irányadó bírságtételekhez képest. Kimentés esetén a külföldi hatósági engedélyt és jelzést visszaadják, az eljárást pedig megszüntetik.

Amennyiben a sofőr a jármű eredetét vagy a belföldi közlekedési körülményeit nem tudja igazolni, vele szemben intézkedést folytat le a rendőr a helyszínen (rendszámtábla és forgalmi engedély elvétele, közigazgatási bírság, adóhatóság értesítése).

Ami további kockázatos tényező, ha pl. károkozás vagy baleset történik és kihívják a rendőrt, vagy ha nem is hívják ki, a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítónak szúr szemet a jogszerűtlen külföldi rendszám. Ezzel még nincsen baj, de mellékszálként indulhat eljárás rendőrség vagy vámhatóság előtt.

Megint más eset, ha pl. külföldi cég tulajdonában van a gépjármű vagy lízingeli, és azzal közlekednek magyar utakon. Ebben az esetben a legfontosabb a meghatalmazás vagy használati megállapodás, ha nem az üzemben tartó vezet. Tudnia kell ugyanis igazolnia a használat jogalapját a vezetőnek, ellenkező esetben még a lopás gyanúja is felmerülhet. 

Összefoglalva tehát, a jelenlegi szabályok szerint a lakcím és a lakcímkártyára bejegyzett szokásos tartózkodási hely, az üzemben tartó személye és állampolgársága, valamint a használat célja és időbeni tartama számít a határidőknél.

Ha jól tudjuk, az EU-n kívüli, harmadik országokból 2021. január óta csak minimum Euro 6-os motorral felszerelt autót, vagyis 2015. után legyártott gépjárművet lehet forgalomba helyezni Magyarországon. Ez fontos lehet pl. az ukrán rendszámú gépjártművek kapcsán. Fentiek mellett a magyar utakon közlekedve az üzemben tartó felelőssége, hogy a gépjármű közlekedésre alkalmas állapotban legyen, ellenkező esetben rendőri intézkedést követően a helyszínen levehetik a rendszámtáblát és bírságot szabhatnak ki.

Megkérdeztük a rendőrséget, hogyan ellenőrzik az ilyen járműveket, illetve mik a szankciók olyan esetben, ha a fenti feltételek nem teljesülnek:

A járművek jogszerű használatát közúti ellenőrzés során a hivatkozott jogszabályok szerint a helyszínen bemutatott okmányok alapján végzi a rendőrség és hatáskörébe tartozó hiányosság esetén a Kkt. 20. § (1) bekezdés l) pontja alapján közigazgatási eljárás lefolytatásának van helye.

Az említett Kkt. a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvényt jelenti. Az l) pontja azt írja:

l) a magyarországi illetőségű személynek vagy szervezetnek a külföldi hatósági jelzéssel ellátott jármű belföldi üzemeltetésére, használatára (...) vonatkozó rendelkezések megsértői bírság fizetésére kötelezhetők.

Majd ugyanezen paragrafus (4) bekezdése le is írja, hogy ez pontosan mit is jelent a szabálysértőknek:

(4) Az (1) bekezdés a) –j), l), n) és o) pontjában foglalt valamely rendelkezés megsértőjével szemben – ide nem értve a regisztrációs adóról szóló törvény szerinti gépjárműflotta-üzemeltetőtől bérbe vett személygépkocsi bérlőjét, vezetőjét, ha a személygépkocsi után a regisztrációs adót megfizették, és ezt a személygépkocsi vezetője a vámhatóság által kiállított igazolás bemutatásával bizonyítja – 10 000 forinttól 800 000 forintig, a k) és m) pontokban foglalt esetben 10 000 forinttól 300 000 forintig terjedő bírság szabható ki. Az egyes rendelkezések megsértése esetén kiszabandó bírságok, valamint a több jogsértő cselekmény vagy mulasztás esetén az ugyanabban az eljárásban kiszabható bírság maximális összegét külön jogszabály állapítja meg. Nincs helye bírság kiszabásának, ha a jogsértő cselekmény elkövetése óta két év eltelt (elévülés).