Egy nagyszabású projekt keretében az ITM modernizálja a rendszert, ám a határidők egyelőre kérdésesek.
Még 2021 nyarán jelentette be Mosóczi László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) közlekedéspolitikáért felelős államtitkára, hogy digitalizálni fogják a közlekedési vizsgáztatást. A fejlesztés teljes egészében EU-s pénzből, 1,8 milliárd forint vissza nem térítendő támogatással valósul meg a KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. és a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség (KIFÜ) konzorciumában.
Ez többek olyan fejlesztéseket jelent, hogy például a tanulóvezetők a forgalmi vizsgára az Ügyfélkapun keresztül tudnak majd jelentkezni. A forgalmi vizsgán a vizsgabiztosoknál egy tablet lesz, amellyel a papíralapú adminisztrációt váltják ki, és a forgalmi vizsga feladatait sem papíralapon húzza ki a vizsgázó, hanem elektronikusan sorsolják ki az útvonalat. GPS jelekkel követhető lesz a vizsga útvonala, így a visszaéléseket is igyekeznek visszaszorítani.
Mikor vezetik be az új rendszert?
Néhány héttel ezelőtt a Balázsék című reggeli rádióműsorban megszólalt egy András nevű járművezető oktató, aki – túl azon, hogy hosszasan próbálta javítani a szakma általános megítélését, amelyet a korrupt vizsgabiztosok és oktatók romboltak le – elejtett egy félmondatot, miszerint januártól már bevezetik ezt a digitális rendszert. Sőt, azt is hozzátette, hogy a vizsgabiztosoknál hang- és képrögzítő berendezések lesznek.
Ezzel az információval eddig nem találkoztunk, így felkerestük a Közlekedési Alkalmassági és Vizsgaközpontot (KAV), hogy helyesek-e ezek az infók. A következő választ kaptuk:
Valószínűleg valamilyen információ félremehetett, mert ilyen típusú újítás nálunk nem lesz januártól.
Ekkor persze felmerült a kérdés, hogy na jó, de akkor mégis mit lehet tudni erről az átállásról? Ez a projekt egyébként a KEVIFEL (Közúti gépjármű-, vízügyi és légügyi közlekedési-, engedélyezési és vizsgáztatási folyamatok ügyfélközpontú elektronizálása) nevet kapta, és a határideje 2023 nyara.
Felkerestük tehát az Innovációs és Technológiai Minisztériumot, hogy adjon tájékoztatást arról, hogy állnak a dolgok. A következő választ kaptuk Arzt Gergely oszályvezetőtől:
A megkeresésben hivatkozott projektben korszerű informatikai megoldásokkal egységesítik, egyszerűsítik és gyorsítják fel a közlekedési képzést és vizsgáztatást. A fejlesztés alatt álló rendszer élesítését követően az ügyfelek ügyfélkapun keresztül indíthatják el a jelentkezést a gépjárművezetői vizsgára. A vizsgabiztosok a gyakorlati vizsgán a járműben ülve folyamatosan rögzítik a feladatok teljesítését.
A jelenleg még papíralapú dokumentumokat közvetlenül az online központi rendszerbe töltik majd fel. Így nem lesz szükség utólagos adminisztrációra, lényegében azonnal megtörténik a kiértékelés, átláthatóbbá válnak a folyamatok. A projekt befejezési határideje 2023 nyara, de a rendszerfejlesztés tervezett ütemű előrehaladása esetén egyes új elemek bevezetése akár már jövő tavasszal megtörténhet.
Ezek alapján tehát jövő tavasznál előbb nem nagyon lesznek komoly változások, ám egy szakmabeli vizsgabiztostól és egy oktatótól azt az információt kaptuk, hogy december második fele és január első fele közt teljes leállás lesz a forgalmi vizsgák tekintetében az átállás miatt. Ez némiképp szembemegy azzal a közléssel, mely szerint tavasszal indul meg az átállás a gyakorlatban, így újra felkerestük az ITM-et.
Megkérezdtük, hogy valóban várható-e leállás az említett időszakban, ám ezt az információt nem tudták megerősíteni.
Miért gond, ha egy hónapra leállnak a forgalmi vizsgák?
Több szempontból is problémákat vethet fel, ha ilyen vagy olyan okokból valóban leállnak a forgalmi viszgáztatások. Egyrészt a tanulóvezetőknek többe fog kerülni az egyébként sem olcsó, jelenleg nem ritkán (néhány pótórával, esetleg pótvizsgával) közel 400-500 ezer forint körüli procedúra.
Mivel ha nem lesznek vizsgák egy hónapig, akkor órákat sem fognak venni olyan nagy intenzitással, és még többet kell majd várni a vizsgaidőpontra, ezalatt pedig könnyen elveszíthetik a nehezen megszerzett vezetői tudást. Ezt pedig plusz órákkal lehet kompenzálni, amely extra időt és pénzt emészt fel.
Másrészt ez az oktatóknak és az autós iskoláknak sem jó, hiszen a cél, hogy minél gyorsabban jogosítványt szerezzenek a tanulók, hiszen az iskola KAV által mért statisztikái így lesznek kedvezők.
Mik azok a KAV statisztikák?
Ide tartozik például az átlagos képzési óraszám (ÁKÓ), amely a Csigajogsi oldalán a cikk írásának időpontjában például 167,97 százalékot mutat, tehát átlagosan a 29 kötelező gyakorlati óra 168 százaléka alatt jutnak jogosítványhoz a tanulóvezetők. Ez több mint 48 órát jelent. A sikeres elméleti és gyakorlati vizsgák arányát is mérik, továbbá a képzési költséget is fel kell tüntetni minden autós iskolának.
Ha nem tudnak vizsgázni menni a tanulók, ezek a mutatók romlani fognak, ez pedig eltántoríthatja a jövőben azokat, akik jogosítványszerzésre adják a fejüket.
Azt tehát egyelőre nem tudni, hogy valóban lesz-e leállás a tél közepén a forgalmi vizsgák tekintetében, ahogyan arról sincs sok pontos információ, hogy milyen konkrét fejlesztések lesznek ezen a területen. A projekt célja nyilvánvalóan a rendszer egyszerűsítése és modernizálása, valamint a visszaélések csökkentése. Már csak az a kérdés, hogy ezt valóban véghez tudják-e vinni, és egy hatékonyabb új rendszert alakítanak-e ki, és ha igen, akkor mikorra lesz kész?
