Egy különleges jelenség hátterének jártunk utána. Arról van szó, amikor az autó megy és kerekei előrefelé forognak, ám mégis úgy néznek ki a felni küllői, mintha hátrafele tennék ugyanezt.
Vannak az átlagos ember számára felfoghatatlan és különleges fizikai jelenségek. Ezek mögött ma már szinte mindig áll magyarázat, csak egy kicsit utána kell járni, esetleg megkérdezni egy szakembert.
Ebben a cikkben egy ilyen különös jelenségről lesz szó, ami ráadásul kapcsolódik is az autózáshoz és kifejezetten látványos. Ez az úgynevezett stroboszkóphatás, vagy másnéven kocsikerék-effektus.
Megvan az a jelenség, amikor nézed egy guruló autó kerekét vagy egy repülőgép rotorját és látszólag elkezd visszafelé forogni, miközben mégsem? Amikor tudod, hogy fizikailag merre forog a kerék és a küllők ránézésre mégis ellenkező irányba mennek, őrület.
Filmekben és videókban még gyakrabban észrevehető ez a jelenség, és ennek egészen egyszerű oka van. Ahhoz viszont hogy ezt megértsük, tisztában kell lenni azzal is, hogy a kamera mit is csinál.
Filmekben és videókban is gyakori a jelenség
A kamera úgy alkot képet, hogy rengeteg fotót készít és ezeket összerakja. Minél magasabb az FPS (Frames Per Second) tehát a másodpercenként elkészített képkockák száma, annál folyékonyabb a kép.
A filmeket sokszor 24 FPS-ben veszik fel, tehát másodpercenként 24 képkocka készül és mi ennyit is látunk, amikor nézzük a végterméket. A YouTube-on mostanában egészen gyakori lett a 60 FPS-es videók feltöltése, ezek képe érezhetően folyamatosabb, élvezhetőbb.
Visszatérve a jelenséghez arról van szó, hogy a kamera egy fix mennyiségű képet csinál egy adott idő alatt. Ugyenezen intervallumban pedig az autó kereke is elfordul sebességtől függően. Elég csak annyi, hogy ha két kép elkészítése között a küllők csak egymás helyére mennek át.
Ha egy négyküllős felnit nézünk, akkor a keréknek 90 fok megtétele is elég ahhoz, hogy azt gondoljuk, meg sem mozdult. Ha minden 90-edik fok megtétele után közvetlenül készül egy fénykép, akkor olyan, mintha a küllők nem mozognának, tehát a kerék nem forogna.
Erre jó példa ez a nem túl jó minőségű videó, amin egy helikoptert vettek fel. Olyan, mintha rotorja állna, valójában az tartja fenn a levegőben.
Amikor úgy tűnik, mintha visszafele forogna a kerék, akkor az arány felborul és hamarabb készül el egy kép, minthogy a kerék küllője helyettesítené a másik küllőt az elforgás következtében. A kerék ilyenkor 90 helyett csupán 89 fokot tesz meg, tehát egy picit visszább lesz, mint kéne neki a látszólag stabil álláshoz.
Ahogy az autó lassul, egyre visszább és visszább készül a kép a küllőkről, így olyan, mintha visszafele forognának. Gyorsításnál ez megfordul és a küllőkről később készül kép, mint a 90 fokos ütem. Ilyenkor a plusz fokok miatt olyan, mintha lassan forognának csal előre a küllők, miközben tudjuk, hogy az autó éppen gyorsan halad.
A való életben is találkozhatunk vele
A kocsikerék-effektussal a való életben is találkozhatunk, nem csak a képernyőt nézve. Ez azért van, mert a szemünk és az agyunk kombinációja egészen hasonlóan működik, mint egy kamera.
Érdekesség, hogy az emberi szem akár bő 200 FPS-re is képes, tehát másodpercenként 200 képet észlel és állít össze folyamatos képpé, amikor fényt dolgoz fel. Ez viszont jelentősen lecsökken abban az esetben, ha mozgást kell néznünk. Abban az esetben ez tanulmányok szerint 13 FPS köré csökkenhet, de nem feltétlen a szemünk miatt.
Hiszen a szem akár többre is képes lenne, de ezeket a képeket fel kell dolgozni és összeállítani egy folyamattá. Ezt az agyunk végzi el, és átlagosan csak olyan 10-15 képkockát képes másodpercenként feldolgozni.
Hogy ez a szám pontosan mennyi, az emberenként változhat. Növelhetünk rajta speciális agyi tornával is, de az sem mindegy, hogy a szemünk melyik része és hogyan észleli az adott képet.
