A nyíl alakú, zöld fényjelzést adó úgynevezett kiegészítő jelző funkciója nyilvánvaló, ám a létjogosultsága nem mindenki számára világos.
„Kedves Alapjárat! Egyes kereszteződésekben kiegészítő zöld lámpa jelzi, ha jobbra lehet kanyarodni. Felfigyeltem azonban, hogy az egyik ilyen általam gyakran látogatott kereszteződésben kizárólag jobbra lehet kanyarodni az adott sávból. Amikor a kiegészítő zöld ég, akkor nem kell gyalogosok felbukkanására számítanom, amikor jobbra kanyarodok, amikor azonban teli zöldet mutat a lámpa, akkor a gyalogosoknak elsőbbséget kell adnom jobbra kanyarodáskor, mivel nekik is zöldet mutat a lámpa.
Mi értelme itt a kiegészítő zöldnek? Nem volna logikusabb inkább csak egy lámpát kihelyezni az adott kereszteződésben, és amikor a gyalogosoknak is zöld van, olyankor egy sárga villogóval felhívni rájuk a figyelmet? Mi egyáltalán a kiegészítő zöld funkciója egy olyan sávban, ahol eleve csak jobbra lehet kanyarodni?
Üdvözlettel: Péter"
A jobb közérthetőség kedvéért Péter elküldte nekünk, hogy melyik kereszteződésről is van szó. Látható, hogy a jobbra kanyaród sávból egyenesen nem, kizárólag jobbra lehet hajtani. Ez egyértelmű az útburkolati jelekből és a közlekedési lámpa felett található táblából is. Erről a kereszteződésről van tehát szó:
Megkértük Pataki Melinda szakoktatót, a Tanulókalauz és Sofőrkalauz könyvek szerzőjét, hogy válaszoljon a fenti kérdésre.
„Kedves Péter!
A közlekedés szabályozását több szakterület együttesen végzi. Ezek közül egy a forgalomszervezés. A KRESZ a „felhasználók”, azaz a közlekedők (közlekedési partnerek) számára ír elő szabályokat. Ezeket valamiféle „háttérintézmény”-ként kiszolgálja a forgalomszervezés. Ezen a területen is számos előírás van, melyek alappillérei az élet egyetemességére támaszkodnak. A forgalom irányítására számos okból szükség keletkezett, többek közt a mobilitás igényének növekedésével.
A közlekedés történetéből ismerjük, hogy a motorizáció kezdetén Magyarországon, először Budapesten – korát megelőzve – 1901-ben Rudnay Béla a főváros rendőrkapitánya elrendelte az ott közlekedő, illetve áthaladó járművek rendszámozását, forgalmi engedéllyel való ellátását és vezetőik levizsgáztatását biztonságos hajtásból. Ezen szabályozás igazgatásrendészeti és közlekedési szabályokat is tartalmazott. A rendőri karjelzéseket 1929-től alkalmazzák, a mai napig azonos jelzésadással.
A jelentésben történt csupán annyi változás, hogy a rendőr vállára merőlegesen érkező járművezető – a tiltó jelzés ellenére – jobbra kis ívben bekanyarodhatott 1972-ig. A forgalom irányítására kialakított lámpával elsőként 1926-ban a Blaha Lujza téren találkozhattak a vezetők. Ezt Ritka Ferenc akkori rendőrkapitány ismertette meg a közlekedőkkel, amire egy 1916-os nemzetközi egyezmény biztosított lehetőséget. Ezt követte az Oktogonnál 1927-ben egy újabb berendezés.
A mai kor követelményeihez igazodva pár okot nevezek meg a forgalomirányítás szükségességére. Jelzőlámpás forgalomirányítás bevezetése szükséges azokon a helyeken, ahol azzal a forgalombiztonság javítható, illetőleg a forgalom lefolyásának minősége kedvezőbbé tehető. Forgalombiztonsági okból, ahol a baleseti okok megszüntetésére – például a csomópont megfelelő átépítésével – egyelőre nincs más lehetőség, és a balesetek bekövetkezése a telepítéssel megelőzhető.
A forgalom nagysága miatt, pl. gyalogosforgalom esetén, ha a kétirányú járműforgalom és az azt keresztező kétirányú gyalogosforgalom meghatározott mértéket meghalad. Mondjuk egy 14 m-es gyalogos átkelési hossz esetén – amikor 20 s-os átlagos várakozási idő van –, ahol a járműforgalom 400-500 jármű óránként, a gyalogosok száma pedig eléri a 80 főt óránként. Forgalmi körülmények miatt pl. kerékpáros átvezetésnél, ha a kerékpárosok által keresztezett úton a járművek megengedett legnagyobb sebessége 60 km/h, vagy annál nagyobb.
Az egyes közlekedőknek, közlekedési csoportoknak eltérőek az érdekeik. Ezeket is egy meghatározott hierarchia szerinti sorrendben kell figyelembe venni, aminek helyszíni adatgyűjtés alapján tárgyilagosnak kell lenni: 1. gyalogosok, 2. kerékpárosok, 3. tömegközlekedési járművek, 4. egyéb járművek.
A forgalomlebonyolódás minőségének javítása érdekében a jelzőlámpás forgalomirányítást úgy kell megtervezni, azt úgy kell telepíteni és üzemben tartani, hogy a közlekedők szükséges és elégséges információt kapjanak közlekedésük közben az úton követendő magatartásukról; a megállások száma, illetőleg a várakozások időtartama a lehető legkisebb legyen; az irányítás legalább részben forgalomtól függő legyen; az állandó időtervű programok programváltási időpontjai igazodjanak a forgalomlefolyás ingadozásához; továbbá a járműforgalom haladási sebessége közel egyenletes legyen.
Kiemelek pár fogalmat és előírást a 41/2003. (VI.20.) GKM rendeletből, ami a forgalomirányító jelzőlámpák követelményeiről, tervezési, telepítési és üzemeltetési előírásairól szól.
„Átengedő típusú fényjelző készülék: a fényjelző készülékek azon típusa, amelyet a közlekedő haladási iránya szerint a csomópontba belépésének helye előtt helyeznek el, és amelynek a jelzéseit a közlekedő a csomópontba (úttestre) belépése után már nem látja.” Pl. járművek forgalmát szabályozó három lencsés lámpa.
„Áthívó típusú fényjelző készülék: a fényjelző készülékek azon típusa, amelyet a közlekedő haladási iránya szerint a csomópontból (csomópont-részből, úttestről) kilépésének helyén helyeznek el, és amelynek a jelzéseit a közlekedő a csomópontba belépése után egészen a jelző vonalának eléréséig folyamatosan látja.” Pl. gyalogos forgalmát szabályozó lámpa.
„Védett járműmozgás: az olyan járműmozgás, amelynél a járművek a szabad jelzés megjelenése után úgy haladhatnak át a csomóponton, hogy sem más járművel, sem gyalogossal nem kerülhetnek konfliktusba.
Részlegesen védett járműmozgás: az olyan járműmozgás, amelynél a szabad jelzésen áthaladó járművek a KRESZ általános előírásai szerint elsőbbséget kötelesek adni jobbra bekanyarodásnál a velük párhuzamosan haladó gyalogosok, a jobb oldali kerékpársávon vagy kerékpárúton haladó járművek és az oldalfekvésű villamospályán közlekedő villamosok, valamint balra bekanyarodásnál a velük párhuzamosan haladó gyalogosok, a szemből érkező és egyenesen továbbhaladó vagy jobbra bekanyarodó járművek, a bal oldali kerékpárúton érkező járművek és az oldalfekvésű villamospályán közlekedő villamosok részére.
Összeférhetetlen forgalmi mozgások: az egymást veszélyeztető (az egymás útját keresztező vagy egymással fonódó) egyidejű forgalmi mozgások.
Konfliktusmező (konfliktuszóna): az eltérő irányokból érkező és az egymást keresztező, egymásba fonódó, egymással szemközt haladó forgalom által a kereszteződési sokszögben egyaránt igénybe venni szándékozott közlekedési terület.
Kiegészítő jelző: a fényjelző készülék mellett (annak meghatározott oldalán) elhelyezett fényjelző, amellyel bizonyos forgalmi irány(ok) számára a fényjelző készülék szabad jelzésétől eltérő időpontban és időtartamig lehet szabad jelzést adni.”
A járművek és gyalogosok forgalmát irányító fényjelző készülékek a közlekedők forgalmát úgy irányítják, hogy
a) védett irányítási módnál az összeférhetetlen forgalmi mozgások egyidejűleg szabad jelzést nem kaphatnak,
b) részlegesen védett irányítási módnál – jogszabályban meghatározott módon – egyidejűleg szabad jelzést kaphatnak az egymással szemből érkező, de különböző irányokba továbbhaladó járművek, és a velük párhuzamosan érkező és továbbhaladó gyalogosok.
Védett irányítási módnál – nincs elsőbbségadási kötelezettsége a jelzésre közlekedőnek – az általános járműjelző szabad jelzése kör vagy nyíl alakú lehet. Részlegesen védett irányítási módnál – a KRESZ szerinti elsőbbségadási kötelezettség mellett – az általános járműjelző szabad jelzése csak kör alakú lehet. Nyíl alakú szabad jelzést csak védett irányítási mód esetén – nem lehet más partner a konfliktuszónában – szabad alkalmazni. A kiegészítő jelzővel adott szabad jelzés csak nyíl alakú zöld fény lehet.
A védett járműmozgásokra vonatkozó egyes előírások
Kiegészítő jelző (nyíl alakú zöld fényjelzést adó egyetlen fényjelző) a forgalmi sáv forgalmát önállóan nem szabályozhatja, és csak abban az esetben alkalmazható, ha a nyíl által jelzett irányú forgalmi mozgás több fázisban megengedett. A fényjelző készülék mellett elhelyezett nyíl alakú zöld fényjelzést adó kiegészítő jelző a mellette levő fényjelző készülék szabad jelzésével egy időben nem mutathat szabad jelzést.
A kanyarodó mozgások közül védett irányítást kell alkalmazni mind a balra, mind a jobbra kanyarodás esetén, ha az kettő vagy több forgalmi sávról történik; az elsőbbséggel rendelkező és az elsőbbségadásra kötelezett forgalom kölcsönös láthatósága rossz.
A villogó sárga kiegészítő lámpa pedig veszélyes helyre hívja fel a figyelmet, ahol fokozott óvatossággal kell közlekedni. A sárga lencse jelzésképe mutathatja a veszély jellegét; kijelölt gyalogos-átkelőhelynél pl. a gyalogos ábráját. A járművezetőknek pedig tudniuk kell, hogy őrájuk kifejezetten vigyázni kell; pláne, hogy a bizalmi elv alól vannak kivételek. „A vezetőnek fokozottan ügyelnie kell az úttesten egyedül vagy csoportosan haladó (áthaladó) gyermekek, a koruk, testi fogyatékosságuk vagy más ok miatt saját biztonságukra ügyelni felismerhetően nem képes személyek biztonságának a megóvására.” [KRESZ: 1/1975. (II.5.) KPM-BM együttes rendelet 43. § (4) bekezdés b) pont]
Kicsit összegezve az eddigieket: elsődlegesen biztonsági okokból, de időhatékonyság miatt is – a torlódások elkerülésére – külön időben adnak haladási lehetőséget a törékeny közlekedési partnerek védelmére az irányított (nyilas) zöld jelzéssel. Nem csak egy-egy sáv forgalmi viszonyait, hanem a vele párhuzamos sáv(ok)ét is, valamint a szemből, továbbá keresztirányból érkező gyalogosok és járművek forgalmát is figyelembe veszik a csomópont közlekedési rendjének optimalizálásánál.
További tudatos közlekedést kíván
Pataki Melinda
szakoktató, a Tanulókalauz és Sofőrkalauz könyvek szerzője"
Kiknek ajánljuk a Tanulókalauz könyveket?
Azoknak, akik szeretnének a lehető legalaposabban felkészülni az első vezetési órájukra és a forgalmi vizsgára. A Tanulókalauz sorozat első részéből minden elsajátítható, ami az első vezetési óra előtt a jármű technikai kezeléséhez szükséges, a második részben pedig számos fényképpel illusztrált forgalmi helyzet található, amelyek áttanulmányozása hatékonyan segíti a forgalmi vizsgára történő felkészülést.
A sorozat harmadik része, a Sofőrkalauz a kezdő vezetőket segíti. A könyvben található fotósorozatok és QR-kódos videók jó lehetőséget kínálnak arra, hogy a sofőrök elsajátíthassák, mit kell tenniük veszélyhelyzet esetén
