2019. december 18. | 18:08

Céljairól és motivációjáról is beszélt a 20 éves fiatalember.

Társszerző: Hajdu Balázs

Mick Schumacher – a hétszeres világbajnok Michael Schumacher fia – apja nyomdokait követve, nagy eséllyel bemutatkozhat majd a Forma-1-ben. Ilyenkor felmerülnek tipikus kérdések: vajon átok ez, vagy inkább áldás? Hogyan tudja az ifjú kezelni a nyomást? Hogyan bírja majd, hogy folyton az apjához hasonlítják? A fiatal német esetében ez többszörösen összetett kérdés. Mick Schumacher az Autocarnak beszélt érzéseiről, vágyairól és lehetőségeiről.

Az ifjú Schumacher az idei évben a Forma-2-ben, a Prema csapatánál versenyzett, melynek komoly múltja van ebben a sorozatban. 20 futamból nyolc alkalommal végzett a legjobb 10 között, valamint megszerezte első győzelmét is a Hungaroringen rendezett sprintversenyen. Ha a dolog negatív oldalát vizsgáljuk, akkor 2018 Európai Forma-3-as bajnoka tizenkétszer nem szerzett pontot, ötször pedig fel kellett adnia a küzdelmet, főleg a saját hibái miatt. Elég vegyes képet fest a fiatal német teljesítménye.

A hétszeres világbajnok fia elutasította a Mercedes ajánlatát, és inkább a Ferrari akadémiájához csatlakozott. Édesapja is itt kezdett, 30 évvel ezelőtt. Kettejük között természetesen rengeteg hasonlóság mutatkozik. Az idősebb Schumacher több mint 80 ezer kilométert teljesített évente a Fioranóban található tesztpályán. Mick ezen a helyszínen válaszolt az Autocar riporterének kérdéseire.

„Elképesztő ez az egész. Ott ülünk most, ahol apám rótta a köröket, most pedig én vezethetek itt egy utcai Ferrarit. Amikor legutóbb itt jártam, akkor egy 50 köbcentis motorral mentem körbe. Ez az utolsó emlékem Fioranóról. Láttam olyan képeket magamról, ahol télikabátban vagyok, gondolom egy téli teszten készülhettek” - emlékszik vissza gyermekkori élményeire Mick.

Emlékszik a szemben lévő Montana étteremre is, ahol „Oma Rosella” – a Ferrari pilóták szakácsa és nagymamája – tésztát főzött neki. Fiorano volt édesapja második otthona, akkoriban ugyanis gyakorlatilag korlátlanul lehetett tesztelni. Mick első alkalommal vezethet autót ezen a pályán, a Ferrari Tributo indulóprogramjának részeként. Világosan látszik, hogy élvezi a lehetőséget.

„A legtöbb kanyarból harmadik fokozatban gyorsítottam ki, ezeket általában másodikban szokták venni. Lenyűgöző az autó gyorsulása és sebessége. Bátran támaszkodhatok az első kerekekre és adhatok gázt, mindenféle alulkormányzottság nélkül. Normál esetben meg kellene várni, amíg az autó egyenesbe kerül, mielőtt lepadlózod. Van kipörgés-gátló és menetstabilizátor, illetve játszhatok a Race és Sport módokkal is” - mesélte lelkesen az ifjú Schumacher.

Mick bevallotta, hogy egészen fiatal korától arról álmodott, hogy egy Ferrari 458 Italiát vezethet – édesapja ugyanis részt vett ennek az autónak a fejlesztésében.

„Érzem apám DNS-ét minden egyes Ferrariban. Elképesztően büszke vagyok erre” - árulta el Mick.

Vajon ezért választotta a Ferrari ajánlatát a Mercedesével szemben?

„A történelem miatt döntöttem így. Úgy érzem, hogy ide tartozom. Egy idény kivételével csak olasz csapatoknál versenyeztem. Hihetetlen szenvedéllyel viszonyulnak az autósporthoz, ez természetesen a Ferrarinál sincs másképp. Olyan gyakran szeretnék Maranellóba menni, ahányszor csak lehetséges. Rengeteg tanulhatok itt, a Ferrari akadémiáján pedig egyre jobb versenyzővé válhatok. Nem is lehet ezt számokban kifejezni. Úgy érzem, hogy a nagy Ferrari-család része lehetek” - mondta a hétszeres világbajnok fia.

A Ferrarihoz fűződő szoros viszonyt Sebastian Vettel személye is segíti, akit Mick a mentorának tekint.

„Ahogy Sebastian számára apám volt a példakép, úgy tekintem én őt a mentoromnak. Rendszeresen beszélgetünk az autóversenyzésről. Nagyon tisztelem őt, az eredményeit és a tapasztalatát” - mesélt kettejük viszonyáról Mick.

Édesapja legendásan szerette az autókat. Mick a Z-generáció gyermeke, mely már nem úgy tekint a kocsikra, mint régen.

„Ezt nehéz elmagyarázni. Sokan annyit látnak csak, hogy a kocsik elvisznek minket A-ból B-be, azonban nem mindegy, hogy ezalatt milyen élményben van részünk. Van különbség egy Fiat és egy Ferrari között. Nyilván szeretnék 300 km/h-s sebességgel vezetni egy Ferrarit, ám ez közúton nem megengedett. Ez egy szenvedély” - osztotta meg meglátásait Mick Schumacher.

Korábban már említettem a Ferrari 458-hoz fűződő vonzalmát. Egyértelmű, hogy Mick rajong az autókért. Vajon szívesen kipróbálna elektromos járműveket is?

„Nem a versenypályán” - vágja rá azonnal. „Régimódi megközelítéssel viszonyulok az autóversenyzéshez. Szeretem tuningolni a gépet. A belső égésű motorokhoz sokkal közelebb tudsz kerülni, látod, hogyan tehetnéd őket gyorsabbá. A turbómotorok egy kicsit összetettebbek, ahhoz kézzel nem, inkább számítógéppel lehet hozzányúlni.”

Mick Schumacher – édesapjához hasonlóan – nagyon szeret körözni, legyen szó versenyzésről, vagy akár tesztekről. Keresi saját határait, sőt, olykor túl is lépi azokat.

„Annak érdekében, hogy gyors legyél, állandóan a határon kell autóznod. Minden körben a maximumra van szükség. Ez könnyedén függőséget okozhat” - mondta komolyan az ifjú bajnok.

Van-e egyáltalán B-terve Michael Schumacher fiának, ami nem az autóversenyzésről szól?

„Vicces, hogy ezt kérdezed” - válaszolja mosolyogva. „Beszéltem erről egy barátommal. Mindketten próbáltunk olyan munkát kitalálni, aminek nincs köze az autókhoz. Egyszerűen nem jutottam semmire. B-terv? Az autóversenyzésről szóló A-terv nekem nagyon tetszik.”

Az alma egyértelműen nem esett messze a fájától.

Michael Schumacher öröksége

Hét világbajnoki cím, 91 futamgyőzelem, 68 pole pozíció – ezek csak a számok Michael Schumacher elképesztő Forma-1-es pályafutása mögött. Lewis Hamilton kitartóan ostromolja rekordjait, ám sokak számára még mindig ő minden idők legjobb autóversenyzője.

A statisztikákon túl, Schumachernek volt egy olyan képessége, hogy esélytelenként is tudott csodát művelni. Az 1996-os, esőben megrendezett Spanyol Nagydíj pályafutásának egyik legjobb versenye volt. Egy gyenge rajtot követően, a hatodik helyről kapaszkodott fel az élre, majd 2-3 körön belül elhúzott mindenkitől.

Szintén említésre méltó az 1995-ös Belga Nagydíj. Schumacher a 16. helyről tudott nyerni, főleg nagyszerű gumikezelésének köszönhetően. Bajnoki riválisa, Damon Hill meg kellett elégedjen a másodhegedűs szerepével. 1994-ben, Spanyolországban az autója ötödik sebességi fokozatban ragadt a verseny elején, mégis a második helyen ért célba. 1998-ban, a Magyar Nagydíjon Ross Brawn egy három kiállásos stratégiát eszelt ki menet közben. Ennek köszönhetően Schumachernek az egész versenyen időmérős köröket kellett autózni. Természetesen megnyerte a futamot.

Egyetlen Schumacherről szóló értékelésből sem maradhat ki a német világbajnok könyörtelen stílusa. Minden áron győzni akart. Erről tanúskodik az 1994-es adelaidei eset, amikor az előzést megkísérló Damon Hillt lökte a falnak. 1997-ben, Jerezben a világbajnoki címért küzdött Jacques Villeneuve ellen, a kanadaival szemben azonban nem volt kifizetődő a túlzott agresszivitás.

Édesapja eredményei, elismertsége és anyagi forrásai Mick előnyére válhatnak, ám ezzel együtt hatalmas nyomást is helyezhetnek a vállaira. Az ifjabb Schumacher számára egyelőre a Forma-1-be történő bekerülés az elsődleges cél. A Benettonnál és a Ferrarinál töltött sikeres évek alatt nyújtott teljesítmény jó alapul szolgálhat – az elvárásokkal viszont óvatosnak kell lenni.