Hatalmas jogi botrány van kibontakozóban.
Nem a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) által adócsalással gyanúsított vállalkozók, hanem egy autók lízingelésével illetve flottakezeléssel foglalkozó társaság a valódi tulajdonosa azoknak a lefoglalt luxusautóknak, amelyeket árverésre kíván bocsátani az adóhatóság, írja a Telex.
A NAV szeptemberi árverésén egy Lamborghini Aventador, egy Bentley Continental, egy Porsche Panamera Turbo 971, valamint egy Porsche Panamera 971 is kalapács alá kerül. Azokról az autókról van szó, amelyeket az adóhatóság tavaly júliusban foglalt le, miután házkutatást tartott annál a győri kötődésű „üzletembernél”, aki a gyanú szerint több milliárd forint áfát csalt el a bűntársaival.
Ugyanez a férfi volt az, aki a Covid első hulláma idején az Aventadorral és a Bentley-vel maszkokat szállított a kórházba és az idősotthonba, ezzel a húzással igyekezett beállítani magát hétköznapi hősnek. A bűnbanda góréja bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalás miatt akár 20 év börtönre is számíthat.
Pár napja Varga Mihály pénzügyminiszter a Facebook-oldalán számolt be az árverésről, a következő szavakkal:
„Ahogyan a gazdaságfehérítésből származó bevételeket, úgy az árverésekből befolyó összegeket is további adócsökkentésekre fordítjuk”.
Csakhogy van egy kis bökkenő: a luxuskocsikat a bevezetőben említett, egyébként Németországban (de magyar felső vezetéssel rendelkező) bejegyzett lízingcégtől bérelték az adócsalók, a járművek jogilag nem hozzájuk tartoznak. A Telex cikke szerint a NAV és a bíróság – a cég ügyvédje szerint kikezdhető indoklással – elutasította az igényüket, amikor bejelentkeztek értük.
A lízingcég jogi képviselője, dr. Horváth Lóránt ügyvéd a Telex érdeklődésére elmondta, jelenleg úgy áll a dolog, hogy az autókat a vitás jogi helyzet ellenére is el fogják árverezni. Ha ez így történik, akkor a jogos tulajdonosok kénytelenek lesznek igénypert indítani több százmillió forint értékben. Vagyis a NAV húzása miatt sok százmillió forintos per fenyegeti a magyar államot.
Az adóhatóság mindeközben a Győri Járásbíróság döntésére hivatkozik, amely szerint jogos volt a vagyonelkobzás. A német cég eddig azért nem kaphatta vissza az autókat, mert a bíróság szerint azokat
„a gyanúsított a bűncselekmény elkövetése során, vagy azzal összefüggésben szerezte”.
Horváth ezzel szemben úgy látja, hogy a vagyonelkobzás nem jogszerű, a lefoglalást pedig ebben az esetben meg kell szüntetni. Ha az ügy miatt indított kártérítési per végén a német cégnek ad igazat a bíróság, akkor a magyar államnak kamatostul meg kellene térítenie a felperesnek az autók teljes értékét.
