Pedig az öngyulladós erőforrások az egészségre különösen káros részecskéket eregetnek a levegőbe.
Minderre azt követően derült fény, hogy az Európai Közlekedési és Környezetvédelmi Szövetség (T&E) felkért egy független laboratóriumot, hogy végezzenek el néhány mérést két közkedvelt dízel típuson (Nissan Qashqai és Opel Astra). Sajnos, mint ahogyan az az eredményekből kiderült, a szigorú európai szabályozások és a gyártók erőfeszítései ellenére is sokkal jobban szennyeznek a dízelautók, mint az megengedett lenne.
A fosszilis üzemanyagokat használó belsőégésű erőforrásokkal szerelt autók mérges gázokat eregetnek a levegőbe, melyek mind a környezetre nézve, mind pedig az emberek egészségére nézve káros. A szennyezést ugyan megszüntetni teljesen nem lehet, ám sokat lehet tenni annak érdekében, hogy a mérges kipufogógázok mértéke jelentősen csökkenjen.
Emiatt vezették be a dízelüzemű személyautók esetében 1985-ben a részecskeszűrőt (DPF = Diesel Particulate Filter), melynek feladata, hogy a káros részecskék egy részét, beleértve a látható kormot is kiszűrje a kiáramló kipufogógázokból. Az Európai Unió területén, az Euro 5-ös környezetvédelmi besorolás 2009-es bevezetése óta kötelezővé tették az öngyulladós motorral hajtott autók felszerelését ezzel a kiegészítővel.
A rendszer leegyszerűsítve úgy működik, hogy a kipufogóra szerelt koromcsapda megakadályozza, hogy a bizonyos méretnél nagyobb káros részecskék kijuthassanak a szabadba. Akkor azonban, amikor a szűrő telítettsége egy bizonyos szintet elér, a motorvezérlő elektronika átmenetileg megemeli a kipufogógázok hőmérsékletét, így elégetve a felgyülemlett részecskéket. Ezt a folyamatot hívják regenerációnak.
Az aggodalmaknak megfelelően sajnos pont ekkor lépik át a dízelmotorral hajtott autók az előírásokat és a kipufogott részecskék darabszáma akár a határérték ezerszerese is lehet, legalábbis ezt igazolták az elvégzett mérések. Mondani sem kell, hogy a regeneráció alatt mért eredmények ijesztőek, mind a környezeti terhelés, mind pedig az egészségre gyakorolt negatív hatások miatt.
Ez különösen városi forgalomban nagy probléma, hiszen a regeneráció ott is beindulhat és akár 15 kilométeren át tarthat. A független mérések igazolták, hogy ekkor sokkal nagyobb mennyiségű részecske kerül a levegőbe, mint amennyi megengedett lenne. A jelenleg érvényes európai előírásokban nincs szabályozva a szűrő öntisztulási folyamata, az egészségre káros szennyezés felett tehát szemet huny a jogalkotó.
A jelentés szerint az unió területén élő városi lakosság 77%-a szív be rossz minőségű levegőt, olyat, amely meghaladja a WHO által meghatározott egészségre még nem káros értékeket. Úgy néz ki, hogy ebből sajnos ebből a dízelmotorok jelentősen kiveszik a részüket. A valós körülmények közötti kibocsátást szimuláló RDE (Real Driving Emission) eljárás igazolta, hogy a regeneráció során 32-115%-kal több részecske kerül ki a levegőbe, mint a határérték. Minden alkalommal.
Ugyan a közvetlen befecskendezéses benzinmotorokat (egyelőre) nem vizsgálták, ma már azokat is részecskeszűrőkkel szerelik, nem véletlenül. Azok is kormolnak, igaz nem olyan mértékben, mint a dízelek. Feltételezhető, hogy azok esetében sem annyira hatékonyak a részecskeszűrők, mint amennyire azt a hatóságok és az autógyártók remélik.
