Az üzemanyagok ára változékony, mint az áprilisi időjárás. Egyszer emelkedik, máskor csökken, persze többször emelkedik, így hosszabb távon folyamatos emelkedést mutat. Ez valahol érthető is, hiszen a kereslet kisebb-nagyobb megszakításokkal, de folyamatosan nő, a pénz inflálódik és a bolygó kőolaj készletei sem végtelenek. A végfelhasználók számára 2012-ben volt a mélypont, amikor a gázolaj literéért 446, a bezinért 449 forintot kellett fizetni átlagosan Magyarországon.

Nem jártunk nagyon messze a rekorddöntéstől idén márciusban sem, volt ugyanis egy hét, amikor a 95-ös 435, a dízel pedig 440 forintba került. Szerencsére azóta ismét csökkenőben vannak az árak, jelenleg 424 és 419 forintot kérnek átlagosan egy liter üzemanyagért. Ehhez azonban kellett az állami beavatkozás is, a jövedéki adó csökkentése mérsékelte valamelyest az árakat, de ne legyenek kétségeink, lesz még itt emelkedés. Vajon fogunk ötössel kezdődő összegekkel találkozni a töltőállomásokon?

Tankoló férfi

Milyen tényezők befolyásolják az üzemanyagok kiskereskedelmi árát?

Az üzemanyagok árait befolyásoló tényezők közül rögtön kettőt érdemes kiemelni. Az első maga a nyers kőolaj ára, tehát az az összeg, amennyit az olajtermelők számítanak fel egy hordóért (~159 liter), a második a dollár-forint árfolyam, hiszen dollárért kerül értékesítésre az olaj a világpiacon, mi pedig forintban fizetünk érte a kutakon. A nyersolaj hordónkénti árát természetesen nem hasraütés-szerűen határozzák meg, erre egyéb mechanizmusok mellett legfőképpen a kereslet-kínálat van hatással.

Ideális esetben a termelés és a világ kőolaj igénye megegyezik, ám erre meglehetősen ritkán kerül sor. Ha a termelés több, mint amennyire a világnak szüksége van, akkor az árak csökkennek, míg ha a kitermelés elmarad a kereslet szintjétől, akkor áremelkedés tapasztalható. De ez még nem minden. Ezen felül a nyersolaj árára komoly hatást gyakorol az OPEC nevű szervezet is (magyarul Kőolaj Exportáló Országok Szövetsége), amely a világ kőolajtermelésének 40 százalékáért felelős közel-keleti és dél-amerikai termelőket tömöríti. A szervezet igyekszik egy előre meghatározott hordónkénti árat tartani, ha a termelés meghaladja a kínálatot, akkor visszavesznek a tempóból, ha pedig nő a kereslet, megpróbálnak lépést tartani vele.

Természetesen mindezeken felül még egy sor más tényező is hatást gyakorol az árakra, ilyenek például a természeti katasztrófák (pl. a Katrina hurrikán 2005-ben), a különböző kereskedelmi embargók (pl. az iráni urándúsítás ellen bevezetett szankciók 2006-tól), a háborúk, polgárháborúk, országon belüli konfliktusok (pl. az Arab tavasz 2010 és 2012 között), az új olajmezők felfedezése, az új technológiák kifejlesztése vagy régi kutak újranyitása (pl. visszatérés a palaolaj-kitermeléshez a 2010-es években), de olyan tényezők is befolyással vannak az olajárra, mint a koronavírus világjárvány kitörése utáni általános gazdasági visszaesés, vagy az olyan meglepetésszerű eseményeek, mint az Ever Given konténerhajó megfeneklése 2021. március 23. és 29. között a Szuezi-csatornában.

Hogyhogy ismét drága az üzemanyag? A koronavírusnak és az általa okozott válságnak nem lefelé kellene nyomnia az árakat?

2020 tavaszán régen látott mértékben zuhantak az üzemanyagok árai, májusra a 95-ös benzin literenkénti átlagára 278, a gázolajé 308 forintra csökkent Magyarországon. Ennek oka a koronavírus-járvány világméretűvé válása, a védekezés céljából bevezetett korlátozások és teljes lezárások voltak. A világnak 100 év után először kellett ismét szembenéznie egy pandémiával, amely hatalmas bizonytalanságot okozott. Ez olyannyira összeroppantotta az olajpiacot is, hogy 2020. április 20-án hétfőn például negatív tartományba esett a WTI-típusú olaj részvényárfolyama a határidős piacokon. Erre korábban soha nem volt példa.

Az élet természetesen ment tovább, tudni lehetett, hogy ez csak átmeneti mélypont, a kereslet nem szűnt meg és a piac is hamar helyreállt, sőt. Az utóbbi időben ismét szárnyalásba kezdett az olajár annak ellenére, hogy a vírus nem tágít, minden eddiginél rosszabb statisztikákat mutat a harmadik hullám és az egyetlen megoldást jelentő átoltottsági arány globálisan nem éri el az 5%-ot sem – olvasható az UNICEF honlapján, miközben a WHO becslése szerint a világ népességének legalább 70 százalékának immunissá kell válnia ahhoz, hogy végleg megszabaduljunk a vírustól, a következményeitől és a korlátozásoktól.

Tartálykocsi menet közben

Ettől sajnos még nagyon messze vagyunk, mégis a világgazdasági mutatók, köztük az olajár is sokkal optimistább a kialakult helyzetnél vagy az indokoltnál. Az emberek jó részét súlyosan érintik a korlátozások, sokan maradtak átmenetileg bevétel nélkül vagy csökkent drasztikusan a keresetük és teljes iparágak kényszerültek – remélhetőleg már nem sokáig - bezárni. Komoly fogyasztás-csökkenés lett az eredmény, mégis, mintha mindez nem éreztetné hatását az üzemanyagok árain.

Miért változott nemrégiben az üzemanyagok jövedéki adója Magyarországon?

Az üzemanyagok jövedéki adója a különböző országok egyik legfontosabb bevételi forrását jelenti, nincs ez másként Magyarországon sem. Mégis itthon, az unióban látható általános jövedékiadó emelési gyakorlattól eltérően törvény írja elő, hogy az adó mértékét csökkenteni kell, amennyiben a Brent nyersolaj hordónkénti ára meghaladja az 50 dollárt az utolsó három hónapban.

Miután az olaj hordónkénti ára 2021. január 1. és március 15. között a 60 dollárt is meghaladta, ezért a magyar állam 2021. április 1-jén a jövedéki adót a benzin esetében 125 forintról 120 forintra, a gázolajra vonatkozóan pedig 120,35 forintról 110,35 forintra mérsékelte. A fogyasztók ennek a lépésnek köszönhetően áprilistól bruttó 6 forintos benzinár-, és 12 forintos gázolajár-csökkenést tapasztalhattak a kutakon.

Még milyen adók és egyéb költségek rakódnak rá itthon az üzemanyagok árára?

A töltőállomásokon fizetendő díj mértékét végső soron a nyers kőolaj világpiaci ára mellett a szállítmányozás, a finomítás, a nagykereskedők és a kiskereskedők költségei, a teljes ellátási lánc haszna, illetve a közterhek együttesen határozzák meg. Ami az adókat illeti, az üzemanyagok literenkénti árához a fent részletezett jövedéki adó tesz hozzá a legtöbbet, ennek mértéke a legnagyobb, ám ezzel koránt sincs vége a sarcolásnak.

A benzin és a gázolaj minden literjét egy ún. kőolaj-készletezési díj is terheli, amelynek mértéke átlagosan 1-3 forint körül mozog literenként. A díjból a törvényben meghatározott mennyiségű vésztartalék raktározását oldják meg, hogy hazánkban mindig elegendő olaj álljon rendelkezésre az olyan ellátásbeli problémák kezelésére, mint ami 2019 tavaszán is volt, amikor a Barátság-vezetékben érkező orosz kőolajban klórszennyeződést találtak. Végezetül az általános forgalmi adó is rárakódik az üzemanyagok árára, ami további 27%-kal növeli a fizetendő végösszeget, és így kapjuk meg a végső árakat.

Olajipari platform

Érdekes módon és a közvélekedéssel szöges ellentétben idehaza nem kifejezetten magas az üzemanyagok összesített adótartalma Európa más országaival összehasonlítva, még az egyik legmagasabb ÁFA-kulcs ellenére sem. Magyarországon a benzint összesen 57%-os, a gázolajat 51%-os adó terheli, ami valamelyest elmarad az uniós átlag 63, illetve 55%-ától. Más kérdés, hogy a hazai átlagkeresethez viszonyítva már messze nem állunk ilyen jól, mert a Picodi.com analízise alapján egy átlagos uniós polgár körülbelül 2-3x annyi üzemanyagot vehet a fizetéséből, mint mi magyarok.

Mi várható a jövőben, az emelkedés meg sem áll 500 forintig?

Előre lelövöm a poént: nem valószínű, hogy a közeljövőben 500 forintos átlagos üzemanyagárakkal fogunk találkozni a kutakon. A szakemberek egyetértenek abban, hogy az elkövetkező időszakban – a koronavírus által okozott kezdeti sokk után és a gazdasági visszaesés mellett - viszonylag stabil maradhat a nyers kőolaj világpiaci ára. Várhatóan hosszabb távon beáll 50 és 70 dollár közé egy hordó nyersolaj ára. Hacsak nem történik valami nagyon komoly esemény, természeti csapás vagy háború, akkor ezen összetevő miatt egyelőre biztosan nem kell aggódnunk.

A dollár-forint árfolyama már kevésbé áll biztos lábakon, ám a gazdasági elemzők szerint az valószínűsíthető, hogy 310 forint környékén fog érni egy dollár a középárfolyamot tekintve hosszabb távon is, ami szintén azt vetíti előre, hogy nem várható a devizák teljesítményéből fakadó komoly árváltozás mostanában. Persze bármi megtörténhet és annak az ellenkezője is, a koronavírus elleni átoltottság mértéke ugyanúgy kihathat a gazdaságok teljesítményére és így az árfolyamokra, mint bármilyen gazdasági válság vagy nemzetközi konfliktus.

Ugyanakkor általánosan elfogadott álláspont, hogy a koronavírus után ismét gazdasági fellendülés következhet, ami várhatóan kihatással lesz az üzemanyagok árára is, mégpedig áremelkedés formájában. Elsősorban a turizmus újraéledése, a nyitások, a tény, hogy az eddig otthonról dolgozó emberek ismét bejárnak a munkahelyükre, a megnövekedő költekezési hajlandóság vélhetően mind jelentősen növeli majd a keresleti oldalt, amit le kell követnie a kínálatnak is. Ez rövidebb távon biztosan áremelkedést szül és a fogyasztók számára csak remélhető, hogy hosszabb távon helyreáll a status quo.

Bizonyára ez várható és nem kell attól tartani, hogy a túlzott keresleti oldal 100 dollár köré tornázza majd fel a nyersolaj hordónkénti árát, mert az bizonyosan azt jelentené, hogy nem csupán a prémium üzemanyagok árai kúsznak tartósan 500 forint felé, hanem már az átlagárak is. Ehelyett inkább az elkövetkező néhány évben 450 forintos átlagárakra lehet számítani a hazai kutakon, de természetesen senki sem lát a jövőbe, a gazdasági elemzők sem és mi sem, így lehetetlen megjósolni, hogy pontosan mi várható. Egy váratlan esemény bármikor bármilyen fogatókönyvet felboríthat, és akkor semmi nem állhat az 500 forintos vagy még magasabb átlagárak útjába.

Ha érdekel egy igazi, amerikai V8-as bestia, ahol a fogyasztás nem lényeges szempont, akkor ne hagyd ki ezt a bemutatót!