Tényleg a Mad Max világa vár ránk, ez biztos!

Ujj Péter újságíró
Közzétéve:
2020-07-16, 13:12

Ha nem változtatunk a közlekedési szokásainkon, sokkal hamarabb kipusztulunk a kelleténél.

A Föld bolygó, ahol élünk, nagyjából 4,5 milliárd éves és azt szokták mondani, hogy körülbelül még ennyi ideje van hátra. Magának a bolygónak persze, a rajta lévő életnek viszont bizonyosan sokkal kevesebb ideje van már. Ugyanis a Nap másodpercenként 600 millió tonna hidrogént éget el a belsejében végbemenő folyamatok során, üzemanyaga nem tart örökké, ahogy fogy, a csillagunk egyre fényesebb és egyúttal egyre melegebb is lesz.

 

Neked mennyire fontos a környezeted védelme? Töltsd ki ehhez kapcsolódó kérdőívünket.

 

Hogy pontosan milyen végzete lesz a Földnek (és vele együtt a rajta burjánzó életnek), hogyan fog kinézni az ítélet napja, arról a tudósok is sokat vitatkoznak, ám egyvalamiben egyetértenek: körülbelül 1-3 milliárd éven belül valószínűleg olyan meleg lesz a bolygón, hogy a víz elpárolog róla, a ma ismert életformák pedig örökre a múlt feledésébe merülnek. Jön a Mad Max világa és nagy bajban vagyunk, ha addig nem sikerül a SpaceX-nek elköltöztetnie minket innen.

Nap

A nagy bökkenő, hogy az emberiség mindent megtesz azért, hogy ezt a beláthatatlan és szinte felfoghatatlan időtávot drasztikusan lerövidítse. Feléljük a Föld erőforrásait, kiszipolyozzuk a földeket, felégetjük az erdőket, túlnépesedünk és minden lehetséges módon szennyezzük a környezetünket. Úgy élünk, mintha nem lenne holnap, mintha nem számítana nekünk a majdani generációk sorsa. Ha nem figyelünk, az apokaliptikus világ akár 100 éven belül is eljöhet.

Az egyik legnagyobb probléma (a sok mellett) a klímaváltozás, pontosabban a drasztikus globális felmelegedés. Persze a klíma változik az ember nélkül is (hol melegszik, hol hűl), csakhogy viszonylag lassan, tízezer évek távlatában, nem pedig ilyen gyorsan, mindössze 100-150 év alatt. Az emberi tevékenység, a túlnépesedés, az egyre növekvő energiaéhség és a fosszilis energiahordozók féktelen elégetése felültetett minket a teljes élővilággal együtt a kihalás-vonatra. És ez nem egy lassú lajosmizsei vicinális, hanem egy szélsebes japán gyorsvonat. Elevenen megfőzzük magunkat, emiatt kell aggódnunk most a leginkább.

A különböző égési folyamatok során kibocsátott gázok egy része erősen fokozza az üvegházhatást. A Föld gravitációja csapdába ejti a gázrészecskéket, felhalmozódnak a légkörben és a Földről az űrbe kisugárzott hőt visszatartják nekünk. A melegedés aztán csökkenti a fényvisszaverő fehér hótakarót (lásd gleccserek eltűnése, a sarki jegek csökkenése), még több hő marad a bolygón, ami például felolvasztja az eddig fagyott állapotban lévő talajt (permafroszt), ahonnan aztán veszélyes metán szabadul fel és kerül a légkörbe.

károsanyag-kibocsátás

A metán felmelegedést okozó hatása 28-szor (!) erősebb a szén-dioxidénál. Az ördögi kör beindul, sőt, felgyorsul és egy idő után megfékezhetetlenné, visszafordíthatatlanná válik. Most vagyunk a 24. órában, egyes pesszimista vélemények szerint pedig már most is késő bármit tenni. Akárhogy is van, az emberiség tudatában van az eseményeknek, fel tudja mérni a tevékenységének hatását és igyekszik is a maga módján tenni valamit a katasztrófa elkerüléséért. Például kikiáltotta az egyik fő bűnösnek az autókat.

Az autók tehetnek mindenről! Vesszenek a dízelek, jöjjenek a hibridek és az elektromos autók! Vallják oly sokan. Vajon ennyire egyszerű lenne, tényleg a mai autók a legnagyobb probléma? Mielőtt bárki pusztán az autókat okolná mindenért, érdemes megvizsgálni a számokat, majd levonni a megfelelő konzekvenciákat. Spoiler alert: nem, nem az autók (és úgy általában a közlekedés) tehetnek mindenről, de sajnos nagyon is kiveszik részüket a Föld rombolásából pusztán amiatt, mert rengeteg belső égésű motorral hajtott jármű van az utakon.

A globális üvegházhatást okozó gázok (többek között a CO2) kibocsátása a következőképpen festett 2010-ben egy 2014-es tanulmány szerint a főbb szektorokban: 25%-ért az elektromosság előállítása és a hőtermelés felel (energiaszektor), 24%-kal a mezőgazdaság, az állattenyésztés és az erdőgazdálkodás (értsd: erdőírtás) áll a második helyen, aztán következik az ipari tevékenység a maga 21%-ával és csak ezt követi negyedik helyen a teljes közlekedés (14%) beleértve a vízi-, légi-, vasúti- és közúti közlekedést is.

Ez utóbbi szektor részaránya sajnos folyamatosan nő és tovább boncolgatva kiderül, hogy az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának 72%-a származik a közúti közlekedésből, 11% a hajózásból és további ~11% a légi közlekedésből, míg a vasút mindössze a kibocsátás 1,5%-ért (és folyamatosan csökken) felel. Egy gyors matek után az autók, teherautók és buszok okozzák a világ teljes kibocsátásának hozzávetőlegesen 10%-át (14% * 72%). Belátható tehát, hogy nem a közúti közlekedés dönti egyedül romba a világot, de részaránya igen jelentős, ezért kezdeni kell vele valamit. (Ahogyan kezdeni kéne valamit az energiaszektorral is például, de ez más lapra tartozik.)

szén-dioxid-kibocsátás

Már most látszik, hogy a klímaváltozás elleni harc legnagyobb vesztesei a belső égésű motorral szerelt autók lesznek, azokon belül is főleg a kegyvesztett dízelek. Nem az a kérdés, hogy elektromos autókkal fogunk-e közlekedni a jövőben, hanem az, hogy ez a jövő mikor jön el. 10 év múlva, 20 év múlva, esetleg 50 év múlva? Egy biztos, a kormányok és a világot irányító politikai erők egyre inkább a helyi emissziómentes közlekedés felé tolják az embereket. Vagy kényszerítik, ez talán jobb szó.

Egyelőre kevés városból vannak kitiltva a belső égésűek, de ez gyorsan változni fog. Eleinte a nagyvárosok belső területeire nem lehet majd behajtani bizonyos emissziós normákat nem teljesítő autókkal, később már csak hibridekkel lehet bemenni, aztán kizárólag olyanokkal, amelyek tisztán elektromos üzeműek. Aki mégis bemegy, az fizet. De fizetni senki sem szeret, így inkább nem megy be. A dugódíj bevezetése Magyarországon is csupán idő kérdése. Már csak azért is, mert bizonyos uniós támogatások kifizetése ehhez kötött.

Aztán a különböző országok a legkülönfélébb módokon igyekeznek a korlátozások mellett támogatni is az elektromos autók térnyerését. Magyarország egyébként egészen jól áll ebben a kérdésben, a jelenlegi 2,5 milliós állami támogatás (bruttó 11 millió forintos vételár alatt), az adó- és illetékmentesség, az ingyenes parkolás, valamint a relatíve olcsó fenntartás (áram ár, alacsony szervizigény) egész jó ajánlattá tett egy-két villanyautót a jelenlegi piacon. Lehet utálni az elektromos autókat, de talán bölcsebb megbarátkozni velük, mert ők a jövő.

Felmerül azonban a kérdés, hogy igazából mennyire is zöldek a zöldnek kikiáltott villanyautók? Igazak lehetnek a hírek, amelyek szerint a teljes gyártási ciklust, a feltankolt áram környezeti lábnyomát (villanyáram energiamixe), majd az akkumulátor hatástalanítását beleszámolva sokkal szennyezőbbek, mint a hagyományos, belső égésű motorral szerelt társaik? Nos igen, egy elektromos autó adott esetben nagyobb környezeti terhelést jelent. Akkor, hogy is van ez? Az elektromosautó-mizéria csupán egy újabb lobbi lenne?

elektromos autó parkolóhely

Egy villannyal üzemelő jármű helyi emissziómentes. Eddig szép és jó, ám a legyártása a nagy akkumulátor miatt jóval szennyezőbb, mint egy hagyományos autóé. A manapság használatos lítium-ion akkukhoz bányásszák a ritka fémeket, és mint tudjuk, a bányászat is rendkívül nagy romboló és szennyező hatással bír. Aztán a földből kitúrt alapanyagokat szállítani is kell, majd ott van maga az akkumulátor gyártása, ami szintén energiaigényes folyamat. Nem mellékes információ, hogy a gyártás során 60%-kal több károsanyag kerül a légkörbe, mint a hagyományos motorok előállítása során.

Nem mindegy az sem, hogy mit tankol az ember a villanyautójába. Egy adott országban a megterelt áramhoz minden esetben tartozik bizonyos fokú környezetszennyezés (károsanyag-kibocsátás). Attól függően, hogy hol fekszik, milyen energiahordozókhoz van hozzáférése, ez a szennyezés eltérő. 2009-ben például az Európai Unióban megtermelt villamosenergia ~75%-a fosszilis tüzelőanyagok elégetéséből (olaj, gáz), ~14%-a atomenergiából, ~7%-a bioüzemanyagból és mindössze ~3%-a származott megújuló tiszta forrásokból.

Ily módon egy villanyautó hiába helyi emissziómentes, hiába a közvetlen környezetébe nem pufog ki káros anyagokat, a valóságban nagy környezeti terhelést jelent a mindennapi üzemeltetése, sőt, az akkumulátorhoz szükséges fémek bányászatát és szállítását, a telepek gyártását is beleszámolva még akár szennyezőbb is lehet egy csak belső égésű motorral szerelt járműnél. És még nem beszéltünk az elhasznált akkumulátorokról, amelyek veszélyes hulladéknak számítanak. Akkor a villanyautózás egy átverés a környezetvédelem szempontjából? Nem az. Hosszútávon.

elektromos autó akkumulátor

Az ígéretes technológiáknak és új eljárásoknak, illetve a forradalmi megoldásokkal készülő új akkumulátoroknak köszönhetőn a telepek előállítása a jövőben valószínűleg sokkal kisebb ökológiai lábnyommal fog rendelkezni, mint jelenleg. Az áramtermeléssel járó szennyezés is csökkenőben van, egyértelmű célkitűzés az emberiség számára, hogy hosszútávon lecserélje a fosszilis energiahordozókat a megújulókra. Ráadásul az autókban már nem hasznosítható kifáradt akkumulátorok sem feltétlenül kell, hogy a szeméttelepre kerüljenek.

Már most is léteznek olyan „akkumulátor-farmok”, ahová a leselejtezett autóakkuk kerülnek és még évekig, akár évtizedekig tovább szolgálnak. Ha egy akkumulátor már nem képes ellátni a feladatát egy autóban, ahol hirtelen nagy áramfelvételek vannak, nem jelenti egyértelműen azt, hogy energiatárolására ne lenne még nagyon sokáig alkalmas. Ha pedig végképp lejárt az ideje, még mindig újra lehet hasznosítani minden összetevőjét, ami azon túl, hogy környezetbarát, drasztikusan csökkenti a ritkafémek iránti igényeket és vele együtt a szennyező bányászat szükségességét.

Ha a fentiek megvalósulnak, onnantól lesznek - de akkor viszont sokszorosan - környezetbarátabbak a villanyautók a hagyományosoknál. Következtetésképpen láthatjuk, hogy előbb vagy utóbb, de mindenképpen az elektromobilitásé a jövő. De nem olyan rossz dolog ám ez az ember közérzete és egészsége szempontjából sem. A villanyautókkal végre megszűnik a zsúfolt városok levegőminőségének állandó problémája és a zajterhelés is jelentősen csökken. Teszem hozzá gyorsan, hogy a téli szmogért továbbra is elsősorban a háztartások fűtése a felelős, így azzal is kezdeni kell valamit, hogy egyesek ne olajos rongyokkal tüzeljenek.

Mindentől függetlenül az elektromos autók, még ha az akkumulátor gyártása környezetbarát is, teljesen tiszta áramot tankolnak fel és a kiszuperált telepeiket pedig újrahasznosítják, rendelkeznek két nagy hátránnyal. Az egyik a kis hatótáv, a másik még rosszabb, a lassú töltés. Ugyan létezik a viszonylag gyors villámtöltés, de olyanról még nem hallottam, hogy az akkumulátor élettartamára az jó hatással lett volna hosszútávon. Ugyan az emberek jelentős hányadának bőven elegendő lenne már a mai elektromos autók 2-300 kilométeres hatótávja is, de mi lesz a fuvarosokkal, az üzletkötőkkel vagy azokkal, akik sűrűn járnak nagyobb távokra.

Porsche Cayenne Turbo S-E Hybrid

A megoldást a tölthető hibrid technológia jelentheti, az olyan autó, amely már értékelhető elektromos hatótávot tud - mondjuk legalább 80-100 kilométert -, de ha a szükség úgy hozza, üzemelhet benzinnel vagy gázolajjal is. A városban elektromosan, városon kívül pedig hagyományosan mehet. Előnye és egyben hátránya is, hogy gyorsan feltölthető üzemanyaggal. Sok esetben sajnos plug-in hibrid autók lemerült akkukkal közlekednek, mert macerás a töltés. Így válik pillanatok alatt egy 2 literes fogyasztást ígérő hibrid SUV környezetszennyezőbbé, mint a sima dízel- vagy benzinmotoros társa, hiszen saját súlyán felül cipelnie kell a nehéz akkupakkját is. Esetükben a tulajdonos lehetőségein és hozzáállásán múlik, hogy megérdemlik-e a zöld rendszámot… 

Kérdés, hogy a hibrid technológia meddig tud életképes maradni a villanyhajtás mellett. Vajon a városi autók majd kizárólag elektromosak lesznek, a nagyobb, hosszabb utakra is alkalmas társaik, valamint az áruszállító járművek pedig hibridek? Erre a kérdésre a jövő ad választ, de amíg a villanyautók hatótávja nem éri el a kívánt szintet és ami még fontosabb, a töltésük nem lesz gyorsabb, a hibrideknek igenis van létjogosultságuk.

A jó hír, hogy nem kell megvárni a jövőt, hogy a mainál zöldebben közlekedjen az ember. Már ma is lehet tenni azért, hogy mindenki csökkentse az autózás/közlekedés által okozott ökológiai lábnyomát. Ha mindenki jobban odafigyelne, nem lenne annyira kényelmes és kicsit tudatosabbá válna a kérdésben, a sok kicsi sokra megy alapon globális szinten komolyan csökkenthetné az emberiség az autóhasználat okozta károsanyag-kibocsátás hatásait.

Nem kell feltétlenül autóba ülni csak amiatt, mert szükség van két túrósbatyura az 500 méterre lévő boltból. Lehet gyalogolni is helyette, talán még le is fog fogyni végre az ember. Nem kell feltétlenül autóval menni a 3 kilométerre lévő konditerembe, jó időben lehet biciklizni vagy rollerezni is, sokkal egészségesebb. Nem feltétlenül kell autóval/taxival menni a moziba, igénybe lehet venni a tömegközlekedési eszközöket is. Ugyan kényelmetlenebb, de jelentősen olcsóbb és sokkal környezetbarátabb is, mint az autózás. Nem feltétlenül kell öt embernek öt külön autóval ugyanoda elmennie, egy kis szervezéssel és némi kitérővel akár egy autóval is meg lehet oldani ugyanazt.

kerékpáros

Az autó immáron legalább fél évszázada az emberi szabadság megtestesítője. Valamikor a ’60-as, ’70-es, ’80-as évektől kezdődően kezdtek az emberek tömegesen autózni és akkoriban vált a saját autó igazi státuszszimbólummá. Ma hozzátartozik az emberek, családok életéhez, hogy van autójuk, sokan nem is tudnák elképzelni az életüket az egyéni mobilitást lehetővé tévő eszköz nélkül. Mindenki odamegy, ahová akar és akkor, amikor csak kedve tartja. Most nehéz elképzelni, hogy a jövő talán valami egészen mást tartogat az emberiség számára. Az emberek nem szeretik a változást.

De a változás elkerülhetetlen, egyáltalán nincs kizárva annak a lehetősége, hogy a valóban pazarló és környezetterhelő sajátautózást a közösségi autómegosztás, a tömegközlekedési eszközök szélesebb használata és az egészségesebb, sportosabb helyváltoztatás (pl. gyaloglás, kerékpározás) váltja. Hogy ezt külső kényszer váltja-e ki majd az emberekből vagy egyfajta szemléletváltás van éppen kibontakozóban, még nem világos. Véleményem szerint mindkettő egyszerre zajlik éppen, csak ez egy lassú folyamat, még nem feltétlenül egyértelmű.

A környezet védelmének érdekében jelentősen csökkenteni kell a károsanyag-kibocsátást. Nincs választása az emberiségnek, ez egyfajta kényszer, az élővilág jövője, pontosabban későbbi életminősége a tét. Nem mindegy, hogy egy kietlen Mad Max világ vagy egy élhető bolygó marad az utókorra. Ez a cél vagy modern, környezetkímélő technológiák térnyerésével fog megvalósulni vagy úgy, hogy sokkal jobban odafigyelnek az emberek a közlekedési szokásaikra. De inkább a kettő egyszerre. A most felnövő generáció teljesen más szemüvegen keresztül szemléli a világot, mint elődeik. Sokuk számára fontos a környezetvédelem és belátják, hogy nekik is tenniük kell azért, hogy a világ egy jobb és élhetőbb hellyé váljon.

Ez kétségtelenül hatást gyakorol majd az autóhasználati szokásaikra is. Valószínűleg egyre kevesebben fognak a jövőben úgy dönteni, hogy saját autót vesznek, helyette a közösségi autómegosztás és az alkalmi autóbérlés válhat meghatározóvá. De nem csupán a környezetvédelem miatt, hanem mert a saját autó drága. Meg kell venni, fizetni kell a hitelt, a biztosítást, a szervizt, a parkolást, kell rá új gumi, lehet aggódni, hogy összetörik, ellopják, stb. Az autó felelősség és gond is egyben. Gondból pedig van elég, a jövő generációja nem akar még egyet a nyakába.

Egyetértesz vagy szerinted másként lesz? Mit gondolsz, milyen lesz az autózás jövője? Ha van bármilyen ötleted, hogyan lehetne zöldebbé tenni az autózást, ne tartsd magadban.

Ha magad is cselekedni szeretnél, akkor töltsd ki alábbi kérdőívünket és oszd meg velünk véleményedet!

Az autós világ friss híreiért tekintsd meg az Alapjárat hírműsorát!

Kapcsolódó írások

Tesla Model 3
2019. május 22.
Még időpontot is foglal neked a szerelőnél a Tesla legújabb kiegészítője
2019. december 07.
Az lehetetlen, hogy ezt az otromba valamit komolyan gondolta a marslakó Elon Musk.  

További hírek