Az autós és fuvarozási szektorban meglehetősen gyakran lehet találkozni késedelmes teljesítéssel. Ezekben a helyzetekben a követeléskezelés üzleti kérdéssé is válik, hiszen a nem teljesített fizetés alapvetően befolyásolhatja a vállalkozás működését.
Emellett pedig tisztában kell lenni azzal is, hogy a követeléskezelés egy olyan jogi folyamat, amelynek szakszerű véghezvitele szükséges a várt eredmény eléréséhez.
Az időben megtett jogi lépések jelentősége
Ahogyan azt a Berényi Kristóf Ügyvédi Iroda tapasztalatai is mutatják, a követelés érvényesítésének sikeressége nagyban függ az első jogi lépések időzítésétől. A késedelmes fellépés csökkentheti a behajthatóságot, és veszélyeztetheti a jogosult likviditását is.
Fontos ugyanakkor azzal is tisztában lenni azzal, hogy a nem teljesített követelések gyakran nem rosszhiszeműségből történnek. Előfordulhat adminisztrációs eredetű hiba, vitás teljesítés vagy átmeneti fizetési nehézség is. Ezért van kiemelt jelentőség a megfelelő jogi kommunikációnak, ami már önmagában is sokszor peren kívül rendezi a helyzetet.
Egy szakszerűen megfogalmazott felszólítás jellemzően elegendő ahhoz, hogy az adós teljesítse kötelezettségét, ezzel elkerülve a további eljárást.
A követelés érvényesítésének első lépései
A követelés érvényesítése általában ügyvédi felszólító levéllel indul, amiben rögzítik a felek közötti jogviszony alapját, a szerződésszegés tényét, valamint a követelés összegét és esedékességét.
A felszólítás kettős szerepet tölt be. Egyrészt lehetőséget biztosít az önkéntes teljesítésre, másrészt pedig megalapozza a későbbi jogi eljárásokat, amennyiben azokra sor kerül. Bizonyos esetekben ugyanis jogszabályi előírás is rendelkezik a megfelelő tartalmú felszólítás megküldéséről, amelyben póthatáridőt is biztosítani kell a fizetésre. Ha tehát elmulasztják a fizetési felszólítás megküldését, az veszélyeztetheti egy esetleges későbbi eljárás eredményességét.
Amennyiben az adós elismeri a tartozást, de az egyösszegű teljesítés nehézségbe ütközik, akkor lehetőség van részletfizetési megállapodás megkötésére is. Ilyen esetekben a jogosult érdekeinek védelmében sor kerülhet biztosíték kikötésére is - például kezesség vagy jelzálogjog.
Fizetési meghagyásos eljárás vagy peres út?
Ha az adós nem reagál a fizetési felszólításra, akkor többféle jogi megoldásra van lehetőség. Amennyiben a tartozás összege nem éri el a harmincmillió forintot, úgy a fizetési meghagyásos eljárás az elsődleges eszköz. Ellentmondás esetén azonban az eljárás peres eljárássá alakul, és a jogosultnak keresetlevelet kell benyújtania a bíróság felé.
Láthatjuk tehát, hogy a követeléskezelés összetett, több lépcsőből álló jogi folyamat, amely során a jogszabályi megfelelés mellett a stratégiai döntések is meghatározóak lehetnek. A megfelelően felépített eljárás növeli a követelés megtérülésének esélyét, és hozzájárul ahhoz is, hogy a felek közötti üzleti kapcsolat rendezett keretek között maradjon fenn.
