2016. november 18. | 10:25

Manapság egyre felkapottabb téma az elektromos autóké, úton-útfélen találkozunk velük, legutóbb másfél milliós állami támogatást hirdetett meg új elektromos autók vásárlására a magyar kormány

Az elektromos gépjárművek állami támogatással történő megvásárlásának részletei, és az így megvásárolható autókat tartalmazó lista az „Állami támogatással elektromos autót” című cikkemben találhatóak.

Az elektromos autó nem új keletű dolog

A legtöbben új technológiaként gondolunk az elektromos autózásra, pedig ez a valóságban nagyon nincs így! Már a legelső autók között is megtalálhatjuk az elektromos meghajtásúakat.

Persze, ez se egy olyan téma, ahol ne említhetnénk meg magyar vonatkozást, hiszen az elektromos motort (sok egyéb más mellett is) Jedlik Ányos találta fel 1828-ban. Egy kis modellautóra szerelte az elektromos motort, hogy szemléltethesse annak működését. Persze ez a modell még nagyon messze állt attól, amit ma egyáltalán elektromos autónak nevezhetnénk.

Az Örök Elégedetlen, korának Bugatti Veyronja

 

1888-ban Andreas Flocken megépítette az első négykerekű elektromos autót, ami nagy szó bizony, ezelőtt inkább háromkerekű megoldások születtek, és egyre növekvő teljesítményük lehetővé tette, hogy haszongépjárműként is funkcionáljanak. Legelőször 1897-ben New Yorkban a taxisok használtak elektromos autókat, amit a Pope Manufacturing gyártott le nekik, akik koruk legnagyobb elektromos autógyártója voltak. 1899-ben az éves termelésük elérte az 500 darabot! Ne feledjük, itt még korántsem beszélünk sorozatgyártásról, minden egyes autót kézzel szereltek össze futószalag nélkül, így az évi 500-as termelés napi majdnem másfél autót jelent. 1899 egy újabb mérföldkő, ugyanis négykerekű járgány ekkor lépi át a 100 km/h-s álomsebességet: a La Jamais Contente (magyarra fordítva Az Örök Elégedetlen) állítja fel az új rekordot Párizs mellett, 106 km/h-val száguldott Camille Jenatzy-val a volán mögött. Az autó önsúlya 1450 kg volt, leginkább egy torpedóra hasonlított, 68 lóerős volt, és két 25 kW-os elektromos motor hajtotta.

Mint látható, ebben az időben a teljesítményük verte a robbanómotoros autókét, a századfordulón Amerikában 28%-a az utakon futó autóknak elektromos volt, mégis mi történt akkor, hogy a 30-as évekre szinte teljesen eltűntek?

1908-ban színre lépett az autógyártást gyökeresen felforgató Ford T-modell

A modern futószalagos gyártási módszer lehetővé tette, hogy 1908 és 1927 között 15 millió darab gurult le azokról a futószalagokról, és ekkora termelés mellett természetesebben jóval alacsonyabban tudták tartani a konkurens modelleknél az árát a T-modellnek.

1912 egy újabb olyan év, amikor egy technológiai fejlesztés miatt a robbanómotoros autók kerülnek előnybe: feltalálták az elektromos önindítót, kényelmesebb lett a használatuk. Ebben az évben, 1912-ben futott az utakon a legtöbb elektromos autó, nagyjából 30 ezer darab. A fő ok, amiért az emberek végül a robbanómotoros autók mellett döntöttek, az az volt, hogy azokat könnyebben tudták fejleszteni, folyamatosan tolták ki egyre inkább a teljesítményhatárokat, míg az elektromos autók nagyjából stagnáltak. Évtizedekig szinte tetszhalott állapotban volt az elektromos autózás, végül a hidegháború sötét éveiben új szükséglet jelent meg, ami megint csak a régi-új technológia felé terelte a kutatókat: az űrkorszak beköszöntével olyan járműveket kellett alkotni, amik oxigénmentes környezetben is végzik a munkájukat.

Puritán váz, a minél kisebb súlyért, hogy lehető legkevesebb üzemanyagba kerüljön a Holdra juttatása

 

A Lunar Rover kapcsán megint említhetünk magyar nevet, az 56-ban Amerikába emigrált Pavlics Ferencet bízták meg a tervezésével. Maga a Lunar Rover használhatatlan lett volna a földi körülmények között, hiszen a Hold egyhatod gravitációjára tervezték, de ott kitűnően megállta a helyét. Alig 208 kilogrammos súlya volt, a Föld-Hold távolságot összehajtogatva tette meg a holdkomp alsó részében, és mikor a Holdra értek, a kerekenkénti 0,25 LE-s motorok biztosították a maximum 13 km/h-s holdbéli száguldást, és a maximális hatótávja 92 km volt. Az Apolló 15, 16 és 17 repült Lunar Roverekkel, és mindhárom a Hold különböző pontján parkol jelenleg is.

Szórványos próbálkozások

Voltak próbálkozások a 70-es 80-as években az elektromos autók feltámasztásának, amit jórészt az olajválság produkált. De ugyan ki hallott a kétüléses CitiCarról, ami a legsikeresebb elektromos autókat gyártó gyár volt a Tesla előtt? A CitiCar egy nagyon kicsi, 2 üléses elektromos autó volt, 61 km/h-s csúcssebességgel és kb 64 km-es hatótávval. Formára leginkább engem egy dobozból kivett mackósajt darabra emlékeztet… nem is vonult be a történelem legszebb autói közé.

A 80-as évekről még el lehetett mondani, hogy volt saját fejlesztésű autónk Puli néven, aminek a 90-es években kijött az elektromos változata, amit már Pingvinnek hívtak. A Szolár Tibor tervezte autó sajnos nem tudott elterjedni, a napi két darab, amit le tudtak gyártani túlságosan kevés volt, és emiatt tudásához képest sokba került az autó.

A legnagyobb autógyár próbálkozása az elektromos autók piacán nem sikerült olyan rosszra

 

1996-ban a General Motors piacra dobja az EV1-et, amiből 3 év alatt 1117 darabot gyártottak le. Ez már mind formára, mind teljesítményben jobban hasonlított egy „valódi” autóra, csinos kis kétüléses coupé, ráadásul 137 lóerős, és a hatótáv is 100 – 140 mérföld (161 – 257 km) elég jelentős volt a második generáció esetében. A dolog érdekessége, hogy az EV1-et nem lehetett megvásárolni, csupán bérelni, így, mivel 1999-ben leállt a gyártás, és a General Motors 2002-ben a teljes programot leállította, összegyűjtötték az Összes EV1-et, és bezúzták. Nagyon sokan kezdtek el ekkoriban összeesküvés-elméleteket gyártani, melyeknek a fő szereplői az olajipari lobbi voltak.

Kétezres évek

A kétezres években viszont újból feléledt az érdeklődés a tiszta közlekedés iránt, 2003-ban Elon Musk (akit egyesek csak úgy emlegetnek, mint a „Vasember”, vagyonára és high-tech melletti elköteleződése alapján) megalapította a Tesla Motorst, és 2006-ban bemutatták a Tesla Roadstert, az első típusukat. A Tesla Roadster 4 másodperc alatt gyorsul 100 km/h-ra a 248 lóerős Roadster, a végsebessége 201 km/h (nagyobb végsebességet is ki tudna préselni magából, de elektronikusan lekorlátozták sajnos), és egyszeri feltöltéssel 394 km-t tud megtenni.

A Tesla Roadster végre az első autó, ami szemet gyönyörködtető is egyben

 

És meg is érkeztünk a jelenbe, amikor a gyártók egymásra licitálva állnak elő jobbnál jobb megoldásokkal, keresve a vásárlók kegyeit. Sorolhatnánk a Nissantól a Leafet, a BMW i3-at, a Volkswagen e-UP-ot, és így tovább. Ahogy áll a helyzet, szerintem nem egy újabb erőtlen próbálkozás lesz az elektromos autók részéről, hogy megfelelő piaci részesedést vívjanak ki maguknak, hanem belátható időn belül sikerülni fog nekik! Főleg, hogy ha belegondolunk, egyre több ország jelenti be, hogy bizonyos időn túl csak elektromos autót lehet használni náluk (például Norvégiában, 2025-től). Abban biztos vagyok, hogy 10 éven belül, ha nem is Magyarországon, de legalább Nyugat-Európában egy kicsit közelebb fog kerülni a science-fiction a hétköznapok valóságához, az útjaikon futó egyre nagyobb tömegű elektromos autók miatt.

Forrás: