Változnak az idők, ezzel érdemes lassan megbarátkoznunk.
A tisztán elektromos és konnektoros hibrid járműveket ma már nem lehet egy-egy legyintéssel elintézni. A világ számos pontján egyre-másra jelentik be a belső égésű motorral felszerelt autók korának végpontját. A koronavírus-járvány idején ráadásul felgyorsult az alternatív meghajtású járművek fejlesztése, melynek hatásai különösen az európai piacon érezhetők.
A Reuters jelentése alapján minden kilencedik eladott autó tisztán elektromos vagy plug-in hibrid meghajtású az öreg kontinensen, ennek eredményeként az azt megelőző évhez képest 2020-ban 12 százalékkal csökkent a szén-dioxid kibocsátás. A károsanyag-kibocsátásra vonatkozó előírások 2010-es bevezetése óta ez a legnagyobb éves visszaesés ebben a mutatóban.
Az Európai Unióban – beleértve az Egyesült Királyságot, Norvégiát és Izlandot is – összesen 11,6 millió új autót regisztráltak tavaly, melynek 11 százaléka volt alternatív meghajtású. Egy évvel korábban ez a szám mindössze 3,5 százalék volt.
Az elektromos autók elterjedését a többek között Franciaországban és Németországban bevezetett állami támogatások is segítették. Európa legnagyobb példányszámban értékesített villanyautója a Renault Zoe lett, a második helyre a Tesla Model 3 futott be, a dobogó legalső fokára pedig a Volkswagen e-Golf került, melynek gyártását azóta leállították, helyét pedig az ID.3 modell vette át a kínálatban. A plug-in hibrid járművek terén a Mitsubishi Outlander PHEV és a Ford Kuga PHEV teljesítettek a legjobban.
Az európai környezetvédelmi csoportok örömmel fogadják a változás jeleit, ám a többségük szerint még csak az út elején járunk. A Transport & Environment nevű szervezet azt kéri az Európai Unió döntéshozóitól, hogy 2035-től teljes mértékben tiltsák be az új benzines és dízel személygépjárművek értékesítését. Az EU 2050-re szeretné elérni a totális karbonsemlegesség állapotát, ehhez pedig világosan kijelölt mérföldkövek kellenek.
