Kemény lépésre szánta el magát a Magyar Autóklub, ugyanis az alapvető jogok biztosához fordultak azzal a problémával, hogy a hazai piacon szereplő biztosítók a bonus-malus besoroláson túl további korrekciós tényezőket alkalmaznak egy-egy káreset után a következő évi KGFB meghatározásakor. Ezt az úgynevezett károkozói pótdíjat pedig első ránézésre elég önkényesnek és hasraütésszerűnek lehet felfogni, ráadásul egészen horribilis összegek jöhetnek ki akár egyetlen kisebb összegű káreset okozása után is a következő éves kötelező esetén.

A KGFB díjszámításába több tényező is beleszámít: az, hogy hány éve vezet a sofőr, mennyit megy egy évben az adott gépjárművel, melyik térségben lakik és természetesen az is, hogy hány káresetet okozott eddig. Az autóra vonatkozó szempontok is közrejátszanak, mint például hogy milyen értékű, milyen teljesítményű és milyen idős az a gépjármű. Egy kármentes év után egy lépcsővel lehet feljebb ugrani a bonus-malus listán, egy okozott káreseménnyel azonban egyből kettő lépcsőfokot esik vissza az adott sofőr.

Éppen ide vonatkozó sztori, mely egy kedves ismerősömmel történt meg nem egészen egy évvel ezelőtt. Egy régebbi Škoda modell birtokosaként vett egy új Fiat Tipo gépjárművet. A Škodán bonus 4-es besorolás volt, míg az újonnan vásárolt gépjármű ugye A0-ról indul (hiszen a biztosítót egyáltalán nem érdekli, hogy a másik gépjárművel évek óta balesetmentesen közlekedett, ez szintén egy anomáliának tekinthető). Aztán a Tipóval meghúzott egy másik járművet, amely bármilyen kis összegű kár is legyen, jogi értelemben mégis káresetnek számít. A 42 ezer forintos éves kötelezőjét ezért a következő évben 192 ezerre emelték, hiszen A0-ból két osztályt zuhanva M02-es besorolásba került. Ez a diszkrét 4,5-szeres szorzó nem esett neki túl jól, azt mondanom sem kell.

De lehetett hallani olyan szituációról is, hogy valaki bonus 10-es besorolás mellett okozott kárt, és habár még visszasorolás után is bonus 8-ban volt, a kötelezőjét mégis négyszeresére emelték. Az sem érdekli a biztosítót, ha a károkozó saját zsebéből rendezi az okozott kárt, úgy is emel a biztosítás összegén, hogy neki nem kellett semmit megtérítenie. A biztosítási törvény 2009-es, a bonus-malus rendszert pedig egy 2011-es rendeletben taglalják. A biztosítóknak joguk van egyéb szempontokat is figyelembe venni azon túl, hogy okozott-e kárt a sofőr és rendesen fizette-e a kötelező díját. Így gyakorlatilag szinte korlátlan mozgásterük van a díjszabáskor, melynek egyik fontos eleme az adott évre meghatározott alapdíj, melyet számos piaci tényező befolyásol.

További érdekes hírekért tekintsd meg az Alapjárat hírműsorának legújabb videóját!