Az utóbbi hónapokban rengeteg változás történt annak érdekében, hogy a hatóságok visszaszorítsák a gyorshajtások mértékét.
A tavalyi évben például 20 százalékkal nőtt a gyorshajtásból fakadó közlekedési bírságok száma, amit egyre több fix sebességmérő telepítésével, gyakoribb razziákkal és augusztus közepétől a tarifák emelésével nyomatékosítottak. A minimális gyorshajtási bírság összege így már 50.000 Ft-tól kezdődik.
Mivel nagyon sokan valóban véletlenszerűen futnak bele a büntetésbe, egyre többen gondolkoznak lézerblokkoló beszerzésén, amely lehetőséget ad arra, hogy elkerüljük a bajt.
Hogy mit kell tudni a mai magyar traffipax helyzetről, illetve mikor és miért lehet szükség egy lézerblokkolóra? Ezeket a kérdéseket tettük fel Csipe Lászlónak, a Traffipax Bolt tulajdonosának, aki készséggel állt a rendelkezésünkre.
A lézerblokkoló nem a gyorshajtást szolgálja
Mielőtt alaposabban is elmerülnénk a hazai traffipax-helyzetben, László nagyon fontosnak tartotta hangsúlyozni, hogy a lézerblokkolókat a funkcionalitás tekintetében rengetegen félreértik.
Ezeket a rendszereket ugyanis nem azok vásárolják, akik szeretnének büntetlenül szabálytalankodni. Éppen ellenkezőleg: jellemzően azok szereznek be lézerblokkolót, akik jól és sokat vezetnek, mert ez a hivatásuk vagy a munkájuk szerves része.
Esetükben nagyon gyakori, hogy egy forgalmi helyzetben véletlenül túllépik a megengedett sebességhatárt. Számukra egy lézerblokkoló óriási segítséget jelenthet abban, hogy még időben értesüljenek a mérésről, így a sebességükre odafigyelve elkerüljék a büntetést.
Nagyon fontos László szerint, hogy ők nem a sebességmérés ellen vannak, sokkal inkább a biztonságos közlekedést, a KRESZ betartását preferálják, amihez egy ilyen készülék óriási segítség lehet azok számára, akik valóban rengeteg időt töltenek a forgalomban.
Hogy segíthet elkerülni a lézerblokkoló a gyorshajtást?
A lézerblokkolók a közhiedelemmel ellentétben nem tiltott eszközök Magyarországon. Gyártásuk, forgalmazásuk és beszerelésük is engedélyezett, működtetésüket pedig minden esetben a sofőr szabályozza.
A legtöbbször ezek az eszközök egyfajta figyelmeztető jelleggel működnek, azaz képesek időben érzékelni a sebességmérést annak érdekében, hogy a sofőr – amennyiben szükséges –korrigálhassa a sebességét, és ezzel elkerülje a büntetést.
Nem lehet elégszer hangsúlyozni tehát, hogy a lézerblokkoló elsődlegesen nem arra szolgál, hogy az emberek folyamatosan szabálytalankodjanak és megszegjék a KRESZ szabályokat, hanem arra, hogy biztonságosabban, körültekintőbben, nyugodtabban tudjanak vezetni.
Ennek csak egy pozitív hozadéka, hogy ezáltal a büntetések is könnyedén elkerülhetők!
Évről-évre növekszik itthon a traffipaxok száma
Az utóbbi években Magyarországon rohamtempóban növekedett a kihelyezett fix sebességmérő állomások száma. Jelentős előrelépést hozott 2016-ban a VÉDA traffipaxhálózat elindulása.
Az intelligens rendszer nemcsak a gyorshajtókat tudja szűrni, hanem már a szabálytalanságokat, sőt a műszaki vizsga hiányát is.
A VÉDA rendszer kamerái nem titkosak, országszerte pontosan tudni lehet, hogy hol találhatók. A legtöbb sebességmérőt Pest vármegyében helyezték el, de Borsod-Abaúj-Zemplén, Győr-Moson-Sopron és Somogy vármegyében is kimagasló mennyiségben találkozhatunk velük.
Ezt tetézi a magyar rendőrség a rendszeres razziákkal, valamint a véletlenszerű sebességmérésekkel – autóból vagy állványról működtetett traffipaxokkal –, de különösen autópályákon egyre gyakrabban találkozhatunk mozgó járműből történő mérésekkel is.
Hogyan működnek a traffipaxok?
A jelenleg használt traffipaxok alapvetően három különböző elven mérhetnek, így radaros, lézeres és átlagsebesség mérési zóna (section control) alapján.
A gyakorlatban a sofőrök ebből annyit láthatnak, hogy a sebességmérés történhet civil- vagy rendőrségi autók jobb első üléséről, háromlábú kihelyezett állványokról vagy olyan fix állásokból, mint az utak mentén elhelyezett dobozok, illetve az azokon átívelő kapuk.
A nagyobb városok közelében jelenleg is folyamatos a fix traffipaxok telepítése, amelyek jellemzően lézeres elven mérik az autók sebességét. Az ilyen megoldásoknak a száma folyamatos növekedést mutat, de egyelőre senki sem tudja még, hogy meddig.
Szintén a fix traffipaxok közé sorolhatjuk a VÉDA-kat, az utak felett kapuszerű kialakítással rendelkező sebességmérő megoldásokat. Ezekről tudni kell, hogy radaros elven dolgoznak, vagyis lézerblokkolóval nem lehet sem előre jelezni, sem blokkolni az általuk kibocsátott radarhullámot.
Természetesen vannak ma már olyan multifunkciós termékek, mint a Kiyo által kínált komplett, úgynevezett “teljes szettek”. Egy ilyennel nem jelentenek kihívást a lézeres mérőműszerek, sem a fixen telepített traffipaxok (teljes Európát tekintve), de a piros lámpát figyelő kamerákról, valamint section controlokról is időben lesz tudomásunk a használatával.
A régi radaros mobil mérőműszerek ma már nem jellemzőek, 2011 után folyamatosan kivonták őket a forgalomból. Itthon különösen ritka a pisztolyos sebességmérő alkalmazása is (ez lehet radaros és lézeres), de egyre gyakoribb autópályákon a mozgó járműből történő mérés.
Ilyenkor az autó mögül mérik a sebességet – tehát tévhit, hogy hátulról nem lehet mérni. Ezekben az esetekben ajánlott lézerblokkoló telepítésekor első- és hátsó aktív védelmet is alkalmazni a tulajdonosoknak.
