Sokan kérdezik, hogy miért kell szakszervizbe – gumishoz – mennünk évente kétszer kicseréltetni a kerekeket, amikor ezt a tulajdonképpen egyszerű műveletet otthon is el lehet végezni. Nos, valóban, de az ördög ezúttal is a részletekben rejlik. Ha úgy döntünk, hogy mi magunk akarjuk lecserélni a téli szettet nyárira, be kell tartanunk néhány alapvető szabályt. Minimális kétség esetén is irány a gumis! (Az abroncsok felnikről történő le-, illetve felszerelését semmi esetre sem javasoljuk otthon, ezt csak szakműhely tudja megfelelően elvégezni.) A témához kapcsolódóan a Magyar Gumiabroncs Szövetség szakértőinek tanácsait gyűjtöttük össze.
A szükséges szerszámok
Ha a kerékcserét saját magunk szeretnénk elvégezni, készítsük elő a szükséges szerszámokat. Ezek közé tartozik egy stabil emelő, egy kerékkulcs, drótkefe, csavaros doboz, a kerékőrhöz való kulcs (ha van) és egy nyomatékkulcs. A jármű használati utasításából megtudhatjuk, hol található az autóban az emelő, és hogyan kell használni. Ha rendszeresen magunk szeretnénk kicserélni a kerekeket, érdemes egy erős hidraulikus emelőt beszerezni. Acél keréktárcsákról könnyűfém keréktárcsákra történő cserekor vagy fordítva, gyakran más csavarokat vagy anyákat kell használni. Ugyanez vonatkozik a lopásvédelemre szolgáló kerékőrre is. Ezeknek az alkatrészeknek is kéznél kell lenniük.
Előzetesen: ellenőrizzük a csavarokat és a futófelület mélységét. A csavarokon és anyákon nem lehetnek sérülések. A csavarkötések meneteinek és az érintkezési felületeknek tisztának és rozsdamentesnek kell lenniük. Ha nem tiszták és rozsdamentesek, a tisztításhoz használjuk a drótkefét. Különösen fontos: a már használt gumiabroncsokat ellenőrizni kell a sérülések szempontjából. Az előírt minimális profilmélység 1,6 mm. Szakértőink azonban téli gumiabroncsok esetében négy milliméter, nyári gumiabroncsok esetében pedig három milliméter minimális profilmélységet javasolnak.
Kerékcsere lépésről lépésre
- Húzzuk be a kéziféket, tegyük a váltót egyes sebességfokozatba, illetve állítsuk az automata választókart „P” állásba.
- Vegyük le a dísztárcsát (ha van). Lazítsuk meg a kerékanyákat vagy -csavarokat körülbelül negyed fordulatnyira.
- Helyezzük az emelőt a megfelelő pontra a karosszéria alján. A jármű kizárólag szilárd útfelületen emelhető, otthon, a keménynek hitt füvön semmiképpen sem! A járművet a munkavégzés során alá kell bakolni. Használjunk védőfelszerelést!
- Emeljük fel a járművet a szerelési magasság eléréséig.
- Csavarjuk ki teljesen a kerékanyákat.
- Vegyük ki a kereket, és helyezzük a jármű alá. (A könnyűfém keréktárcsák eléggé szorosan illeszkedhetnek az acél kerékagyhoz.)
- Ha lehetséges, az előző szezonban az első tengelyre szerelt kerék kerüljön a hátsó tengelyre és fordítva, illetve az eddig bal oldalon használt abroncs kerüljön át a jobb oldalra. A pozíciócsere biztosítja, hogy a futófelület a lehető legegyenletesebben kopjon.
- Egyes gumiabroncsokat úgy terveztek, hogy a forgásirányuk kötött. Ezt a gumiabroncs oldalfalán egy nyíl (forgásirány) jelzi. Ezek csak a jelzett gördülési irányban szerelhetők fel, ezért az átlós csere ilyen esetekben nem lehetséges.
- Az új kerék felszerelése előtt tisztítsuk meg a kerék érintkező felületeit.
- Szereljük fel az új kereket, és kézzel húzzuk meg az összes kerékanyát a kerékkulccsal.
- Húzzuk ki az eltávolított kereket a jármű alól.
- Engedjük le a gépkocsit úgy, hogy a gumiabroncs éppen csak a talajon legyen.
- Húzza meg a kerékanyákat átlós sorrendben az előírt nyomatékkal. A vészhelyzeti kerekekhez - mankókerekekhez - gyakran eltérő nyomatékokat írnak elő.
- Jelöljük meg a leszerelt kerekek gumiabroncsait a futófelületen, például viaszkrétával („JE” a „jobb első”, „BH” a „bal hátsó” stb.). Így elkerülhető a félreértés a következő kerékcserénél.
- Tegyük el a szerszámokat és a megjelölt gumiabroncsokat. A kerekek helyes tárolásáról itt lehet olvasni.
A gumiabroncsok cseréje után
- Ellenőrizzük a légnyomást!
- Kb. 50 km megtétele után ellenőrizzük újra a gumiabroncsokat, és szükség esetén húzzuk meg újra a csavarokat.
- Legkésőbb 8.000-10.000 kilométerenként cseréljük a kerekeket (azaz a jobb első kerék a jobb hátsó kerékre stb.). Így megelőzhetjük a gumiabroncsok eltérő mértékű kopását.
- Különböző profilmélységű gumiabroncsok esetén jellemzően a nagyobb profilmélységű gumiabroncsokat kell a hátsó tengelyre szerelni. (Nem mindig, mert ez függ a jármű sajátkormányzási tulajdonságától)
- Természetesen az egyes tengelyeken történő gumiabroncscsere csak akkor lehetséges, ha a jármű azonos méretű gumiabroncsokkal van felszerelve.
Lehetséges problémaforrások
Abroncsnyomás-ellenőrző rendszerek
Házi szerelésnél probléma adódhat a gumiabroncsnyomás-ellenőrző rendszerrel (TMPS), amellyel 2014 óta minden új autót fel kell szerelni. Ez riaszt, ha a gumiabroncsok nyomása megváltozott. Ennek kétféle típusa létezik. Ha közvetett mérőrendszerről van szó, amikor a fedélzeti elektronika csak a kerekek gördülési mozgását elemzi, akkor az új abroncsokat az első út során egy gombnyomással kalibrálni lehet. Ha viszont közvetlen mérőrendszert használunk, amelyben a gumiabroncsokba szerelt érzékelők rádiójelekkel küldik a nyomásértéket az autóban lévő vezérlőegységnek, akkor a dolgok bonyolulttá válnak: Minden egyes érzékelőt újra „be kell tanítani” egy speciális eszközzel – ilyen esetben el kell menni egy gumiabroncs- vagy szakszervizbe.
Centrírozás
Otthon nem fogjuk tudni megnézni, illetve korrigálni a kerekek egyenesfutását. A centrírozáshoz gép kell. El lehet halasztani – mondván, hogy nem patkáztunk le soha semmit – de az abroncsok élettartamát, teljesítményét csak úgy tudjuk meghosszabbítani, ha időről-időre rátesszük a kerekeket a centrírozó gépre.
Szakértelem hiánya
Az otthoni kerékcsere kifejezetten veszélyes, ha nincs szakismeretünk a témában. Ha nem ismerjük a nyomatékkulcs használatát, nem tudjuk megtisztítani a felületeket, nem vagyunk tisztában a csavarok közötti eltérésekkel (rádiusz, kúp), illetve azzal, hogy mit kell és mit tilos kenni, bele se kezdjünk! Látnunk kell, hogy helyes-e a kerék pozíciója a kerékagyon, szükségeltetik-e esetleg tehermentesítő a felnibe és azt be is kell tudnunk helyezni. Ellenkező esetben keressünk szakműhelyt! Ugyanez érvényes, ha nincs gyakorlatunk például a szelepek, felnik állapotának ellenőrzésére. Minimális kétség esetén is irány a gumis!
Összehasonlító táblázat az otthoni abroncs- és gumicsere, illetve a szervizben végzett csere előnyeiről és hátrányairól:
|
Szempont |
Otthoni csere |
Szervizben történő csere |
|
Költség |
Alacsonyabb hosszú távon |
Magasabb, szolgáltatási díjjal jár |
|
Időráfordítás |
Több időt igényel (főleg kezdőként) |
Gyors, tapasztalt szakemberek végzik |
|
Kényelem |
Saját időbeosztás szerint, de több munka |
Kényelmesebb, nem kell bajlódni vele |
|
Eszközigény |
Saját szerszámokra és helyre van szükség |
Minden szükséges eszköz adott |
|
Pontosság, biztonság |
Kockázatos, ha nincs tapasztalat |
Szakmai precizitás, nyomatékkulcs, centrírozás |
|
Tanulási lehetőség |
Fejleszti a műszaki tudást |
Nem von be, nincs tanulási élmény |
|
Rugalmasság, gyorsaság |
Azonnal elvégezhető, ha szükséges |
Időpontfoglaláshoz kötött |
|
Centrírozás, ellenőrzés |
Nem megoldható házilag |
Gépi centrírozás, fék- és futóműellenőrzés |
|
Fizikai megterhelés |
Igen – emelés, csavarozás, pakolás |
Nincs fizikai munka |
|
Szaktudás |
Csak profiknak! |
Rendelkezésre áll |
