2020. szeptember 20. | 12:40

Ezek a legnépszerűbb modellek azok közül, amelyek mind a négy kereküket képesek kormányozni.

Az aktív hátsókerék-kormányzást a ‘80-as években vezették be, amely elsőként a japán modellekben debütált. Előnyeire korábban már felhívta a figyelmet az amerikai Road&Truck magazin, ezek után pedig egy Honda Prelude 2.0Si meg is vert egy szlalompályán olyan márkák autóit, mint a Chevrolet, a Ferrari vagy a Porsche. Mára pedig olyan modellekben kezdték el kvázi újra alkalmazni, amelyek nagyok, gyorsak vagy esetleg nehezek.

Most nézzünk egy olyan listát, amelyben vannak olyan autók is, amik a korszak elején újítottak be ezzel a rendszerrel, de vannak egészen új modellek is, amelyek esetén nagyon sokat használ ez a rendszer. Ennek lényege a legtöbb konstrukciónál az, hogy alacsonyabb sebességnél (30-40 km/óra) a hátsó kerekeket az elsőkkel ellentétes irányba fordítja el a rendszer alig néhány fokkal a jobb manőverezhetőség érdekében, míg az említett sebességhatár felett az első kerekekkel azonos irányba fordulnak a hátsók, ezzel növelve a kanyarsebességet és stabilitást.

BMW 850 CSi

1989-ben kezdték el gyártani a német márka első olyan modelljét, amely tartalmazta a hátsókerék-kormányzást is. Ez az autó egy jellegzetes darabja a BMW-nek, ami egy 5,6 literes, V12-es motort kapott 380 lóerővel. Jellegzetessége, hogy a formáját CAD programokkal optimalizálták a szélcsatornában. Nincs B-oszlopa sem ablakkerete, amihez további érdekesség, hogy van rajta bukólámpa is.

Amennyiben a videó nem indulna el, ezen a linken tekintheted meg.

Honda Prelude

A Prelude volt az első olyan gépjármű a Hondánál, amelybe beépítették a hátsókerék-kormányzást. A hátsó kereket ellentétes irányba is tudta 5,33°-kal forgatni, ami által a Honda csupán 10 méteres fordulókörrel rendelkezett. Azonban ez egy költséges rendszer volt, ami ha megsérült, akkor nem volt olcsó mulatság a javítása.

Lamborghini Urus

A Lamborghini már a frissített Aventador S-nél is bevetette az összkerék-kormányzás rendszerét, amit most átültettek az SUV modelljükbe, az Urusba. A rendszer alkalmazása nagyon fontos volt az olasz márka szempontjából, hiszen ezáltal tud elképesztően jól kanyarodni mind a lassú, mind a gyors kanyarokban. 650 lóerő, ami a négykerék-kormányzással és a legrugós futóművel olyan stabil tud maradni nagyobb sebesség mellett is, mint egy sportautó.

Mitsubishi 3000 GT

A maga idejében ez az autó nagyon is modernnek számított. Rendelkezik aktív aerodinamikai elemekkel, összkerékhajtással, turbófeltöltővel és természetesen a négykerék-kormányzás rendszerével. Akárcsak a Mazda esetén, itt is az volt a cél az európai piacokon, hogy a márka feljebb pozícionálja önmagát. Ez csak részben sikerült annak ellenére, hogy a kocsit egy közel 300 lóerős motor hajtotta, és sportkocsikat megszégyenítő gyorsulást produkált.

Ford F-150 Platinum ZF

Amikor az autó hossza 5,8 méter, a fordulókör pedig közel 14 méteres, néha elgondolkodik az ember egy-két kanyar bevételének sikerességén. Ilyenkor hatalmas segítséget tud nyújtani az összkerék-kormányzás. Amerika legnagyobb eladási számokkal rendelkező pickupja évekkel ezelőtt bevetette a megoldást, és azóta is előszeretettel használja. Nem is csoda, elég csak ránézni az autóra.

Porsche 911 GT3

Az első olyan modell, amibe belekerült a négykerék-kormányzás, az a 918 Spyder volt. A sort a német márka esetén a 911 GT3 folytatta. A Porsche ebbe a modellbe szívómotort tett, ami ráadásul egy 4,0 literes, 520 lóerős erőforrás. Az brit Autocar magazin szerint, ha a német márka nem mondja el, hogy ez a négykerék-kormányrendszer benne van az autóban, akkor szinte észre sem lehetett volna venni.

Ferrari F12TDF

Ezt az olasz modellt egy 780 lóerős, V12-es motorral szerelte a Ferrari, amit valahogy stabilizálni kellett a kanyarokban. A négykerék-kormányzás rendszere pedig kézenfekvő megoldás erre. A ZF-től érkező megoldás mindössze 5 kilót adott az autó súlyához. Olyannyira bevált, hogy tovább vitték a GTC4Lusso és a 812 Superfast modellekre is.

Renault Megane RS

A negyedik generációs Megane RS 280 lóerős motorral volt szerelve a facelift előtt. A futómű pedig a négykerék-kormányzás egyik legújabb generációját kapta, melynek neve: 4Control. Ennek lényege, hogy 60 km/h alatt a hátsó kerekek 2,7 fokos szöget fordulnak az elsőkkel ellentétes irányba, amivel könnyebben kanyarodik az autó. 60 felett pedig az elsővel megegyező irányba fordul maximum egy fokot, ami pedig a stabilitást növeli a gyors kanyarokban.

Nissan 300 ZX

A japán cég hasonlóan a Mazdához és a Mitsubishihez, megpróbált a ’90-es évek elején betörni az európai autópiacra. Ők is az aktív négykerék-kormányzással tették különlegessé a modelljüket. A többi két márkához mérten, nekik valamivel sikeresebb volt ez a kísérlet, így a Z-széria még kapott két utódot a 350Z és a 370Z modellekkel.

Amennyiben érdekel a 350Z modell, less bele ebbe a bemutatóba. Ha a videó nem indulna el, ezen a linken tekintheted meg.