Sztori az F1 hőskorából.
Társszerző: Hajdu Balázs
2021-ben visszatér az Aston Martin a Forma-1-be a Racing Point tulajdonosa, Lawrence Stroll közreműködésével. A világ egyik legnagyobb presztízzsel bíró autógyártója gazdag autósporttörténelemmel rendelkezik, rövid ideig még a királykategóriában is kipróbálták magukat.
Az 1950-es években az Aston Martin számos hosszútávú versenyen diadalmaskodott. Nyertek Spában, Goodwoodban, a Nordschleifén, ám Le Mans nem jött össze – második helyen végeztek 1955-ben, 1956-ban és 1958-ban egyaránt.
Az Aston Martin DBR3S annyira jól teljesített, hogy a Forma-1 felé vették az irányt. Az első tesztekre 1957-ben került sor, ám az F1-es projekt ekkor még háttérbe szorult. A legfontosabb cél a Le Mans 24 órás megnyerése volt, így a Forma-1-es autó fejlesztése lassan haladt.
Egészen 1959-ig kellett várni az Aston Martin teljes értékű csatlakozására. A DBR4 egy 2,5 literes, hathengeres motorral szállt be a küzdelembe, Sajnos egy kicsit sokat vártak a döntéssel, és eddigre kiderült, hogy a farmotoros autóké a jövő. Jack Brabham ezért döntött úgy, hogy az Aston helyett marad a Coopernél – az év végén meg is nyerte első világbajnoki címét.
Az Aston Martin ezzel együtt 1959-ben debütált a Forma-1-ben, egy silverstone-i BRDC futamon. A dolgok pedig jól indultak, Roy Salvadori Brabham mögött a második helyen végzett, megelőzve a nagyobb tapasztalattal rendelkező BRM és Ferrari autóit.
Két héttel később, Zandvoortban sor került a hivatalos világbajnoki bemutatkozásra is. Ekkor utolérte őket a valóság. Salvadori a 10., csapattársa Carroll Shelby a 13. helyre kvalifikálta magát – egy 15 fős mezőnyben. Mindketten idő előtt fejezték be a versenyt, a kiesés okát motorhiba okozta.
A következő viadal az Aintreeben rendezett Brit Nagydíj volt. A történet ismét a naposabb oldalát mutatta – Salvadori a második, Shelby pedig a hatodik pozícióból rajtolhatott. Sajnos azonban a DRB4 legfőbb erőssége az egykörös tempó volt. A versenyen mindketten visszaestek, Shelby feladta, Salvadorit pedig lekörözték. Utóbbi hatodik helye 1959-ben még csak pontot sem ért.
Ez volt a csapat legjobb eredménye. Portugáliában mindkét autó célba ért, ám Salvadori háromkörös hátránnyal lett hatodik, Shelby pedig négy kör lemaradással nyolcadik. Monzában kiderült, hogy a kocsi rendelkezik némi aerodinamikai deficittel. Az olasz pálya a végsebességről szól, enélkül nem lehetnek senkinek fényes reményei. Salvadori a 17. helyről indult, és motorhiba miatt feladta a versenyt, Shelby a 19. helyről rajtolt, végül 12. lett, de két kört kapott.
Az Aston első F1-es éve nem alakult fényesen, ez azonban nem mondható el a hosszútávú sorozatban nyújtott teljesítményéről. Végre sikerült győzniük Le Mansban – a DBR1 az első és második helyet is megkaparintotta, 26 körrel a harmadik helyezett Ferrari előtt. Ezzel komoly teher került le Salvadori és Shelby válláról, a csapat pedig nagyobb hangsúlyt fektethetett a Forma-1-re. Az 1960-as idényre elkészült az új modell, a DBR5, amely azonban csak a Brit Nagydíjon állt rajthoz. Az autó elég pocsékul teljesített, így az Aston Martin lefújta az F1-es projektet, és inkább visszatért a sportautók világába.
Ha előbb belevágnak – mondjuk 1957-ben – akkor talán több sikerben lett volna részük. Kicsit későn kezdtek el a Forma-1-re összpontosítani.
2021-ben azonban ismét lesz Aston Martin az F1-es rajtrácson, a pozíciójuk ezúttal valószínűleg erősebb lesz. Ironikus, hogy ezúttal is kétfelé fognak majd összpontosítani, hiszen részt vesznek a Le Mans-i 24 órás versenyen is. Ha minden jól megy, 61 év várakozás után megszerezhetik első pontjaikat.
