2020. június 15. | 13:56

Jó okaik vannak az oroszoknak arra, hogy miért vonulnak ki az Európai Unió területéről.

A Renault bábáskodása mellett 2015-ben pont Magyarországon kezdődött meg a modernkori Lada térhódítása a nyugati piacokon, akkor a vállalat vezetése nagy reményekkel nézett szembe az ezzel járó nyilvánvaló kihívásokkal. Most, öt évvel később azonban mégis bejelentették, hogy az idén 50 éves orosz márka kivonul hazánkból, és vele együtt a teljes Európai Uniós piacról. Mi történhetett?

A döntés azért is annyira meglepő, mert sorra érkeztek a hírek az elmúlt időszakban arról, hogy a Lada komoly fejlesztésekbe kezdett, a közeljövőben 17 új modell megjelenése van kilátásban, ráadásul ikonikus autójuk, a Niva (akarom mondani 4x4) következő generációjának bemutatója is a küszöbön van, igaz, erre csupán a 2018-ban megmutatott 4x4 Vision nevű tanulmányautóból lehet következtetni, hivatalos információk eddig nem jelentek meg róla.

Valójában a márka szekere évek óta nem futott már Európában. A Ladákat alig vették, senkinek sem igazán kellettek a kevés pénzért olcsó technikát felvonultató autók. Pedig a 2004-es Kalinát és a 2011-es Grantát is az európai igények miatt alakították át, motorjaik teljesítették az Euro 6-os normát, felszereltségük pedig egy sor fontos biztonsági kiegészítőt tartalmazott.

Az első évben (2016) Magyarországon 1155 autót értékesített a Lada, amivel túl is szárnyalták az eredetileg ezer darabra belőtt terveket. Ez a mennyiség akkor 1,2 %-os piaci részesedést jelentett a márkának. A következő 2017-es esztendő rosszabbra sikerült, mindössze 980 db autó fogyott, ami azért is meglepő, mert itthon az év tavaszán mutatták be a modern és (viszonylag) jól felszerelt új Lada Vestát.

De a csökkenő keresletet és a tendenciát az új típus sem fordította meg, a Vesta teljes kudarc volt Európában. Magyarországon a márka 2018-ban 794, 2019-ben pedig már csak 504 autót értékesített. A márka piaci részesedése ezzel 0,3 %-ra zsugorodott, összehasonlításképpen a szintén megfizethető árú autókat forgalmazó, és szintén Renault érdekeltségű Dacia tavaly több mint 10 ezer autót (6,7 %-os részesedés) adott el hazánkban.

De a kereslet csökkenése csupán az egyik szög volt a koporsóban. Az igazi kegyelemdöfést az európai károsanyag-kibocsátási normák további szigorodása, és az új szén-dioxid-kvóta bevezetése jelentette a Lada számára. A Vesta 1,6 literes, végtelenül egyszerű és kiforrott, 106 lóerős motorja a WLTP-ciklus során 7,5 literes átlagfogyasztást és ehhez társuló magas, 169 g/km szén-dioxid-kibocsátást produkált, ami teljességgel elfogadhatatlan 2020-ban.

Külföldre készülsz? Elérhető digitális matrica Ausztriába, akár még ma megveheted!

Az új szabályok értelmében minden egyes grammért, amit az autók a meghatározott 95 gramm CO2/km-es értéken felül kibocsátanak, 95 eurós pénzbírságot kell fizetnie a gyártónak. Ezzel értelemszerűen teljesen gazdaságtalanná vált a Vesta forgalmazása az Európai Unióban. Megjegyzendő, hogy a 4x4-re különleges európai típusengedélyt kapott a Lada korábban, miután csupán kis példányszámban értékesítették a terepjárót, így arra nem vonatkoztak ilyen szigorú szabályok.

A büntetések beépítése a vételárba komoly áremelkedést jelentett volna a Ladák esetében, amit a vásárlók minden bizonnyal nem fizettek volna meg. Ez az oka tehát annak, hogy a márka és az anyacég vezetősége a teljes kivonulás mellett döntött. Bizonyára nem fog hiányozni nekik az a néhány ezer autó, amit eladtak Európában úgy, hogy csak Oroszországban 2019-ben 362 356 autót értékesítettek.

Az importőr közleményében azt írja, hogy a szervizhálózat továbbra is megmarad és az alkatrészellátás is akadálytalan lesz a továbbiakban az érintett piacokon. A márka rajongóinak reményre adhatnak okot a fentebb említett modellfejlesztések. Egyáltalán nem elképzelhetetlen, hogy a Lada az új modellekkel majd ismét megjelenik az európai piacokon. Remélhetőleg akkorra köztük lesz a Niva-utód is.