Tuning stílusok – Bosozoku stílus, a túlzások világa Japánból

Társszerző: Bolgár Krisztián

A tuning stílusokkal kapcsolatos ismereteid tágítása igencsak fontos mozzanata annak, hogy megértsd, de ami még fontosabb, hogy átéld a tuning mibenlétét és világát. Egy olyan műfajt választottam most, amit kevesen élnek át és még kevesebben értelmeznek.

Ennek oka a képeken is látszik, mivel ez a stílus a kicsit sem szolid megoldásairól híres. Ettől függetlenül létezik, komoly múlttal rendelkezik, sőt ami azt illeti, egyre többen követik már Európában is.

Tuningstílus a világ másik feléről

Bizonyára már találkoztál a bosozoku irányzatba besorolható autókkal az interneten, de lehetséges, hogy eddig nem tudtad róla, hogy ez bizony egy építési irányzat. Ez köszönhető annak is, hogy az internet ugyan a végtelen információk tárháza, de nem mindig a pontosaké. Ha európai szemmel rápillantasz egy ilyen stílusban megépített autóra vagy motorra, az első reakciód a „tejóisten” a második pedig „hát ez nagyon igénytelen”. Nos, azt leszögezhetem, hogy az igénytelenségről szó sincs, hiszen elég csak abba belegondolni, hogy egy japán műfajról beszélünk és sok minden elmondható a távol-keleti nemzetről, csak az nem, hogy igénytelen lenne. Ott (is) minden okkal történik, ezért részedről szimplán butaság megbélyegezni egy teljesen másik világból származó stílust, pusztán a látottak alapján.

Az viszont tény, hogy a meghökkentő építési műfaj számodra bizarr lehet, esetenként ellenszenvet kiváltó érzelmeket is eredményezhet, ami egy konszolidált autó/tuning fan esetében teljesen természetes reakció. Ennek ellenére célszerű megismerned a stílus történetét, hogy legalább fogalmat tudj kötni ahhoz, amit nem kedvelsz.

Erőszakosan guruló motoros banda - Japánból

A bosozoku szó jelentése az alcímbe foglalt mondat. Története pedig a 20. század közepétől indult el igazán. 1960-tól megindult az iparosodás második felvonása Japánban és a világháborúból magához tért nemzet újra elkezdte a fellendíteni gazdaságát. Az autógyártás is romokban hevert a háborút követő években, közel 10 éven át ez így is maradt, hiszen javarészt csak munkagépeket gyártottak az egykor autót gyártó ipartelepek, a romok eltakarítása érdekében. Majd - főként - amerikai tőke segítségével beindították az autó/motorgyártást, hiszen az életszínvonal ismételten ívelt felfelé és az embereknek szükségük volt privát közlekedési eszközökre.

Ahogyan telt az idő, úgy nőtt a termelés és a fejlesztések mértéke. Különböző tartományokban (Kantó és Csúbu) megjelenik egy motoros mozgalom, főként a tinédzser és korai felnőtt korukban lévő polgárok körében. Az Európából és USA-ból beszivárgó (akkor még nem volt internet) tuning stílusok alapján elkezdték saját ízlésük alapján, vegyítve építeni motorjaikat, legyen az akár a lowrider stílusból származó tarka fényezés vagy a hot rod stílusból eredő erélyes kürtök felszerelése. Saját kézjegyük pedig a túlzásokban testesültek meg, mint például a gyárinál jóval nagyobb, égbe kiáltó kipufogócsövek vagy (chopperek által inspirált) üléstámlák, esetleg túlméretes karosszériaelemek. A cél pedig egyszerű volt: kifejezni érzelmeiket (főként dühüket) és ezzel tiltakozásukat az aktuális rendszer és egyéb fontos belpolitikai döntések ellen. A gond csak az volt, hogy a viselkedésük is átcsapott extrémbe, illetve illegálisba. Vandalizmus, felesleges száguldás, esetenként pedig szükségtelen lassú közlekedés, amit főként főútvonalakon, autópályákon vittek véghez, természetesen végig üvöltő kipufogókkal és kürtdallamokkal.

A rendőrség akkor lépett fel hevesebben a motoros bandák ellen, amikor már járókelőkre is támadtak, veszélyeztették őket, fosztogattak. Az összecsapások nem voltak ritkák a hivatali szervekkel, akik sokáig tehetetlenek voltak a bandákkal szemben. Végül a 90-es évek végére erőteljes, agresszív stílusuk egy sokkal visszafogottabb, társadalmilag elfogadható viselkedésbe csapott át. 2004-ben egy törvényi módosításnak köszönhetően (ami a bandába verődött motorozást tiltotta) a bosozoku bandák közel 50000 fős létszámát 2008-ra alig 1300-ra csökkentette. Ezzel persze semminek se volt vége és nem is lesz. A motoros bandák stílusa átragadt a japán tunerek építési stílusaira a 80-as évek vége felé. Szokásaikat (kivéve a kipufogó „zenélést”), túlméretezett, magabiztos építési megoldásaikat ügyesen átvetítették a szigorúan JDM-piacos autóikra. Ennek köszönhetően kialakultak a különböző irányzatok a műfajon belül.

A bosozoku összetétele

Az egyik legemészthetőbb stílus egy japánon túli számára egyértelműen a Shakotan, ami tükörfordítással „alacsony autót” jelent. A lényeg ennél az ágazatnál a minél alacsonyabb hasmagasság elérése, ehhez mérten a létező legszélesebb felnik, illetve szolid kaszni szélesítések felapplikálása volt.

A karosszéria többi része gyakorlatilag gyári maradt, a lényeg itt a lowrider hatás. Az ágazat elterjedése a Shakotan Boogie nevű anime magazinnak volt köszönhető. A „gondolkodj színesben”-elv alapján indult meg a Yanky/Yankee stílus. Lényege ugyanaz, mint a Shakotannak, de ennél az építési műfajnál fontos volt a minél színesebb fényezések alkalmazása, ami a 80-as évek elején japán ruhatrendjébe betörő „aloha”, avagy a Hawaii stílusnak volt köszönhető. A VIP stílus, eredeti nevén Bippu is a bosozoku hagyatékának tudható be. A stílus tartalma itt a nagyobb méretű, limuzin kivitelű JDM-piacos autókra, később európai luxusautókra terjedt ki. Szerepet játszott a Yakuza is a fejlődésben, az esszenciája pedig a luxus króm felniken és hihetetlen hasmagasságon alapult. Erről a stílusról bővebben is be fogok számolni következő bemutatómban, úgyhogy erről most csak ennyit.

Az utolsó elem pedig a Grachan, ami a japánban rendezett Fuji Bajnokságokra eredeztethető vissza. A 70-es 80-as évek „Silhouette Racer” versenyautói ihlették meg a japán tunereket és igyekeztek az extrém karosszéria elemeket (óriási légterelők, spoilerek stb.) autóikra felvinni. A Bosozoku stílus pedig ezeknek az ágazatoknak lényegében az vegyes összetétele. Most már hogy ismered azokat a „bohóc tuningnak” titulált irányzatok hátterét, bátran kijelenthető, hogy nincs olyan hogy ostoba vagy bugyuta stílus, csupán másféle szemszög. Az internetnek köszönhetően egyre nagyobb körök ismerkednek meg ezzel az építési stílussal, immáron Európán belül is keletkeznek ilyen stílusokkal vagy átalakított verzióival foglalkozó tunerek, garázsok és klubok. Forrás:

• Bosozokustyle