2018. december 25. | 13:00

A sikeres emberek többsége a 30-as évei közepére már szép karriert fut be. Krisztián még csak ekkor talált önmagára, azonban hamar behozta a lemaradását.

Néhány év alatt elég komoly utat tettél meg a lelátóról a Forma-1 paddockjáig. Honnan jött az indíttatásod, mikor fertőződtél meg benzingőzzel?

Tóth Krisztián Márk: Kezdeném azzal, hogy sosem vonzott különösebben a média világa, az autósporttól pedig valósággal viszolyogtam. Hogy így alakult az életem, abban nagy szerepe van a véletlennek, még több a tudatosságnak, és persze a szerencsét is érdemes megemlíteni. Minden egy sorsfordító pillanattal indult: egy nap szembejött velem egy internetes játék kérdése, a jó válasz pedig VIP belépőt ért egy menő autóversenyre. Mint említettem, nem voltam baráti viszonyban a sportággal, viszont szerencsés kiválasztottként adtam a dolognak egy lehetőséget. Ott és akkor az autók hangja, a versenybenzin illata, a sztárok közelsége annyira megbabonázott, hogy rögvest megszólalt bennem a belső hang: ez kell nekem!

Kik segítettek a kezdetekkor és kivel/kikkel dolgozol együtt a legrégebben? 

TKM: A nyitó esélyt Máté Zsolt, a Rallyfanatic Világ Online főszerkesztője adta meg nekem, ez egy olyasfajta dolog, mint az első szerelem. Soha nem felejted el! Azóta már rengeteg ember között megfordultam, de hála az égnek, vannak olyanok a tarsolyban, akik nem koptak ki, és akikre mindig számíthatok. A teljesség igénye nélkül álljon itt pár név: Horváth Lajos „Laller” Dakar motorversenyző, Gender Tamás és csapata, a Gender Racing Team, és hogy pár kollégát is megemlítsek, kérlek, írd le Nyolczas Csaba és Háfra Zsolt sportfotós barátaim nevét. 

Ebben a szakmában létezik egyáltalán barátság? 

TKM: Természetesen létezik, bár én inkább lojalitásnak nevezném. Szakmai berkekben jó pár színes egyéniséggel lehet találkozni, számos szép szó, előítélet is elhangzik egy-egy beszélgetésben. Én ezeket udvariasan meghallgatom, de nem vonok le belőle messzemenő következtetéseket. Számomra mindenki tiszta lappal indul, lényegtelen, hogy milyen pletykák keringenek róla. Ha valaki megígéri, hogy felhív, és megteszi, ha időben érkezik a megbeszélt találkozóra, és érdekelt partnerként viselkedik, az már egy komoly látlelet ad az illető személyiségéről - ha pedig ez jó sokszor megismétlődik, az ok a barátságra.

Tudomásom szerint néhány év leforgása alatt elérted az álmod, bejutottál Forma-1-be, mint újságíró. Ez az idei Magyar Nagydíjon történt, mesélnél az előzményekről, illetve arról a hétvégéről?

TKM: Ahogy telt az idő, már nem csupán a sportág iránti elkötelezettség vezérelt, megfogalmazódott bennem a karrierépítés gondolata is. Eközben majdnem minden nemzetközi autósport sorozatban megfordultam akkreditált újságíróként, és már célként tűztem ki magam elé a Forma-1-et. Három Hungaroringen eltöltött F-2-es esztendő után végül sikerült a száguldó cirkusz zárt világába bejutnom. Szenzációs hétvége volt, kaotikus időjárással, remek tapasztalatokkal a továbbiakra nézve. Azóta, ha lehet így mondani, még csavartam egyet a „potméteren”, ezzel tovább építettem az ambíciók hátterét: egy olyan lapnál kaptam motorsportrovatot nyomtatásban és online, amely a közösségi médiában 490.000 követővel, hatalmas virtuális bázissal, rendszeresen 60.000-es lapszámmal jelenik meg.

Aki ismer, az tudja, hogy nem riadsz vissza a kihívásoktól, sőt! 2018-ban milyen új pályákra merészkedtél fel, és melyik kihívás tetszett a legjobban?

TKM: 2018 egy nagyon erős év volt. A Magyar Motorsport Szövetség (MAMS) tereprali szakágának sajtóreferensévé választottak, neves közéleti személyiségek és ismert hazai sportolók társaságában egy női autóversenyzőkről szóló dokumentumfilmben szerepelhettem, rendszeresen televíziós és rádiós műsorokba hívtak meg stúdióvendégnek. Saját rádióműsort is kaptam, újabban pedig már egy elismert motoros-televíziós produkcióban is rendre kiteljesedhetek.

Rengeteg inger ért, éppen ezért nehéz is választani, de ha mindenképp muszáj megfogalmaznom, akkor holtversenyben a MAMS Tereprali sajtófőnöki posztja, és a televíziózás mellett tenném le a voksom!

Ki volt rád idén a legnagyobb hatással?

TKM: Leginkább az engem körülvevő személyeket mondanám, ők azok, akik mindig pezsdítően hatnak rám.  Folyamatosan olyan erős emberek támogatásával végezhetem a munkám, akiktől rengeteget tanulok, és akikre minden szempontból felnézek. Meghatározó momentum volt, amikor januárban Horváth Lajos hazatért a Dakar Rally-ról, és azt mondta nekem, hogy hamarosan már teljes csapattal akarja meghódítani a sivatagot -a munkában pedig alappillérként számít rám.

Ahogy említettem, a MAMS-nak is dolgozom: minden erőnkkel igyekszünk megújítani a hazai terepralit, és ebben Garamvölgyi Zoltán szakágvezető elhivatottsága számomra példaértékű jelentőséggel bír. Muszáj újból megemlítenem a Flyerz Magazint is, amelynek a motorsport rovatában Molnár Edina lapigazgató olyan fajta teret és alkotói szabadságot biztosít, amelyre mindig is vágytam!

Hasonló okból tartozom köszönettel Erdős Jánosnak, aki a Go Bike Magazin televíziós producereként figyelt fel rám, és ad arra lehetőséget, hogy új szerepkörben is bizonyíthassam a rátermettségem.  Végül, de nem utolsósorban: bár nem köthető közvetlen a motorsporthoz, de óriási kihívást jelent a Quebeck gyógyszermentes állati kiegészítőket gyártó vállalat sajtósaként dolgozni. Dr. Filip Dániel kutatóorvos profizmusa és szakértelme extra motivációval vértez fel az élet szinte minden területén, ideértve a sportot is!

Idén töltötted be a 40. életéved, milyen érzés a lemez „B” oldalát karcolni? Elégedett vagy azzal, amit elértél eddig? 

TKM: Későn találtam meg önmagam, így a folyamatos és rohamos fejlődéskényszer már egyfajta alapot képez nálam. Ezek után gondolhatod, hogy állok az elégedettséggel… Ma már tudom, túl hosszú ideig éltem közhelyes életet, aminek minden perce elvesztegetett idő volt. Tudod, unalmas napi rutin, idióta főnökök, sekélyes párkapcsolatokban lebomló instant „boldogság” - egyszóval túlélő cirkusz. Mégis azt mondom, mindez céllal zajlott, rávilágított arra, hogy minden nap lehet egy új kezdet. Bárki is mondja az ellenkezőjét, soha semmi sem lefutott, minden percben lehetsz teljesen új ember, és változtathatod meg az életed, csupán néhány év leforgása alatt.

Milyen újabb célokat fogalmaztál meg magadnak a jövőre nézve?

TKM: Az idén vállalt feladataim csúcsra pörgetését! Plussz Forma-1. Nem tagadom, a Magyar Nagydíjon történt debütálás után feltett ambícióm, hogy még több futamra eljussak, és saját, egyedi szemszögből számolhassak be erről a gyönyörű sportágról, mind online, úgy nyomtatott formátumban is. Továbbá szeretnék a televíziós-rádiós platformokon is maradandót alkotni, nagyon erős bennem a buzgalom, hogy beletanuljak ezekbe a gyönyörű és rengeteg lehetőséget rejtő szakmákba!

A te történeted ékes ellenpéldája azoknak, akik azért siránkoznak, hogy nem lehet érvényesülni ebben az országban - különös tekintettel a motorsportra. Ez a sztori eleve rájuk cáfol majd, de te mit üzennél nekik?

TKM: Önmagatokba vetett hittel, acélos kitartással, és jó adag munkával bármi elérhető. És ez nem csak egy üres, kamu duma!