A kezdetek kezdetén egy svájci báró és egy thai herceg is rajthoz állt a futamon.
1950. május 13-án rendezték az első Forma-1-es nagydíjat Silverstoneban. Az idei szezon egyelőre méltatlan a 70. évfordulóhoz – következzen most egy kis múltidézés a hőskorból.
1. A versenynek két különböző neve volt
Igen, valóban. A Forma-1 történetének első világbajnoki futama hivatalosan Európa Nagydíj néven került megrendezésre. Ez volt az első alkalom, hogy ilyen néven Olaszországon és Franciaországon kívül rendeztek versenyt. Mivel az eseményre az Egyesült Királyságban került sor, így Brit Nagydíjként vonult be a történelemkönyvekbe.
A mai gyakorlattól eltérően az első versenyt nem márciusban, hanem májusban tartották. Az 1950-es futamra május 13-án került sor, ennél későbbi időpontban csak hat szezonnyitót rendeztek.
2. A Woodcote volt az első kanyar a versenyen
1952 és 2011 között a Woodcote volt az utolsó kanyar Silverstoneban. Az első futamon azonban ez volt az első kanyar a 4,6 kilométeres pályán – ezáltal a Forma-1 történetének első kanyarja is. A versenyzők sorrendben a Copse, Maggots, Becketts, Chapel, Stowe és Club kanyarokon át jutottak el az utolsó ívig, az Abbeyig. A célegyenes az Abbey és a Woodcote között volt, az autók pedig 4-3-4 formációban helyezkedtek el a rajtrácson.
3. Királyi vendégek a nézők között
A versenyt körülbelül 120 ezer néző tekintette meg a helyszínen. Köztük volt Őfelsége VI. György király, aki Erzsébet királyné, Margit hercegnő, valamint Lord és Lady Mountbatten társaságában élvezte a száguldást.
4. Thai herceg és svájci báró a rajtrácson
Nem csak a nézőtéren, a versenyzők között is akadt előkelő származású résztvevő. A thai királyi családot Birabongse Bhanudej Bhanubandh (ismertebb nevén Bira herceg) képviselte, aki Alex Albon tavalyi bemutatkozásáig az F1 történetének egyetlen thaiföldi versenyzője volt. Egy Maserati volánja mögött megszerezte az ötödik helyet az időmérőn, a versenyt azonban fel kellett adnia, mert kifogyott autójából a benzin.
Emmanuel „Toulo” de Graffenried svájci báró motorhiba miatt volt kénytelen feladni a versenyt. 1949-ben ő nyerte a Brit Nagydíjat, ez azonban még a világbajnoki korszak előtt volt.
5. Az F-betűs esélyesek
Az Alfa Romeo 158 az első világbajnoki futam idején már 13 éves volt, ám még mindig az 1,5 literes motorral felszerelt autó volt a legjobb a mezőnyben. Az olasz csapat szerződtette a korszak legnagyobb versenyzőit: Nino Farinát, Juan Manuel Fangiót és Luigi Fagiolit.
Az Alfa a várakozásnak megfelelően megszerezte az első négy helyet a rajtrácson, ám a negyedik pozícióban már egy másodperc volt a brit Reg Parnell lemaradása.
70 kör és közel 2,5 óra versenyzés után Farina ért célba az első helyen, őt 2,6 másodperccel Fagioli követte, a dobogó harmadik fokára pedig Parnell állhatott fel, miután Fangio egy műszaki hiba miatt feladta a versenyt.
6. Az állatok egy kicsit túl közel merészkedtek a pályához
A nyilvánvaló sebességfölény ellenére az Alfa Romeo a szerencsének is köszönheti, hogy legalább három autójuk célba tért. Parnell ugyanis elütött egy szerencsétlen nyulat. A jelentések szerint az állat jelentős kárt okozott a brit pilóta autójában.
7. A mezőny átlagéletkora: 39 év
A Forma-1 történetének első futamának átlagéletkora 39 év volt. A 21-es mezőnyből hárman az ötvenes éveikben jártak: Luigi Fagioli 51, Louis Chiron 50, Philippe Etancelin pedig 53 éves volt a verseny idején. A futamgyőztes Farina 43 esztendősen ünnepelhetett a dobogó tetején.
A mezőny legfiatalabb tagja a 29 éves Geoffrey Crossley volt. Max Verstappen 12 évvel fiatalabb életkorral mutatkozott be a Száguldó Cirkuszban.
8. A 11. helyet egy dzsessz zenész szerezte meg
Nem vicc. Johnny Claes személyében a korszak egyik ismert zenésze is rajthoz állt Silverstoneban. A londoni születésű belga versenyző az utolsó helyről indulva végül a 11. helyen ért célba – hat körrel lemaradva a futamgyőztes Farina mögött.
9. A BRM csak a verseny előtti bemutatóig jutott el
A BRM szerette volna rajthoz állítani a V16 Type15-ös modellt az első futamon, a világoszöld autó azonban csak a verseny előtti bemutató köröket volt képes megtenni. A technikai hibák megoldhatatlannak bizonyultak, így Raymond Mays alapítónak plusz egy évet kellett várnia a bemutatkozásra.
10. Stirling Moss második lett a betétfutamon
Stirling Moss 1955-ben és 1957-ben megnyerte a Brit Nagydíjat, 1950-ben viszont az 500 köbcentisek betétfutamán állt rajthoz. Moss megnyerte a saját selejtezőjét, a döntőben pedig műszaki hiba miatt meg kellett elégednie a második hellyel.
