2019. december 09. | 11:28

Minden versenysport, így a technikai sportok királya, a Forma-1 kapcsán is sokszor kerül sor a fanatikusok körében a tipikus „szerintem ki a legjobb” című beszélgetésre.

Márkától, egyéntől és korszaktól függően lehet válogatni a versenyzők között. Ki miben nőtt fel, hogyan szocializálódott, hogyan hatott rá a környezete. Engem például 1992-ben fertőzött meg a Száguldó Cirkusz, amikor a szüleimmel kilátogattunk a Hungaroringre. Akkoriban a szabadedzéseket követően be lehetett sétálni a paddockba, és megengedték, hogy beüljek Nigel Mansell autójába. Csak annyira emlékszem, hogy nehéz volt kiszállni, és arra, hogy sírtam, mert megijedtem.

Ezt követően minden futamot és időmérőt élőben kellett látnom, nem volt apelláta, bárhol is voltunk a családdal, én addig ordítottam, toporzékoltam, míg el nem értem, hogy elvigyenek egy kocsmába, vagy bárhova, hogy élőben lássam a futamot. Gondolom nem kérdés, hogy ki lett az én hősöm. Schumacher épp akkoriban érkezett meg az F1-be.

Árgus szemmel figyelem Hamilton minden mozzanatát és a rekordokat, amiket szépen sorban megdönt. Pokoli gyors és mindenkit túlszárnyal a brit fiú, akinek mostanra elérhető közelségbe került, hogy minden valaha volt Schumacher rekordot megdöntsön és a Forma-1 koronázatlan királya legyen.

A régi időkben a pilóták inkább voltak playboyok vagy épp őrült, adrenalin hajhász, gazdag családok sarjai, akik „munkájuk” végeztével mentek és élték az életüket. Lazák voltak és nem vetették meg az élet örömeit. Persze tisztelet a kivételnek, de általános értelemben véve ez nagyon is így volt.

Az elmúlt 2-3 évtizedben átalakult a versenyzők szerepe és ezzel élete is. A világbajnokká váláshoz nem elég „pusztán” leggyorsabban a tapadás határon autózni. Egy modern, sikeres pilóta receptje, hogy meg tudja értetni magát a mérnökökkel, szót tud érteni a médiával, be tud illeszkedni a nagy létszámú csapatba, elképesztő mennyiségű pszichés, koncentrációs és fizikai edző munkát végez el.

Azt hiszem a legékesebb példája ezen felsorolás jelentőségének Fernando Alonso. A spanyol nyers tempója, a valaha látott egyik leggyorsabb pilótává teszi őt, azonban karaktere miatta nem tudott maga körül olyan hangulatot kialakítani, melyben a csapattagok igazán jól érezték volna magukat. Szerintem ez a legfőbb oka, amiért nem lett annyi bajnoki címe, amennyi gyorsasága okán járna neki.

Elkerülhetetlen tehát az összehasonlítás Hamilton és Schumacher kapcsán. Szóval nézzük a Schumacher vs. Hamilton csata állását.

Helyénvaló a „versus”, mert nem tátong korszakos szakadék a két zseni között, már ami a versenyzést és külső feltételeket illeti. Mindketten abban az időszakban váltak naggyá, amikor már összetett szerepet jelent pilótának lenni.

Rákeresve a Hamilton - Schumacher sztorira, szinte arcon rúgott, hogy mekkora a hasonlóság a statisztikai adatok között. Remek alapot kaptam az összehasonlításra, hiszen mindkét pilóta 34 évesen és 9 hónaposan érte el a 6. világbajnoki címet. Nézzük tehát a 34 éves Hamilton mit ért el a szintén 34 évesen hatszoros világbajnok Schumacherrel szemben. Beszéljenek helyettem a számok!

Az a helyzet, hogy ezeket látva egy hajszálnyival ugyan, de Schumi mégis Hamilton előtt jár. Figyelemre méltó, hogy míg Hamiltonnak 248 versenyre volt szüksége eredményeit elérni, addig a 34 éves Schumacher ezt 195 verseny teljesítése alatt érte el. Manapság a szezonok jóval hosszabbak, mint pár éve, ennek köszönhető, hogy Hamilton 53-mal több nagydíjon vett részt. No meg persze, hogy 1994-ben Schumit diszkvalifikálták, 1999-ben pedig lábtörés miatt néhány futamot ki kellett hagynia.

Félrevezető tehát pusztán a számokra hagyatkozni. Meglepődve tapasztalom, hogy bár Schumiról azt gondoltuk, hogy az egykörös nyers tempója nem volt annyira kiemelkedő, a csapattársait mégis nagyobb arányban utasította maga mögé, mint Hamilton. Igaz neki talán kevésbé voltak erősek a kihívói. Amíg a 34 éves Schumit egyetlen csapattársa sem tudta felülmúlni az évvégi elszámoláskor, addig Hamiltont ketten is le tudták nyomni. Egyszer Nico Rosberg, egyszer Jenson Button. Külön érdekesség, hogy Rosberg csapattársaként, az „öreg” Schumival is csúnyán elbánt visszatérése után.

A Ferrari tervezési filozófiája, akkoriban inkább a versenyekre koncentrált, semmint az időmérőkre. A korszakos zsenialitáshoz hozzájárult, hogy a Ross Brawn - Jean Todt - Schumacher trió által alkotott stratégiák minden idők egyik legunalmasabb időszakát idézték elő nézői szempontból, hiszen olyan taktikákat használtak, melyeket előttük, és talán azóta sem senki más.

Gyakran hallottuk akkoriban, hogy a boxban verték meg az ellenfeleket. Alternatív stratégiákat dolgoztak ki és a leggyorsabbak voltak a kerékcserék és a tankolások alkalmával, amihez még hozzájárult Schumi zsenije a pályán, jellemzően a kivezetőkörön, hideg abronccsal megtankolva. Mennyien unták már ezt!?

Ha az autóik dominanciája jut most eszedbe, akkor javaslom felejtsd is el! A Mercedes technikai fölénye sokkal megkérdőjelezhetetlenebb, mint a Ferrarié volt akkoriban. 2000-ben és 2003-ban például nem volt annyira kiemelkedő a Ferrari, míg a Mercedes már 6 éve messze jobb és megbízhatóbb, mint a többi istálló.  A Mercedes dominanciája tehát kétségkívül a valaha volt legerősebb és leghosszabb időszakát jelenti az F1 történetének.

A számokon túl, bizonyos tekintetben már most sokan többnek látják Hamiltont, mégpedig a versenyzői magatartása miatt. Schumi többet járt a „szürke” zónában és ment bele, minimum kétes esetekbe. Például Jacques Villeneuve ellen 1997-ben a Jerezi Nagydíjon, amikor az utolsó futamon a német belement Villeneuve autójába, melynek köszönhetően végül ő esett ki és lett Villeneuve a bajnok. Ezért később ki is zárták Schumit az évből. Szóval életük azonos időpontjában így állt a két gigász egymáshoz képest.

Most pedig vissza a jelenkori álláshoz, hiszen Schuminak még mindig eggyel több a vb címe. Hamilton előtt még ott a jövő, hogy tovább haladjon a rekordok döntögetésében. Most épp így állnak:

Kíváncsi vagyok, mi lesz ezután, Hamilton mennyire tud feljönni Schumira még számokban?

Illetve az, hogy Michael mennyire tud feljönni élete legnehezebb csatájában, melyet az életéért vív?!

Végezetül kedvenc videómat szeretném megosztani veletek. Schumi utolsó versenye, annak, aki nem látta és nem ismerte aktív pályafutása alatt, azt hiszem sokat segíthet megérteni a zsenijét (később még visszatért az F1-be, de azt már nyugodtan nevezhetjük levezetésnek). 2006, Sao Paulo, utolsó Ferraris versenye, melyet állva néztem végig, könnyező szemmel és melyet még most is megkönnyezek, amikor épp ezeket a sorokat írom! „AZ AUTÓSPORT ÜNNEPE”

Szeretettel és szenvedéllyel egy igazi és örök Schumi fan!

Szerinted ki a jobb, Neked ki a hősöd?

Írta: Nyitrai Sándor

  • Címkék:
  • F1