Megkérdeztük a Magyar Közutat, milyen projekteket terveznek a közlekedés biztonságosabbá tételéért

A hazai baleseti számok sajnos évről évre magasabbak, ezzel párhuzamban a balesetben sérültek száma is nőtt. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2022-ben összesen 14 732 közlekedési baleset történt Magyarország útjain, amelyben 20 056 személy sérült meg vagy hunyt el. Ez az előző év adataihoz képest 3,5 százalékos növekedést jelent a balesetek számában és 4,8 százalékot a sérültek számában.

Az emelkedő tendencia azért is aggasztó, mert más országokban éppen arról számolnak be, hogy a balesetek száma csökken és a járművezetők sokkal tudatosabban és nagyobb odafigyeléssel közlekednek, továbbá a forgalom is csökkent.

Nálunk ezzel szemben az utakon közlekedő autók száma csak nőtt. A harmadik negyedéven kívül, vagyis a júliustól szeptemberig tartó időszakon kívül – amikor a legtöbben nyaralnak – a járművek száma nőtt az utakon, az első két negyedévben a leginkább, itt 22 és 11 százalékkal, az év végén pedig 1,3 százalékkal.

A balesetek száma emiatt is változik, de persze senkit nem lehet kényszeríteni, hogy kevesebbet autózzon, csupán rávenni vagy jobb megoldást kínálni. De a balesetek számát máshogy is lehet csökkenteni, például a fent említett odafigyelő vezetéssel, de az utak jobbá tétele is egy fontos szempont.

Itthon vannak olyan utak, amelyeket a halálos jelzővel illetnek a magas balesetszámuk miatt, és ezt sokan szeretik az utak minőségére fogni. Nem kérdés, vannak olyan helyzetek, amikor az útburkolat minősége vagy például egy, a látást nehezítő faág lóg be az útra, vagy túl keskeny az út, amely veszélyes helyzeteket teremthet, de sokszor igenis azért alakul ki baleset, mert a sofőrök figyelmetlenek vagy meggondolatlanok.

Milyen beruházásokat végez a Magyar Közút?

Mindenestre megkérdeztük a Magyar Közutat, hogy milyen beruházásokat végeznek, illetve terveznek a jövőre nézve, amelyek kifejezetten a közlekedés biztonságosabbá tételét segítenék elő, vagyis itt nem új utak építésére kell gondolni, hanem például útszakaszok kibővítésére, veszélyes kereszteződések átalakítására.

A Magyar Közút válaszában több módszert és tevékenységet is megnevezett, amelyeket többnyire rendszeresen, főként évente elvégeznek, de van olyan beruházás is, amelyet egy, kifejezetten fontosnak vélt probléma elhárítására írnak ki.

Az első beruházás, amelyet minden évben elvégeznek, a balesethalmozódási helynek, vagy góchelynek nevezett útrészek azonosítása, amelyek az előző 3 év baleseti adatainak alapján a legveszélyesebb és legtöbb balesettel járó helyeket jelenti. A gócpontokon a Magyar Közút állapotfelmérést végez, majd kisebb költségvetésű, célzott beavatkozás tesznek, vagyis a balesetek okaiként legtöbbször feljegyzett úthibát vagy problémát javítják, illetve átépítik vagy fejlesztik az adott helyszínt.

A módszertan ebben az esetben a következőképpen zajlik: az adatok és helyszíni vizsgálatok alapján a Közút egy szakértői csoportja megállapítja, milyen módon lehet a leghatékonyabbá és legbiztonságosabbá tenni az adott góchelyet, majd több javaslatból kiválasztják a legjobbat és felújítják a helyszínt.

A forgalom rendjének és a rendszeres közúti biztonság felülvizsgálatát a Magyar Közútnak jogszabály szerint minden öt évben el kell végeznie, ezen mérések eredményeit használják második fajta beruházásaik során. Az eredmények ismeretében további javaslatokat tesznek más, nem góchelyként azonosított, de felújítandó vagy átépítendő útrészek átalakítására és ezeket a helyeket is beleillesztik a felújítási terveikbe.

A harmadik fontos intézkedéscsoport a Közút munkatársainak biztonságára fókuszál, mivel évente akár száz baleset is érheti az utakon feladatot teljesítő dolgozókat, amely szerencsétlenségek közül sok halállal is végződik. Emiatt a közutakon dolgozók biztonságára is kiemelt figyelmet fordít a vállalat.

A Közút munkatársainak külön műszaki előírást dolgoznak ki, amelyet folyamatosan igyekeznek javítani és jobbá tenni, és amely azokat a szabályokat tartalmazza, hogy milyen intézkedéseket kell tenni az útmunkák megkezdése előtt és mire kell figyelniük a dolgozóknak munka közben.

Pécsi Norbert Sándor, a Közút kommunikációs osztályvezetője azt is elmondta, hogy a szabályzatok ellenére továbbra is komoly balesetek érik az utakon feladatot ellátó munkatársait, így a szabályzat módosítása és fejlesztése, valamint további, a munkások biztonságát elősegítő eszközök beszerzésére van szükség.

A Magyar Közút biztonsági beruházásainak negyedik fajtája a közlekedésben részt vevők legveszélyeztetettebb csoportjára, vagyis a gyalogosokra és védtelen közlekedőkre vonatkozik. A gyalogátkelőhelyeken történt balesetek elemzésével célzott balesetmegelőző fejlesztési programot dolgoznak ki, amely jelentheti lámpák elhelyezését vagy fekvőrendőrök, esetleg más, a gyalogosokra felhívó jelzőberendezések kitelepítését jelenti.

A Magyar Közút a feladatok megvalósításához két projekt-csoportot alakított ki: az egyikbe tartoznak az évente megvalósítandó azonnali, kisköltségű biztonságnövelő beavatkozások, a másik pedig hosszabb távú projekteket takar, amelyek több munkát és hosszabb tervezést igényelnek. Ilyenek például a csomópontok átépítése és az úthálózati elemek hálózati szempontú fejlesztése. Az elemzés után kiválasztott helyszíneken műszaki tervek készülnek, majd a Közút megkezdi a projekt kivitelezését.

Azt is megtudtuk, hogy az idei évre vonatkozó beavatkozási javaslatok összesítése még tart. Összesen 103 „gócgyanús” helyszínt vizsgált a Közút, amelyek közül – a korábbi évek tapasztalatai alapján – nagyjából 20-30 helyszínen tudnak majd kisebb beavatkozást javasolni.

Pécsi Norbert Sándor azt is elmondta, hogy a góchelyek mellett folyamatosan figyelemmel kísérik azon helyszínek listáját, amelyek bár nem minősülnek baleseti gócnak, de több azonos típusú vagy súlyos baleset is történik ott.

A fentieken kívül teljes körű felújítási munkákat is végez a Magyar Közút, amelyek során az útszakaszokat feljavítják, például ívkorrekciókat, burkolatszélesítéseket végeznek.