A BKK közlése szerint most még nem lehet pontosan meghatározni, hogy a felújítások idején milyen forgalomkorlátozásokra lesz szükség.
Korábban arról lehetett olvasni a magyar sajtóban, hogy egyre rosszabb állapotban van a népligeti felüljáró, ami sajnos a Flórián téri felüljáróról is elmondható. Kíváncsiak voltunk arra, mennyire súlyos a helyzet, szerettük volna megtudni, mikor kezdődhet meg a szóban forgó szerkezetek átfogó rekonstrukciója. Annak is utánajártunk, hogy nagyságrendileg mennyi idő alatt lehetne ezeket a felújítási munkálatokat kivitelezni. Kérdéseinkre a Budapesti Közlekedési Központ kommunikációs osztálya és egy hídépítő mérnök válaszolt.
Ezek a felüljárók régóta hozzátartoznak a főváros arculatához, a Flórián téri déli híd műszaki átadása 1982-ben, az északi híd átadása 1984-ben volt. A népligeti felüljáró műszaki átadása 1978-ban történt. Viszont akkoriban értelemszerűen kisebb volt az autóforgalom, mint most, nem csoda, hogy mostanra romlott az állapotuk.
Napjainkra odáig fajult a helyzet, hogy a népligeti felüljáróra a 12 tonnánál nehezebb járművek 2022 januárja óta nem hajthatnak fel, a 100E autóbusz pedig jelenleg a Népligeten, a Hazlinszky Frigyes sétányon át közlekedik a korlátozás miatt, tisztázta lapunkkal a közlekedési vállalat. A felüljárón keresztül a 281-es BKK-járat közlekedik, amelyet a korlátozás egyelőre nem érint. Amennyiben ez megváltozna a jövőben, úgy a 100E mintájára a Népligeten át közlekedne.
Idén részletes anyagvizsgálatok várhatók a felüljárókon, amelyek idején lehetnek korlátozások, azonban ezek időpontjáról most még nem tudott pontos felvilágosítással szolgálni a BKK. Válaszlevelében a cég azt írta, jelenleg azt sem lehet pontosan meghatározni, hogy a felújítások idején milyen korlátozásokra lesz szükség. A projektmunkákat egyébként addig el sem lehet indítani, amíg nem születik döntés a felüljárók felújításáról, és ameddig nem sikerül előteremteni a rekonstrukciós munkálatok elvégzéséhez szükséges pénzforrást.
Korábban már mindkét felüljáró felújításáról készültek tervdokumentációk. Vonatkozó információ, hogy a népligeti felüljáró utolsó fővizsgálata 2020-ban volt, a kritikus elemeket tavaly újra megvizsgálták. A Flórián téri felüljárórendszer legutóbbi fővizsgálatára 2013-ban került sor, a felújítási tervei pedig 2017-ben készültek el. Látszik tehát, hogy a szándék megvolt/megvan a hidak rendbetételére, most már csak a megvalósítás szó mellől hiányzik a pipa.
„A felüljárók felújítása nagyjából egy évet venne igénybe, előtte azonban ennek engedélyezési és kiviteli terveit is el kell készíteni, aminek szintén nagyjából egy év az átfutási ideje” – jelezte a BKK.
Nem véletlen kérdezősködtünk az építmények állapota felől, hiszen mindkét felüljáró fontos szereplője a budapesti autóforgalomnak. A Flórián térin az Árpád híd irányába hozzávetőleg 18-20 ezer jármű halad naponta, amelyek közül 200 a menetrend szerinti busz, míg a Szentendrei út irányába 15-16 ezer jármű halad át naponta, buszok viszont nem, mert azok más útvonalon közlekednek. Az Üllői úti felüljárón ez a szám mindkét irányban 24-25 ezer jármű és a BKK azt is leírta válaszában, hogy itt csak hétköznapokon és csak egy irányban halad át autóbusz, naponta tizenegyszer.
A Flórián téri felüljárót jelenleg az Észak-Buda felől érkező és a Pest, illetve a Szentlélek tér irányába közlekedő autóbuszok használják, kizárólag egy irányban. Egy esetleges korlátozás esetén külön forgalomtechnikai beavatkozások szükségesek, hogy az autóbuszok a Flórián téri csomópontban szintben el tudják érni az Árpád híd felhajtóját. A forgalomtechnikai beavatkozásokkal az ott közlekedő járatok útvonalaiban lényegi eltérés nem keletkezik. Az 1-es villamos közlekedését a felüljárót érintő esetleges korlátozások nem befolyásolnák, tudatta a fővárosi közlekedés irányító szervezete.
Sikeres kivitelezési közbeszerzést követően a forgalomkorlátozás pontos mértékét a szükséges tervezéskor lehet meghatározni. A Flórián téri felüljáró esetében a két ág részben tudja egymást helyettesíteni valamelyik ág kétirányúsítása által. Az Üllői úti felüljáró esetében nagyobb hálózaton lenne szükséges a híd által biztosított kapcsolat helyettesítése (akár a Soroksári úttól a Kőbányai útig terjedően), amennyiben annak teljes lezárása szükséges lenne. Azonban erről egyelőre nincs döntés, válaszolta a BKK arra a kérdésünkre, miszerint hosszabb lezárások esetén az autósok (ide értve az agglomerációból érkezőket, illetve a Könyves Kálmán körúton és az Üllői úton naponta áthaladókat) mire számíthatnának.
Mit mond a szakértő?
Megkerestünk egy független hídépítési szakmérnököt, aki nem járult hozzá neve felfedéséhez, ám elmondta, hogy tízévente minden közúti hídon elvégeznek egy úgynevezett fővizsgálatot, amely során a helyszínre kirendelt mérnökök dokumentálnak minden apró dolgot, illetve javaslatot tesznek a szükséges karbantartási és felújítási munkálatokra.
Egy híd tartószerkezetét 100 évre tervezik, néhányat, szabvány szerint 75 évre. Ez azt jelenti, hogy az igazi tartószerkezetnek hosszú évtizedeken át kell kitartania, a felújítások ezért rendszerint nem is azt, hanem a dilatációt, az aszfaltot, a vízszigetelést, a pályalemezt, a sarukat, a saruzsámolyokat stb. érintik.
Az imént leírtak ismeretében már érthetőbb, miért van az, hogy sokszor csak toldozgatják-foltozgatják a hidakat, felüljárókat.
„Az eredeti híd elbontása nagyon költséges és időigényes folyamat tud lenni, illetve ilyen súlyú döntés meghozatalkor azt is mérlegelni kell, hogy mi lenne a város közlekedésével, ha a népligeti felüljáró 1,5-2 évre nem lenne használható” – jegyezte meg forrásunk.
A szakmérnök szerint minden ilyen döntést alaposan megfontolnak a döntéshozók, mivel brutális napidíjat kell fizetni a közterület foglalása esetén. Az idő tehát fontos tényező, emiatt tényleg csak rendkívül indokolt esetben lehet új hidat építeni, az esetek nagy részében racionálisabb dolognak számít – csúnyán fogalmazva – „foltozgatni”.
