Mint minden balesetnél, úgy ebben az esetben is igaz, hogy ha a felek között akár csak az egyet nem értés szikrája is felmerül, rendőrt kell hívni. Ez ebben az esetben is elég könnyen fennállhat, ha nem kárpátaljai magyar a balesetben résztvevő másik fél, vagyis konkrétan nyelvi akadályokba ütközünk. Érdemes ezt olyan baleseteknél is komolyan venni, ahol nem történt személyi sérülés, hiszen rengeteg pontatlanságon elúszhat a biztosító felé intézett kártérítési igény.

Innentől viszont már valószínűleg jó kezekben leszünk, ugyanis a rendőrség a szakszerű helyszínelés után a Magyar Biztosítók Szövetségének is eljuttatja a káresemény részleteit, így amennyiben nem mi voltunk az okozók, a MABISZ a Nemzeti Iroda részlegén keresztül viszonylag hamar fizet majd nekünk, ők pedig tőlünk függetlenül hajtják be az ukrán autó vezetőjén a kárköltséget, amennyiben nem rendelkezett biztosítással. Nem véletlenül írtam, hogy valószínűleg jó kezekben leszünk, ugyanis a nem egyértelmű baleseteknél a rendőrség vizsgálatot indíthat, amely akár két évig is eltarthat. Persze, ez a rizikó minden káreseménynél benne van a pakliban.

Hiába kötelező, Ukrajnában nem olyan nagy divat a KGFB

Érdemes némi kitekintést tenni a magyar és az ukrán biztosítási viszonyokra is. Magyarországon a nyolcvanas években indult el a kötelező biztosítási rendszerek kezdetleges változata. Ekkoriban még hivatalosan az üzemanyag árába volt beépítve az autósok biztosítási díja. Mindez már a rendszerváltáskor megváltozott a ma is ismert piaci alapú modellre, innentől az autósoknak maguknak kellett a biztosítókkal szerződniük, és erre törvényileg is kötelezték őket.

Ukrán rendszámos szürke összetört Škoda Octavia RS
Ez az a helyzet, amibe nem szeretnénk belekeveredni ukrán rendszámos autóval / Kép: Depositphotos

Ezzel szemben Ukrajnában csak 1995-ben érkezett meg a több biztosítós modell, ráadásul kötelezővé is csak 2005-től tették. Magyarországon a régóta bevezetett rendszernek köszönhetően csak 80 ezer körüli azoknak a járműveknek a száma, amelyekre kéne biztosítást kötni, de a tulajdonosaik ezt nem tették meg. Lambert Gábor, a MABISZ kommunikációs vezetője kérdésünkre elmondta:

mindez 1,5% alatti eredmény, amivel elég jó helyen állunk az Európai Unióban, és ezeknek a járműveknek egy része utánfutó vagy a közlekedésben nem használt jármű lehet. Ezzel szemben Ukrajnában ennél jóval nagyobb lehet azoknak a járműveknek az aránya, amelyek biztosítás nélkül közlekednek”.

Pontos adatot nem találtam ezzel kapcsolatban, csak az Ukrajnai Gépjármű Közlekedési Biztosítási Hivatal (MTIBU) 2021-es adatait, mely szerint az összes biztosítási káresethez köthető pénzforgalom 65%-át adták olyan közlekedők befizetései, akik úgy okoztak balesetet, hogy nem volt kötelezőjük, így zsebből kellett rendezniük a kárt.

Könnyítések az ukránoknak

A letaglózó számok ellenére Lambert a háború kitörése óta csak tíznél kevesebb olyan magyarországi balesetről tud, amelyben biztosítással nem rendelkező ukrán rendszámú autó érintett lett volna. Mindez több tényezőnek is köszönhető. Németh Péter, a CLB biztosítási alkuszcég online értékesítési és kommunikációs igazgatója szerint az Ukrajnából érkező menekültek alapvetően keveset autóznak, vagy ha mégis nagyobb távolságot tesznek meg, akkor csak átutaznak az országon, és az út szinte teljes részét autópályán teszik meg, így kicsi az esély a balesetre.

fotó egy zöldkártyáról
Így néz ki a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási igazolásként használható zöldkártya - Forrás: Wikimedia Commons

Nem szabad azt sem elfelejteni, hogy a problémák jelentős részét már azzal elkerülhetik az ukrán autótulajdonosok, hogyha megkötötték a kötelező biztosításukat, ugyanis Ukrajna szerepel a nemzetközi Zöldkártya Rendszerben. Ez annyit jelent, hogy ha van rá lehetőségük, elég egy ilyen nemzetközi biztosítást igazoló kártyát igényelniük a saját biztosítójuknál, így a kötelezőjük a rendszerben szereplő országokban, többek között az Európai uniós tagállamokban is érvényes lesz. Az MTIBU a háborús helyzetre való tekintettel május 10-ig 50%-os kedvezményt is adott az ukránoknak az egyébként 15 napra 788 (~9400 Ft), 30 napra 1255 hrivnyába (~15 ezer forintba) kerülő zöldkártyára.

Akkor sincs veszve a helyzetük, ha a körülmények miatt nem tudják ezt elintézni, hiszen a MABISZ tagjai is kedvezményekkel segítenek a menekülteknek. Zöldkártya hiányában ugyanis az országba belépéskor határbiztosítási díjat kellene fizetniük, ami egy hónapra kilencvenezer forint lenne. A háborús helyzetben a hazai biztosítók átvállalják ennek a költségnek a jelentős részét, így mindössze havi ezer forintért is válthatnak autójukra határbiztosítást a menekültek.