Módosítás előtt áll a zöld rendszámokra vonatkozó szabályozás, eddig pusztán technológiai alapon járt a szép világoszöld tábla, ez azonban rövidesen változhat.
Megreformálás előtt áll a hazai zöld rendszám kiadással kapcsolatos szabályrendszer. A változás főképpen a plug-in hibrid technológiát használókat fogja érinteni, azon belül is igyekeznek a technológia elvárások mellé a környezetvédelmi szempontokat is bevezetni.
Na de kik is kaphatnak egyáltalán zöld rendszámot és mi jár együtt ezzel a „kiváltsággal”? A jelenlegi szabályozás szerint zöld rendszámra jogosultak az 5E, 5P, 5N vagy 5Z környezetvédelmi besorolású járművek, azaz a tisztán elektromos autók, a konnektoros tehát plug-in hibrid modellek melyek minimum 25 km-t képesek csak elektromos üzemmódban, a növelt hatótávolságú hibrid autók, melyek minimum 50 km-t képesek elektromos módban megtenni, valamit az egyéb nulla emissziós járművek.
És akinek megadatá az ég ebben az országban, hogy a fent felsorolt kategóriájú autók közül szemezgessen, annak bizony üti markát némi támogatás és engedmény is. Nem kell kifizetnie példának okáért a teljesítményadót, a regisztrációs adót, a cégautó adót és az átírási illetéket. Továbbá ingyen parkolhat Budapest egész területén és az ország egyre több nagy városában is, melyek fizetős parkolási zónákat üzemeltetnek.
A jelenlegi szabályrendszerben gyakorlatilag bárki számára lehetséges, hogy csupán az autó meghajtási rendszerének típusa alapján, és a hatótávot figyelembe véve megkapja a zöldrendszámot és a vele járó kiváltságokat. Így megesik, hogy három, négy, de akár ötszáz lóerős plug-in hibridek is megkapják a besorolást annak ellenére, hogy kibocsájtásuk jóval magasabb is lehet, mint akár egy sima kisköbcentis klasszikus belsőégésű motornak.
A megoldást két felől kívánják megközelíteni. Ungár János, a Magyar Elektromobilitás Szövetség elnöke így nyilatkozott:
„Az új szabályozás előkészítése során a technológiai megközelítés helyett elsősorban a környezetvédelmi, emissziós megfontolásokat kell szem előtt tartani, és a változás miatt kiesőket méltányosan kellene kezelni.”
Szó esett még továbbá a már említett sok lóerős hibridekről is és azokról, akik ilyenekkel szennyezik a környezetet, hiszen ezen modellek kibocsájtása közel sem annyira kedvező, mint az elsőre gondolná az ember.
„Nem gondolom, hogy érdemes volna egy alapvetően környezetvédelmi kérdésből szociális kérdést csinálni. Hiszen erről az aspektusról határozottan kijelenthető, hogy mindig is lesznek olyanok, akik nagy és drága autóval közlekednek. Akinek van negyvenmilliója egy autóra, az indirekt támogatástól függetlenül ennyit fog költeni a járművére. Miért ne ösztönöznénk arra, hogy a lehető legkisebb kibocsátású jármű mellett döntsön?” - nyilatkozta Ungár János.
Konkrét számok még nem hangzottak el, de a kibocsájtásra vonatkozó szabályozást a németekhez hasonlóan a következő szerint alakítanák: A szóban forgó gépjármű szén-dioxid-kibocsátása kilométerenként átlagosan 50 grammnál kevesebb kell legyen, valamint Ungárék elvennék a direkt támogatást a 20 millió forintnál drágább modellek esetében, és az akár nem hibrid rendszeres, de roppant alacsony kibocsájtású, kis motoros modellek felé csoportosítaná azt, amit megspórol a luxus hibrideseken.
A megszólalt igazgató szerint ez a módszer csak és kizárólag kis lépésekben, de folyamatosan szigorított körülmények között vezetne csak sikerhez. Kíváncsi vagyok, mikor verik majd a kormányszéki ajtót azok, akik mondjuk hibrid Panamerával járnak, hogy mostantól nem parkolhatnak majd akárhol ingyen!