A közlekedési szabályokat csak azok tudják betartani, akik alaposan ismerik azokat. A követési távolság megfelelő megválasztása csak egy a sok szabály közül, amit érdemes észben tartani.

A március 11-én szombaton történt porviharral kapcsolatos sajnálatos tömegbaleset kapcsán több olvasónk kérdezte, mi a legjobb megoldás ilyen és hasonló esetekben. Hasonló porvihar kialakulása egyáltalán nem zárható ki, de akár rendkívül intenzív jégeső is kialakulhat.

Mi a teendő ilyen helyzetben? A kérdéssel kapcsolatban megkerestük Pataki Melinda szakoktatót, a Tanulókalauz és Sofőrkalauz könyvek szerzőjét.

A porvihar következtében tömegbaleset alakult ki március 11-én az M1-es autópályán | MTI/Lakatos Péter

„Tisztelt Olvasó!

Az életben számos különleges helyzettel találkozunk, a közlekedésben is. Számtalanszor hangzik el, hogy a közlekedés veszélyes üzem. Igen! Nagyfokú figyelmet, koncentráltságot igényel a biztonságos célba jutás. Nem lehet félvállról venni. A robbanásszerűen megnövekedett forgalom (2011-ben 2,9 millió személygépkocsi volt forgalomban Magyarországon, 2021-ben már 4,1 millió!) egyre több energiánkat leköti, nem kezelhetjük az úton való haladást „csak egy egyszerű eszköz”-nek a céljaink eléréséhez. Tudatosan kell jelen lenni az utakon.

Nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy egy megelőző tevékenység, pl. gondosság mindig olcsóbb, kevesebbe kerül, kifizetődőbb, mint valami baj elhárítása és a károk felszámolása. És nem csak anyagi, hanem emberéletekről is szó van!

A digitalizáció dinamikus fejlődésével az információáramlás sokkal gyorsabb és hatékonyabb, mint mondjuk 30 évvel ezelőtt. A média tömegtájékoztató funkciója elengedhetetlen a zsúfolt, rohanó világunkban. A meteorológiai szolgálat jelentéseit, az időjárás előrejelzéseket komolyan kell venni, hiszen az éghajlatváltozás miatt országunkban nem találkoztunk, nem találkozhattunk bizonyos szélsőséges jelenségekkel. A megelőzéshez tartozik, hogy csak az induljon útnak, akinek valóban létkérdés. Készítsük fel a járművünket és saját magunkat a különleges körülményekre. Pl. üzemanyaggal feltöltött járművel induljunk, hátha valahol torlódásban várakozni kell (főleg télen), az autónk műszaki állapota legyen jó: kifejezetten a gumik, a világítás, a fékek és a kormányberendezés. A KRESZ elő is írja ezek napi első elindulás előtti ellenőrzését.

A vezető felkészülése abból is áll, hogy végiggondolja az útvonalat, keres alternatív lehetőséget is, továbbá fejben előre lejátssza egy-egy különleges helyzetben a teendőket.

A közlekedésünk alappillére a bizalmi elv, miszerint bízhatunk abban, hogy a szabályokat mások is megtartják. Csak megjegyzem, hogy a szabályok azért vannak, hogy értelmes rendet teremtsenek az életünkben; tudjunk mihez, illetve egymáshoz igazodni. Különleges közlekedési körülmények közt létkérdés a KRESZ szabályok teljes körű betartása, megtoldva némi rábiztosítással. Ez azt jelenti, hogy képezzünk magunknak tartalékot térben, időben, fizikai paraméterekben (pl. tapadás). Hiszen egy veszélyhelyzetben pont ezekből vagyunk híján. Ritkán előforduló körülmények közt autózva nagyobb a baleseti veszélyeztetettség, a negatív esemény bekövetkezési valószínűsége. Hiszen nem vagyunk begyakorlottak a szituáció felismerésében, pláne megoldásában. Ráadásul a gondolkodásunknak is meg kell változni, a figyelmünknek ki kell élesednie egy furcsa, ismeretlen helyzetben.

Lássuk a KRESZ szabályokat! [1/1975. (II.5.) KPM-BM együttes rendelet]

„A közlekedésben résztvevőkre vonatkozó általános rendelkezések

3. § (1) Aki a közúti közlekedésben részt vesz, köteles

 a) a közúti forgalomra, valamint a közútnak és környezetének a védelmére vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket megtartani;

 b) a közúti jelzések rendelkezéseinek, továbbá a forgalom irányítására, ellenőrzésére jogosultak utasításainak eleget tenni;

 c) úgy közlekedni, hogy a személy- és vagyonbiztonságot ne veszélyeztesse, másokat közlekedésükben indokolatlanul ne akadályozzon, és ne zavarjon.

A járművezetés személyi feltételei

4. § (1) Járművet az vezethet, aki

 a) a jármű vezetésére jogszabályban meghatározott, érvényes vezetői engedéllyel vagy az engedély-nyilvántartásba bejegyzett érvényes vezetési jogosultsággal rendelkezik,

 b) a jármű biztonságos vezetésére képes állapotban van, továbbá

 c) a vezetési képességre hátrányosan ható szer befolyása alatt nem áll, és szervezetében nincs szeszes ital fogyasztásából származó alkohol.

Haladás az úton

25. § (1) Járművel a forgalmi, az időjárási és látási viszonyoknak, továbbá az útviszonyoknak (az út vonalvezetésének, az útburkolat minőségének és állapotának) megfelelően kell közlekedni; figyelemmel kell lenni a jármű sajátosságaira, az utasokra és a rakományra.

Sebesség

26. § (4) A jármű sebességét az (1)–(3) bekezdésben említett sebességhatárokon belül úgy kell megválasztani, hogy a vezető járművét meg tudja állítani az általa belátott távolságon belül és minden olyan akadály előtt, amelyre az adott körülmények között számítania kell.”

Amennyiben a járművezető nem tudja megállítani járművét a belátott útszakaszon, az ún. vakvezetés bűnébe esik. Azaz olyan útszakaszt is igénybe kíván venni, amiről nem képes észlelni, hogy van-e ott másik közlekedési partner vagy egyéb akadály.

„Követési távolság

27. § (1) Járművel másik járművet csak olyan távolságban szabad követni, amely elegendő ahhoz, hogy az elöl haladó jármű mögött – ennek hirtelen fékezése esetében is – meg lehessen állni.

Közlekedés autópályán és autóúton

37. § (8) Az azonos irányú forgalom számára két vagy ennél több forgalmi sávval rendelkező autópályán és autóúton kialakult forgalmi torlódás esetében – a (4) bekezdés b)–e) pontjában meghatározott járművek akadálytalan továbbhaladásának biztosítása érdekében –

 a) a belső (bal szélső) forgalmi sávban közlekedőknek szorosan a forgalmi sáv bal szélére kell húzódni,

 b) az egyéb forgalmi sávokban közlekedőknek a forgalmi sávban a lehetséges mértékben jobbra kell húzódni,

és – ha az így kialakuló „folyosóban” történő biztonságos elhaladás azt szükségessé teszi – a forgalmi sávokat kijelölő terelővonalak átlépésével kell haladni és megállni.”

Ezt követően mik a teendők egy kialakult veszélyhelyzetben?

1. Nagyon korlátozott látási viszonyok esetén számottevően csökkentsük a járművünk sebességét! Egyenletes, óvatos lassítással. Ne fékezzünk hirtelen! „Követési távolság 27. § (3) A jármű sebességét hirtelen fékezéssel csökkenteni csak abban az esetben szabad, ha ezt a személy- vagy vagyonbiztonság megóvása szükségessé teszi.” Sosem idézhetünk elő nagyobb bajt, mint ami veszélyes helyzet kialakult.

2. Jelentősen növeljük meg a követési távolságunkat az előttünk haladótól. Normál, általános körülmények közt lakott területen legalább a reakcióidőnek megfelelő – 1 másodperc –, külterületen minimum 2 sec., gyorsforgalmi utakon pedig legkisebb 3 mp. követési időt javasolnak. Ehhez képest kell megkétszerezni, illetve autópályán legkevesebb 4 sec-ra emelni a két egymás utáni jármű közti távolságot.

3. A járművünk észlelhetőségét fokozni kell a romló, rossz látási viszonyok között: kapcsoljunk elakadásjelzőt (vészvillogó), ködfényszórót, hátsó ködlámpát.

4. Szükség esetén adjunk hangjelzést, hiszen veszélyhelyzet van! „Hangjelzés 30. § Hangjelzést adni csak balesetveszély esetében, a baleset megelőzése érdekében, valamint – lakott területen kívül – az előzési szándék jelzése céljából szabad.”

5. A korszerű járművekbe rengeteg vezetéstámogató elektronika kerül beszerelésre. Ezek legyenek bekapcsolt állapotban. Azonban tudnunk kell, hogy egy kicsit tudnak csak segíteni nekünk, a fizikai határokon belül. Nem mindenhatók! A berendezéseknek van működési korlátja. Amit viszont nem ajánlott használni, az a tempomat!

6. A biztonságunk érdekében iktassunk be magunknak előzési tilalmat! Soha ne siessünk annyira, hogy a kórházba vagy a temetőbe rohanjunk! Mindenki úgy indul el, hogy célba is szeretne érni; és nem összetörni magát vagy a másikat.

7. Szükség esetén félre kell húzódni, meg kell állni; és kivárni a körülmények javulását. Lehetőleg az úttesten kívül helyezzük el a járművet. Gyorsforgalmi utakon fokozott a veszély, hogy az álló járművünknek ütköznek. Hagyjuk el az autót, menjünk védett helyre! A szabályozás előírja bizonyos körülmények közt a fényvisszaverő ruházatot (láthatósági mellény). „Gyalogosok közlekedése 21. § (12) A lakott területen kívüli út úttestjén, leállósávján, útpadkáján tartózkodó gyalogosnak/személynek – ide nem értve a gyalogosok zárt csoportban történő közlekedését – éjszaka és korlátozott látási viszonyok esetén fényvisszaverő mellényt (ruházatot) kell viselnie.”

8. Amennyiben baleset következik be, akkor minél hamarabb jussunk ki az autónkból, meneküljünk az úttesten kívülre, pl. a rézsűre, minél messzebb, nehogy eltalálhassanak egy további ütközésből származóan a szétrepülő roncsdarabok.

Más különleges körülmény közt autózva – pl. óriási jégeső, felhőszakadás – állandó kis tempóval kell áthaladni a lezúdult vízrétegen, védett helyre húzódni, és megint várni az időjárás javulását. Az ablakaink intenzíven párásodhatnak, ami rontja a kilátást. Ezt a fűtés-szellőztetés szabályozásával tudjuk csökkenteni.

Egy-egy átélt ilyen helyzetet követően nyugodt körülmények között később értékelni kell a szituációt, átgondolni: mit-hogyan tettünk, illetve változtathatnánk egy következő hasonló helyzetben. Tudatosan gyűjtsünk veszélyhelyzet-kezelési ismereteket a Sofőrkalauz könyvből. A gyakorlati tapasztalatok megszerzésére látogassunk meg egy vezetéstechnikai tréninget, ahol biztonságos körülmények közt keresgélhetjük és átléphetjük a fizikai határokat a járművünkkel, továbbá megismerkedhetünk a saját emberi korlátainkkal. A határok megismerése egy alázattal párosuló higgadt magabiztosságot adhat számunkra.

Balesetmentes közlekedést kíván:
Pataki Melinda
szakoktató, a Tanulókalauz és Sofőrkalauz könyvek szerzője”

Kiknek ajánljuk a Tanulókalauz könyveket?

Azoknak, akik szeretnének a lehető legalaposabban felkészülni az első vezetési órájukra és a forgalmi vizsgára. A Tanulókalauz sorozat első részéből minden elsajátítható, ami az első vezetési óra előtt a jármű technikai kezeléséhez szükséges, a második részben pedig számos fényképpel illusztrált forgalmi helyzet található, amelyek áttanulmányozása hatékonyan segíti a forgalmi vizsgára történő felkészülést.

A sorozat harmadik része, a Sofőrkalauz a kezdő vezetőket segíti. A könyvben található fotósorozatok és QR-kódos videók jó lehetőséget kínálnak arra, hogy a sofőrök elsajátíthassák, mit kell tenniük veszélyhelyzet esetén.

MTI/Lakatos Péter | Nyitókép: Police.hu