A városi kisautóból pokoli pályagép született.
Philippe Dupperay 2012 májusában 350 euróért vásárolt egy Peugeot 106-ost egy 1,0 literes, 50 lóerős motorral. Terve az volt, hogy megerősíti a futóművet és a 106 GTI 120 lóerős, 1,6 literes motorját helyezi bele. Az eredeti terv végül módosult, hiszen a Mitsubishi Lancer Evo IV 2,0 literes turbómotorja került be, ami alaphelyzetben 280 lóerőt és 330 Newtonmétert tudott.
A lavina elindult, így a japánoktól a sebességváltót, az összkerékhajtást, sőt, a teljes futóművet is átvették. Elöl és hátul egyaránt jócskán kiszélesítették a kerékdobokat, eleinte üvegszálas műanyagot alkalmaztak, később azonban áttértek a karbon-kompozitokra: szénszálas műanyagból készült a motorházfedél, az ajtók, a motor burkolóelemei, a digitális műszeregységet befogadó műszerfal, valamint a fényszórók helyére kerülő vakdugók, ja és ne feledkezzünk meg a bukókeretről sem.
A lökettérfogatot 2,3 literre növelték, kicserélték a dugattyúkat, a hajtókarokat, a vezérműtengelyt, a szeleprugókat és az injektorokat, a Garrett GTX3582 turbó pedig 1,8 barral tölt. A művészien kanyargó leömlőket és a kipufogórendszer egészét Philippe saját kezűleg tervezte és kivitelezte. A sebességváltó szekvenciális Quaife egység, az első fékek az XYZ Racingtől, a hátsók a Brembótól származnak. A motor 670 lóerő fölött teljesített a fékpadon, a forgatónyomaték pedig meghaladta a 850 Nm-t. Mindehhez 1030 kilós saját tömeg társul, ami nem egészen egy mázsával nehezebb, mint az eredeti Peugeot 106!
Ebben a formában a Peugeot 106 Evolution sokkal inkább emlékeztet a félelmetes B-csoportos raliautókra, mint arra az N-csoportos versenyautóra, amelynek az egykori 106 Rallye volt a homologizációs modellje. Philippe Duperray és csapata remek munkát végzett, reméljük sokáig fogja élvezni a pokoli hajtáslánc nyújtotta élményt!
