2021. március 14. | 09:50

A Fiero utódjaként mutatkozott a Solstice, furcsa külseje ellenére nagy siker lett a Pontiac kétajtósa a tengerentúlon.

A kétajtós járművek eladásánál meghatározó szempont a szépség. Mert ha már valami nem praktikus, akkor legalább öröm legyen ránézni. Vannak sportos, vannak elegáns stílusú kupék, kabriók és roadsterek, szóval igen széles a repertoár, de közös bennük, hogy dinamizmust és különleges atmoszférát árasztanak magukból. Megjelenésükkel üzennek, hogy ők bizony nem hétköznapi kocsik. A 2000-es években rengeteg gyönyörű kétajtós került piacra, mint például az amőbalámpás SL Mercedes vagy az E63-as 6-os BMW, de akadtak olyanok is, amelyek dizájnja jóval megosztóbbra sikerült. Ilyen például a Pontiac Solstice, a tengerentúlról.

Az autóról képeket ide kattintva találsz.

A Fiero név sokaknak ismerős lehet, a legtöbb Ferrari és Lamborghini replikát a Pontiac kisméretű sportautójának alapjaira építették. Már újkorában is egy középszerű gépnek számított, az évek sem voltak kegyesek hozzá, de a középmotoros elrendezése révén üde színfoltot jelentett a General Motors történelmében. A kategóriában kedvezőnek számító vételárának köszönhetően meglepően sokat vettek belőle, mégis 4 éves modellciklus után, 1988-ban nyugdíjazták. Az utód ötlete csak az ezredforduló után merült fel komolyan, 2001-ben Franz von Holzhausen (aki azóta a Tesla formatervezőjeként vált híressé) egy nagyon futurisztikus tanulmányt prezentált a GM-nél.

Egy gömbölyded, alig 4 méter hosszúságú, holdjáró-szerű roadstert. A vezetőségnek nagyon megtetszett a koncepció, ráharaptak az ötletre, beindult a gépezet. Amíg elkészült az új típus és elvégezték a legutolsó simításokat, addig a Pontiac marketinges stábja kitalálta, hogy a Fiero utódjaként fogják a piacra vezetni, hogy megindítsák az eladásokat. Nem igazán érdekelte őket, hogy ez már nem középmotoros, hanem csak egy sima orrmotoros konstrukció, de legalább megmaradt hátsókerekesnek.

A 2004-es Észak-Amerikai Autószalonon rántották le róla a leplet, majd a következő évben piacra is került a Solstice. A GM Kappa platformját használta, amin később a Saturn Sky és az Opel GT is osztozott. A korai példányok kizárólag roadster kivitelben készültek, a keménytetős változat érkezésére egészen 2008-ig kellett várni. Hossza csupán 3993 mm volt, apró mérete lehetővé tette, hogy súlya is kedvező maradjon (1305 kg). Így a kategóriában elvárt menetteljesítmények biztosításához elegendő volt egy 2,4 literes szívó négyhengeres benzinmotor. Az Ecotec LE5 kódjelű blokk 177 lóerőre és 225 Nm-re volt képes, bár a lökettérfogadhoz képest a 198 km/órás végsebesség nem túl impozáns. Cserébe kis tempónál egészen fürge volt a Solstice: a 0-100-as sprintet 7,2 másodperc alatt futotta.

2006-ban debütált a GXP verzió, amelyben egy kisebb, de turbóval feltöltött négyhengeres duruzsolt. A 2,0 literes motor a rásegítésnek köszönhetően 260 lóerőt préselt ki magából, érdekesség, hogy a General Motors hosszú, és igencsak gazdag történelmében ez a legjobb teljesítmény/köbcenti arányú motor. Egy köbinchre 2,1 lóerő jutott, ezzel az értékkel pedig a nagy V8-asokat is maga mögé utasította, persze csak ebben a kontextusban. Ekkora kakaóval már vígan repült a Solstice, jó 1,5 tizeddel jobban gyorsult 100-ra, mint az alapváltozat. Megkapta szériafelszerelésként a Stabilitrak kipörgésgátlót és sperr-diffit tettek alá a maximális menetdinamika érdekében. A telhetetlen vásárlók a szalonokban kérhettek egy kis turpisságot: szoftveres módosításokkal 290 lóerőre és 461 Nm-re tornázták fel a teljesítményt.

Ritkaságnak számítanak a targa keménytetővel rendelkező Solstice Coupe modellek, mivel csak a modellciklus végén érkeztek a palettára. 2009-ben került a márkakereskedésekbe, mindössze 1266 darabot értékesítettek belőle, mielőtt a wilmingtoni gyártósoron lehúzták a rolót. Igen, a Fiero után ennek a kis kétajtósnak sem jutott hosszú pályafutás, csak 5 évig szerepelt a kínálatban. Viszont elmondhatja magáról, hogy jelölték az „év autója” és az „év dizájnjára” is, igaz csak Észak-Amerikában. Megjelenésekor hatalmas sikert aratott vele a Pontiac, 7000 megrendelés érkezett az első 10 napban! Lehet, hogy a tengerentúlon slágerterméknek számított, de nem tudom... Valahogy európai szemmel kicsit béna az orra azokkal az alagsorba rakott hűtőrácsokkal, akkor már inkább az Opel GT, annak sokkal vagányabb az eleje. A Solstice nekem megmarad egy „fura figurának”.

Ha érdekelnek más sportos Pontiac modellek is, mindenképp nézd meg ezt a videót!