Bár bürokrácia útvesztői a törvény betartatóit is lassítják.
Bárkivel előfordulhat, hogy begyűjt egy gyorshajtási csekket, még azokkal is, akik azt hazudják maguknak, hogy sosem gyorshajtanak. Egyszerűen statisztikailag van esély arra, hogy ha szándékosan nem is lépjük túl a megengedett sebességet, mégsem veszünk észre egy ideiglenesen kihelyezett táblát, vagy simán csak kitakarja a település tábláját egy bokor vagy fa olyan helyen, ahol éppen még mérnek is a rendőrök. Ilyenkor hozzáállástól függően lehet vállat vonni vagy körmöt rágni: vajon valóban belecsúsztunk-e a mérőbe?
Ha valakire az utóbbi reakció a jellemző, lehet már akkor megkönnyebbül, amikor a rendőrök nem csak a mérőautóban lövik a célfotókat, hanem a következő sarkon ki is intik egy alapos fejmosásra, persze a begyűjtött csekk mellé. Viszont ha postán érkezik a büntetés, akkor biztosan lesz pár álmatlan éjszakája.
Megesik az is, hogy az ember a hosszú hetek várakozásában emel a malacpersely napi sarcán, ezzel felkészülve a büntetési tétellel érkező nem várt kiadásra, de hosszú ideig nem történik semmi. Nyilván nem sokan rohannak az örsre sürgetni a hatóságokat, szóval marad a körömrágás, de meddig? A szabálysértések esetében is számít az idő múlása, amit jogi értelemben elévülésnek neveznek, ezért nem kell a hátralévő életünket rettegésben tölteni, ha esetleg elakad a rendszerben az ügyünk.
Ha egy bánatos papírfecni sem érkezik a hatóságtól hónapokig és egészen biztosak vagyunk abban, hogy az autó papírjai is a megfelelő címre szólnak, akkor a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II törvény 5. pontjának 6. § alapján fél év után jó eséllyel feloldozhatjuk magunkat.
Lehet, hogy meg sem valósult a feltételezett gyorshajtás, de az is lehet, hogy valami technikai hiba miatt nem rögzített a traffipax, vagy simán csak a beragadt az ügy valahol a rendőrségi adatbázisban. Az utóbbi két esetben azért nem árt újragondolni a közúti szabályok betartásával kapcsolatos eddigi magatartást, mert később is lehet gond a figyelmetlenségből.
Az ORFK kommunikációs osztályától kapott adatok alapján 2021-ben összesen 167 816 db eljárás indult közúti közlekedési szabálysértés elkövetése miatt. Ezekből az eljárásokból 937 db szűnt meg elévülés okán, amiből 807 db a hat hónapos relatív elévülési idő, 130 db pedig két éves relatív elévülési idő alapján. Így lehet esély arra, hogy valaki megússzon egy kihágást, de nem ez a jellemző.
Jogilag mikor következik be a gyorshajtás elévülése?
A das.hu jogi szakértője felvilágosított, hogy a hat hónap még nem garancia, mert a 6 hónapos elévülést jó pár dolog szüneteltetheti vagy akár újra is indíthatja, ráadásul nem minden esetben annyira egzakt az elévülés határidejének kezdő napja. Vannak olyan szabálysértések, amik jogellenes állapotot tartanak fenn, ezekben az esetekben az elévülés kezdeti időpontja az, amikor az állapot megszűnik.
Vannak az elévülési időt félbeszakító cselekmények is, amik következtében újraindul az elévülés. Ilyen például, ha a jogellenes cselekmény miatt 6 hónapon belül elindul a büntetőeljárás, de a nyomozó hatóság, ügyészség, bíróság átteszi az ügyet a szabálysértési hatósághoz vagy a szabálysértés miatt eljáró másik bírósághoz, akkor az ügy új hatósághoz vagy bírósághoz érkezése napjával indul újra a hat hónap.
Tehát a szabálysértés miatt eljárás alá vont személy ellen az ügyben eljáró hatóságok bürokratikus útvesztői között megtett úton minden állomásnál újraindul a fél éves periódus. Mindegy, hogy eltelt a 6 hónap, ha máshova került az ügy, ha kikértek egy kamerafelvételt, ha meghallgattak egy tanút, vagyis folyamatban maradt az ügymenet fél éven belül, akkor bármikor elővehetnek a felelősségre vonás céljából.
Megúszni nem olyan egyszerű a dolgokat, de nem is lehetetlen, hiszen a Szabálysértési törvény szerint a cselekmény elkövetésétől számított két év elteltével nincs helye szabálysértési felelősségre vonásnak.
