Vajon lát ködben a traffipax? És sötétben?

Közeleg a tél, egyre rövidebbek a nappalok, több a szürkület, a köd és csúszósabbak az utak, tehát ebben az időszakban veszélyesebb vezetni. Ilyenkor természetes lenne, hogy kicsit visszaveszünk a tempóból, de a magyar nem olyan, sokan fittyet hánynak a romló látási és útviszonyokra, így a sebességtúllépés ellen talán az egyetlen széles körben alkalmazható fegyver a traffipax.

Viszont amikor az autós sem lát olyan jól, akkor a sebességmérő egység mennyit lát az autósból? Bővítve a kérdést: melyik típusú traffi lát többet az autóból és meglesz egyáltalán a rendszáma, ha gyorsan hajtott?

Amikor nem süt a nap

Két helyzetben merült fel az a kérdés, hogy nehezedik a traffipax dolga. Az egyik az éjszakai vagy mostanában inkább a sötétben működés. Óraállítás után már este 6 óra fele sötét van, de az emberek ugyanakkor végeznek, így még messze nem cseng le az erős forgalom, de már sötét van. Ilyenkor a rendőröknek és a műszereknek is élesben kell figyelniük és szűrni a forgalmat, de ez nem olyan egyszerű.

A másik helyzet a köd, ami lényegében egy felhő a földön. Technikailag magas a páratartalom, ami erőteljesen képes rontani a látási viszonyokat. Persze köd és köd között is van különbség, mert lehet enyhe párás időjárás vagy a köznyelvben „tejködként” emlegetett magas páratartalom, amikor szinte az orrunkig sem látunk.

Mondanom sem kell, hogy mindkettőben veszélyes vezetni a korlátozott látási viszonyok miatt. Érdemes csökkenteni a sebességet, mert olyan hirtelen és váratlanul történnek a dolgok ilyen környezetben, hogy sok esetben már nem lehet lereagálni és baleset lesz.

Mivel látnak a traffipaxok?

Sokan azt hiszik, hogy csak a kamera a traffipax szeme, hiszen látják a fotót, amit gyorshajtást után kapnak. Valójában ennél sokkal összetettebb dologról van szó, főleg a telepített traffik esetében.

Jelenleg két sebességmérő technológiát különböztetünk meg itthon, mert ezek a leggyakoribbak. Az egyik a lézeres, a másik a radaros technológia. Radarosak jellemzően a fixen telepített szuper-traffipaxok, vagy köznyelvben „akasztófák”. Lézeres technikát használnak viszont az autóba vagy a háromlábú állványra szerelt műszerek.

Nálunk a legjellemzőbb az ARH CAM-S1 típusú műszer, amely fényen alapuló távolságmérést használ. Ez úgy működik, hogy irányított, egyenes vonalú infravörös fénysugár impulzusokat bocsát ki és a visszaérkező jelekből tudja kiszámolni - már akár a bemérés pillanatában - az autó sebességét.

A radaros hasonló elven működik, rádióhullámokkal, amelyek az elektromágneses hullámoknak egy bizonyos frekvencitartományú részei. Hasonlóan a lézeres technológiához, ez is a visszaérkező jelekből számol sebességet. Maga a radar szó is egy angol mozaikszó: RAdio Detection And Ranging. A fixen telepített traffipaxok jellemzően ezen az elven működnek.

Érdemes megemlíteni a régebbi típusú radaros mérőegységeket, melyekkel még az M0, M1 és M7 bizonyos szakaszain találkozhatunk a mai napig. Ezeknek a mérési távolsága még maximum 60 méter volt és éjszaka jellegzetes vakuvillanással jelezték, hogy elkaptak minket, várhatjuk a csekket.

Nehezíti a dolgukat a köd vagy a sötétség?

A lézeres műszerek normális viszonyok között 25-től akár 600 méterig is ellátnak, de itthon az általánosan alkalmazott mérési távolság 50-150 méter. Érdemes külön venni a rendszer rendszámfelismerő képességét, hiszen enélkül nincs azonosítás, így hiába mért be, nincs gyorshajtás.

Már eleve éjszaka is csökken ezeknek a rendszámfelismerő képessége, hiszen a nappali 150-hez képest csak 100 méterről fogja tudni. Tény, hogy ez is nagy távolság és ezek a műszerek jellemzően az út szélén állnak, tehát vagy közeledünk hozzájuk, vagy távolodunk tőlük, a 100 méteres sugárba beleesünk.

Ezek a kamerák jellemzően nagyon jó minőségű képet készítenek és például a lézeres ARH CAM-S1 műszerekben harmincszoros optikai zoom van. Mivel egy radaros kapu is 100-150 méterre ellát, a megfelelő kamera ott is elengedhetetlen. Tehát nagyon sűrű ködben kell gyorsan mennünk ahhoz, hogy legyen esélyünk megúszni.

Arról nem is beszélve, hogy ezek a kapuk a sebességmérés és a felvétel készítése mellett szinte teljesen beszkennelik az autókat és nem csak az első vagy a hátsó, hanem mind a két rendszámról készítenek fényképet.

Tejködben viszont jellemzően nem tapossuk a gázt, mert 15-20 méteres látótávolságon belül már 50 km/óránál is esélytelen állóra fékezni veszély esetén, plusz még beleszámolva az átlag reakcióidőt, végképp nem érdemes pedzegetni. De ha a látási viszonyoknak megfelelően vezetünk, akkor meg miért is kapna el a traffipax?

Arról, hogy ködben mennyire működik egy ilyen fény alapú technológia, arról egy fizikust kérdeztünk meg. Ő elmondta, hogy elméletben kell hatása legyen a ködnek, hiszen a fénysebességet vákuumban mérik, itt megadott értéke 299 792 458 m/s, tehát több mint egymilliárd km/óra.

A mi légterünkben amúgy is sűrűbb a közeg, mint vákuumban, ráadásul ha köd van - tehát igazán magas a levegő páratartalma - ezek mind lassítják a fényt. Ennek ellenére a műszer sokáig pontos marad a magas sebesség miatt ugyanúgy, ahogy a radaros rendszerek is, hiszen az általuk kibocsátott elektromágneses hullámok szintén fénysebességgel haladnak. A traffipax sugara nem lehet túl erős, mert az káros hatással lehet akár az ember szemére is annak ellenére, hogy láthatatlan.

Tehát elméletben és gyakorlatban is romlik a hatásfok, erre példát is tudott mondani a megkérdezett fizikus. Ők internetet sugároztak át egyik épületből a másikba infravörös sugár segítségével, aminek ködös-párás időben érezhetően csökkent a sebessége.

Tehát a válasz összességében igen is meg nem is. Van olyan helyzet, ahol már a traffipax sem lát csak egészen közelről, de olyan körülmények között meg nem fogunk olyan gyorsan hajtani, hogy kijátszuk. Ha a mérési technológiának nincsenek is ilyen téren jelentős korlátai, a kameráknak egyelőre vannak, de még így sem okoz nekik gondot a legtöbb körülmény között bemérni.

Van olyan sebességmérő módszer, aminek mindegy, milyen idő van

Érdekességképp meg kell említeni a szakaszos vagy átlagsebesség mérőket. Ezek jellemzően autópályán működnek néhány országban - Magyarországon nincs ilyen -, a lényeg, hogy felvesz minket egy ponton, majd pár kilométer múlva egy következőn is. A két felvétel között eltelt időből kiszámolja az átlagsebességünket, ha ez meghaladja a megengedettet, akkor automatikusan kiküldi a csekket.

Ha pedig érdekel, hogy nálunk miért is kell olyan komoly hangsúlyt fektetni a sebességmérésre, azzal ebben a videónkban foglalkoztunk: