F1: 1950-től 2020-ig – így változott a Forma-1 70 év alatt

Közzétéve:
2020-08-15, 13:20

70. évfordulóját ünnepli a Száguldó Cirkusz – jöjjön egy kis történeti áttekintés!

Max Verstappen, a Red Bull holland versenyzője nyerte az F1 70. Évfordulója Nagydíjat Silverstone-ban. A koronavírus-járvány miatt átalakított versenynaptárban ez volt a második futam, melyet az Egyesült Királyságban rendeztek. Az egy héttel korábban lezajlott Brit Nagydíjon a hatszoros világbajnok Lewis Hamiltont intették le elsőként.

2020-ban fennállásnak 70. évfordulóját ünnepli a Forma-1. A hét évtized leforgása alatt a sportág minden tekintetében változott, fejlődött, átalakult. Érdekel, milyenek voltak az autók, a pilóták vagy a biztonsági körülmények 1950-ben? Ha igen, tarts velem egy történeti áttekintésre.

Az autók

Dr. Giuseppe „Nino” Farina egy Alfa Romeo 158 volánja mögött nyerte meg a történelem első F1-es futamát. Ennek az autónak a 2020-as Alfa Romeo C39 csak távoli rokonának mondható. Az 1950-es orrmotoros, hátsókerék-meghajtású modellt egy 1,5 literes, szuperfeltöltős, soros elrendezésű nyolchengeres egység mozgatta, mely 350 lóerős teljesítményre volt képes. Farina győztes paripája 709 kilogrammot nyomott. Ezzel szemben a mai Alfákban hátul van a V6-os motor, a meghajtásért turbó-hibrid technológia felel. Kimi Räikkönen és Antonio Giovinazzi 746 kilós versenyautója 1000 lóerő feletti teljesítményre képes.

Az Alfa Romeo 158-as modellt még 1937-ben tervezték és gyártották, ám csak a II. világháborút követően mutathatta meg, mire képes a versenypályán. Az autó kialakítása láthatóan teljes mértékben eltért az utóbbi időben megszokottól, és természetesen az alkatrészeket, a fékeket, sőt a sebességeket sem lehet összehasonlítani. Érdekesség, hogy az ötvenes években még három pedál volt az autókban, melyek közül a gázpedál helyezkedett el középen.

Az Alfa Romeo 158
Az Alfa Romeo 158 1950-ben már 13 éves volt

A csapatok

Az 1950-es Brit Nagydíj mezőnyében két gyári csapat, az Alfa Romeo és a Talbot, félprofi istállók, mint az Ecurie Belge, az Officine Alfieri Maserati és a Scuderia Ambrosiana, valamint privát együttesek és egy versenyen induló pilóták kaptak helyet. Akkoriban még a gyári istállók sem alkalmaztak annyi embert, a korabeli képeken nagyjából egy tucat Alfa Romeo szerelő látható, akik négy autó felkészítésével kapcsolatos feladatokat láttak el. A privát csapatoknak egy-két villáskulccsal szaladgáló munkatárs jutott.

A mai Forma-1-es istállók dollármilliárdos vállalkozásokká váltak, többezer alkalmazottat foglalkoztatnak, a futamok helyszínén és a központban pedig több mint 100 munkatársuk teljesít szolgálatot.

A legnagyobb F1-es csapatok munkavállalók ezreit alkalmazzák
A legnagyobb F1-es csapatok munkavállalók ezreit alkalmazzák

A pilóták felszerelése

1950-ben nem vették szigorúan a biztonsági felszereléseket, a versenyzők gyakorlatilag maguk dönthettek, hogy mit akarnak viselni. Farina egy kerek sapkával, két pár szemüveggel, pamutoverállban, bőrcipőben és bőrkesztyűben jelent meg Silverstone-ban. Néhány versenytársa rövidujjú pólóban ült be az autóba – mai viszonylatban ezek egészen elképesztő tények.

A mostani F1-es versenyzők teljes arcot és fejet eltakaró, karbonszálas sisakot, tűzálló overállt, alsóruházatot, speciális cipőt és kesztyűt viselnek – utóbbi 2019 óta valós idejű információt közöl a pilóta pulzusáról és véroxigén szintjéről. Az autókban a HANS-rendszer a versenyzők kezét és nyakát, az úgynevezett „halo” pedig a fejüket védi.

Farina (középen), Fagioli (jobbra) és Parnell (balra) végeztek dobogón az első F1-es futamon – egyikük sem volt egy normális sisakja
Farina (középen), Fagioli (jobbra) és Parnell (balra) végeztek dobogón az első F1-es futamon – egyikük sem volt egy normális sisakja

A pálya – Silverstone

A silverstone-i versenypálya eredetileg légi támaszpontként funkcionált a II. világháború alatt. Az 1950-es Brit Nagydíjat a mostanihoz képest eltérő vonalvezetéssel bonyolították le. A verseny a jelenleg használaton kívüli Farm-egyenesből indult, a pilóták elsőként a Woodcote-kanyart teljesítették a 4,8 kilométeres pályán.

1950-ben a Woodcote volt az első kanyar
1950-ben a Woodcote volt az első kanyar

A versenypálya természetesen felszereltségét tekintve is teljesen eltérő képet festett. A szerelők a boxutcában, vagy a mögötte található füves területen dolgozhattak az autókon, ahol egyedül egy fehér vonal választotta el őket a 240 km/h-s sebességgel száguldó versenygépektől.

Az 1950-es vonalvezetés öt lényeges eleme – a Woodcote, a Copse, a Becketts, a Stowe és a Club kanyarok – részei a mai pályának is, 2010 óta azonban 5,8 kilométer hosszú egy kör Silverstone-ban. A létesítmény 2011-ben vadonatúj, modern épületekkel és minden igényt kielégítő felszereltséggel gazdagodott.

Ma már az Abbey az első kanyar Silverstone-ban
Ma már az Abbey az első kanyar Silverstone-ban

A versenyzők

Ha megnézed az 1950-es Brit Nagydíjról készült felvételeket, látni fogod, hogy feltűnően öregek voltak a pilóták. A versenyzők átlagéletkora 39 év volt, Luigi Fagioli, Louis Chiron és Philippe Etancelin már az ötvenes éveiket taposták. A 29 éves Geoffrey Crossley volt a mezőny legfiatalabb tagja – a mai rajtrácson 13 pilóta is fiatalabb ennél.

A versenyzők származását tekintve is vegyes képet alkotott a mezőny, melyben helyet kapott Bira thai herceg, valamint de Graffenreid svájci báró, Giuseppe Farina, a politikatudományok doktora, illetve Johnny Claes, dzsessz-zenész.

Az 1950-es futamon Bira thai herceg is rajthoz állt
Az 1950-es futamon Bira thai herceg is rajthoz állt 

Ma már nincs helye az efféle részmunkaidős pilótáknak az F1-ben. A mostani versenyzők egészen fiatal korukban kezdenek gokartozni – Nicholas Latifi viszonylag későn, 13 éves korában versenyzett először – majd az alacsonyabb kategóriákat végig járva lépkednek felfelé az autóversenyzés ranglétráján. A jelenlegi mezőny átlagéletkora 26 év, a legidősebb a 40 esztendős Kimi Räikkönen, a legfiatalabb pedig a 20 éves Lando Norris.

A 20 éves Lando Norris a mai Forma-1-es mezőny legfiatalabb tagja
A 20 éves Lando Norris a mai Forma-1-es mezőny legfiatalabb tagja

A verseny

Az első F1-es futam mai mércével amatőr hangulatúnak mondható, ezenkívül az autók teljesítménye is jelentősen eltért, ezáltal a mezőny is eléggé szétszakadt.

Farina pole pozíciós ideje egy 1:50,8-as kör volt, az utolsó helyezett Johnny Claes ennél pontosan 18 másodperccel volt lassabb. A futam 2 óra 13 percig tartott, a 21 indulóból 10 nem fejezte be a versenyt, nyolcan kerültek körhátrányba, közülük hármat hatszor is lekörözött a győztes Farina.

A 2019-es Brit Nagydíjon Valtteri Bottas pole pozíciós ideje, valamint az utolsó helyezett között csak 3,164 másodperc volt a különbség. Az 1 óra 21 perces futamon csak hárman estek ki, és mindenki az első helyezett Lewis Hamiltonnal azonos körön ért célba.

Ma sokkal szorosabb a verseny az F1-ben, mint 1950-ben volt
Ma sokkal szorosabb a verseny az F1-ben, mint 1950-ben volt 

A pontrendszer

Az első Forma-1-es futamot megnyerő Nino Farina teljesítményét nyolc egységgel jutalmazták, valamint egy pluszpont is járt a leggyorsabb körért. Az első öt helyezett kapott akkoriban világbajnoki pontot, 8-6-4-3-2-es eloszlásban. A pilóták négy legjobb eredménye számított bele a világbajnoki pontversenybe, 1958-ig pedig nem tartották számon a konstruktőrök összevetését.

A mostani pontrendszerben 25 egységet kap az első helyezett, 18-at a második, 15-öt a harmadik, 12-et a negyedik, 10-et az ötödik, 8-at a hatodik, 6-ot a hetedik, 4-et a nyolcadik, 2-t a kilencedik, és a még a 10. helyezett is gazdagabb lesz egy ponttal. A 2019-es idény eleje óta ismét jár bónuszpont a versenyen futott leggyorsabb körért.

A boxkiállások

A tankolás és a kerékcsere nem járt nagy kapkodással 1950-ben. Az Alfa Romeo csapata viszonylag gyorsan végzett a munkával, Fangio, Fagioli és Farina kiállása 25 másodpercig tartott, Parnellé 30 másodpercet vett igénybe.

A tankolást 2009-ben megszüntették, így azóta csak kerékcsere miatt állnak ki a versenyzők. Egy átlagos művelet 2-3 másodpercet vesz igénybe, a rekordot a Red Bull szerelői tartják, akik a 2019-es Brazil Nagydíjon 1,82 másodperc alatt cseréltek kereket Max Verstappen autóján.

Biztonság

A silverstonei versenypályát szalmabálák és virággal feldíszített olajoshordók vették körül, a pilóták nem viseltek sisakot, az autókban nem volt biztonsági öv – ezek alapján nyugodtan kijelenthető, hogy nem fektettek nagy hangsúlyt a biztonságra 1950-ben. Az intézkedések hiánya számos halálesethez és súlyos sérüléshez vezetett. A szervezők fokozatosan kezdték egyre komolyabban venni a biztonsági tényezőket. A mai Forma-1-es versenypályák kórházakkal, mentőhelikopterekkel, megfelelő bukóterekkel vannak felszerelve, a futamokon pedig szakképzett pályabírók és orvosok teljesítenek szolgálatot.

F1-es baleset
Jules Bianchi halála óta még fokozottabban figyelnek a pilóták testi épségére. A képen látható jelenet során Charles Leclerct a glória védte meg egy súlyos fejsérüléstől.

Néhány dolog, ami nem változott

Az 1950-es és a 2020-as Brit Nagydíjon is szerepelt az Alfa Romeo, Nino Farina ugyanúgy Pirelli abroncsokon győzött Silverstone-ban, mint Lewis Hamilton idén. A Ferrari csak a soron következő Monacói Nagydíjon csatlakozott a mezőnyhöz – az olaszok akkor és most is Shell üzemanyagot használtak. A Renault kenőanyagszállítója, a Castrol 1950-ben az Ecurie Belge csapatát látta el.

Ferrari
A Ferrari 1950-ben csatlakozott a Száguldó Cirkusz mezőnyéhez, azóta állandó tagja annak

A Forma-1 70 éves története alatt jelentős változásokon ment keresztül, ám továbbra is a Száguldó Cirkusz az autóversenyzés királykategóriája.

Az autós világ friss híreiért tekintsd meg az Alapjárat hírműsorát!

Kapcsolódó írások

Forma-1-es autó
2019. december 29.
A gazdag múltra visszatekintő fesztivál fénypontját évről-évre a királykategória autói adják.
Petrov Alonso előtt
2019. december 30.
Emlékszel még Hamilton és Massa 2008-as drámájára? Vagy Vettel első világbajnoki címére? Esetleg hallottál a Hunt vs. Lauda csatáról? Most megnézheted a 10 legizgalmasabb F1-es végjátékot.

További hírek