Elsőre talán csak valami sufni tuningnak tűnhet, valójában ez egy nagyon komolyan megépített versenyautó.
Bár én már csak halványan, de emlékszem azokra az időkre, amikor a fiatal tunerek egyik legkézenfekvőbb fegyvere az Esztergomban gyártott Suzuki Swift volt. Elérhető, jól vezethető, ügyes a futóműve és olcsó az alkatrész, így sorra faragták őket utcai villantós autónak. Mára viszont ezek eltűntek, mert szegényeket vagy feltekerték egy fára, vagy lakatolás hiányában egyszerűen csak elporladtak.
Pedig a modellben bőven van potenciál, akár versenyautó is lehet belőle, minden pénz és kreativitás kérdése. Erre a legjobb bizonyíték a 2023-as AMTS-en leledzett Ámon Olivérék standján, ahol elsőre talán furcsa lehet egy Swift a V12-es C-osztály vagy a drifttaxiként működő bálna-Mercedes mellett.
Pedig ha egy kicsit közelebbről megnézed, akkor megérted, hogy kerül a 6,0 literes, 12 hengeres németek közé. Hamar rájössz, hogy belefér ebbe a ligába és ha követed Olivérék munkásságát, akkor pontosan tudod, hogy milyen komoly technika lapul az szétfurkált, megviselt lemezek alatt.
Valójában nem is Suzuki, a technika is alig
Kezdve azzal, hogy egy kályhacső áll ki a motortérből és messze nem labirintus, a turbóból kifele ez jelenti a kipufogórendszert egy nagyjából alkarnyi hosszon. Ellenben a turbó, amiből kiáll az már egy komolyabb egység és nagyjából egy bárral tölti a kis négyhengerest.
Egy MK3 Swift GTI 1,3 literes motorjára akasztották fel az impozáns méretű turbót, ami több levegőért, a módosított befecskendezés több üzemanyagért, az Audi R8-ból átvett gyújtásrendszer pedig jobb égésért és könnyebb hangolhatóságért felel. Utóbbit egyébként egy Volkswagenből származó elektromos pillangószelep és egy Mercedes S-osztályból kikukázott elektromos gázpedál is segíti. A vezérlést egy MaxxECU számítógép intézi és felügyeli, aminek a segítségével rengeteg mindent tudnak finomhangolni akár a pálya mellett állva.
A motor konkrét teljesítményét nehéz belőni, mert az autót eddig úgy mérték, hogy kiszedték az első féltengelyeket és csak a hátsó tengely volt hajtott. Így a hátsó kerekeken 210 lóerőt mutatott a gép, nem tudni, mennyi tűnhet el a gyári váltóban és a hajtáslánc többi alkatrészében. Ilyen teljesítményt már egyébként nem is benzinnel érnek el, hanem etanollal, aminek jobb a kompressziótűrő képessége és hidegebben ég, így a technikát sem terheli annyira.
Ha már a hajtást emlegetem, akkor itt kell megjegyeznem, hogy az elején hazudtam egy kicsit, hiszen ez nem egy Suzuki Swift. Bár az is létezett összkerekes változatban Winter néven, ez viszont egy átmatricázott testvére a második generációs Suzukinak. Ez egy Subaru Justy, szintén összkerékhajtással, ami jól jön, ha ilyen teljesítmény akarunk levinni az aszfaltra.
A Justy rendszerében úgy oldották meg a négykerék-meghajtást, hogy az első és hátsó tengelyen is van egy egy differenciálmű. Középen a fordulatszám-különbséget egy viszkós kuplung kompenzálta ki, és ha kellett a hátsó hajtás, ez fogott össze. Ennél a konkrét autónál ezt a rendszert a hátsó diffivel együtt lehegesztették, előre pedig egy Torsen rendszerű sperrdiffi került.
Azért már itt érezheti az ember, hogy nem tákolásról van szó, hanem egy komolyan megépített versenyautóról, és akkor még ott van a futómű. Nem rendezték le a legegyszerűbb online kapható tuning emelőszettel, hanem egyenesen a futóműspecialista Dadis Motorsporthoz fordultak. Tőlük egy hangolható, három utas versenyfutóművet szereztek be, amihez helyenként vagdosni és módosítani kellett az autó belső lemezeit.
A átépített Justynak elöl 160, hátul 152 mm rugóútja van, amiből könnyű kikövetkeztetni, hogy nem utcai felhasználásra szánták, sokkal inkább a ralikrossz irányába tendál az egész építés és hangolás. Nem véletlen, hogy az új futóművet egy ugrató segítségével hangolták be először, majd jöhettek a tempósan végighúzott kanyarok, a végső finomítások pedig laza talajos pályán történnek majd. Egy ilyen szett már messze nem a játék kategória, nagyjából 5000 euró (cirka 2 millió forint) +ÁFA az ára, amiből azért kijönne 3-4 jó állapotú gyári Swift.
Mire lehet használni ilyen formában?
Leginkább szórakozásra, mivel a Justyn már olyan módosítások is vannak, amik kizárják a hivatalos versenyzés lehetőségét. Pedig az egész karosszériát becsövezték és az alkatrészek elrendezését is módosították. Például a hűtőt hátra kellett költöztetni, mert a turbó túl sok hőt adott le és csökkent a hatékonysága. Emiatt viszont a csomagtartót kellett szellősebbé tenni, nehogy a beszorult levegő miatt melegedjen túl a technika.
Nem csak kívülről, de főleg belülről érezni azt, hogy ez az autó már régen egy célgép, ami nyomokban Suzukit/Subarut tartalmaz. A forma és a sziluett még emlékeztet az alapokra, de a menetteljesítmény, a hang és a technika már szinte alig. Egy versenyautónál viszont ez nem is cél, ahogy itt sem stresszeltek sokat az építők, amikor a beltér 90 százalékát kivágták és csak a legfontosabb versenyholmik kerültek be.
Ugye azt már korábban is említettem, hogy az építők egy ralikrossz gépet szerettek volna faragni és ez lassan teljesen megvalósul, ez lesz az őrült Subaru Justy szerepe a jövőben. Tökéletes játékszer azoknak, akik ki tudnak használni ennyi erőt egy nagyjából 880 kilós terep-Suzukiban.
Ha megnéznéd ennek a Swiftnek a leggyengébb gyári változatát is, akkor ajánlom róla tesztvideónkat:
Ha egy apró Swift helyett pedig inkább Olivérék egyik V12-es Mercedese érdekelne, egészen véletlenül arról is készült videónk.
