Ha az autók nem bocsátanának ki több szén-dioxidot, akkor megmenekülne a Föld klímája?
Az ember tevékenysége által okozott klímaváltozás mára egy általánosan elfogadott tudományos tény. Legalábbis nem vitatott, hogy az iparosodott ember nagyban hozzájárul ahhoz, hogy a Föld átlaghőmérséklete rohamtempóban emelkedik. Ha az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását nem korlátozza az emberiség záros határidőn belül, akkor olyan drámai változások következhetnek be az éghajlatban, mely minden túlzás nélkül az élővilág létét veszélyezteti.
A problémát nem a felmelegedés ténye, hiszen a Föld története során voltak a mainál sokkal melegebb időszakok is – igaz akkor az ember még nem létezett -, hanem a felmelegedés sebessége jelenti, melyhez az állatok és növények nem képesek alkalmazkodni, és ha felborul az ökoszisztéma, abba az emberiség is belebukhat. A Föld ugyan meglenne ember nélkül is, de az ember által okozott klímakatasztrófa drasztikusan átformálná az egész bioszférát, mely folyamat fajok tömeges kihalásával járna.
Ezt a problémát felismervén, a világpolitikában évtizedek óta napirenden van a klímaváltozás kérdése, ugyanakkor sok érdemleges döntés még nem született a klímavédelem érdekében. Az idő azonban telik és lassan beérünk a 24. órába, amikor még lehet egyáltalán valamit tenni annak elkerülése érdekében, hogy az időjárás kifordulna önmagából beindítva a katasztrófához vezető változásokat. És hiába vagyunk tudatában a problémának már régóta, a levegő, a vizek és az élővilág szennyezése nemhogy csökkent volna, hanem egyenesen nőtt évről évre. A szennyezés soha nem látott szinten áll jelenleg.
Mindennek oka a túlzott fogyasztás, a pazarlás és az, hogy mindenki jólétben akar élni. Ez érthető, hiszen azok a harmadik világbeli népek, akik eddig lapulevélből ették az ételt is műanyagtányért kezdenek használni és ahol eddig nem létezett villanyáram, ott is bevezetik azt, hogy az ott élők mindennapjai könnyebbek legyenek. Akik eddig maguk varrták a ruháikat már plázában akarják megvásárolni az új ruhát, melyet valahol valakik éhbérért előállítottak. A probléma nagyon összetett és persze hatalmas szennyezéssel jár.
Mert villanyáramot nem megújuló forrásból nyerik, hanem hatalmas füstokádó szén- és gázerőművekben termelik meg, az új ruhát pedig olyan gigantikus óceánjáró hajók szállítják el a világ legeldugottabb helyeire is, amelyek annyi dízelolajat vagy gázt fogyasztanak óránként, mint több ezer Ikarus busz egész életciklusa során összesen. A világ jól akar élni, ennek pedig ára van. Az ár a környezet szennyezése és az erőforrások ész nélküli kihasználása.
Ezzel szemben a világ úgy viselkedik, mintha az autóipar lenne minden baj forrása, és az autók ki lettek kiáltva bűnbaknak. Az autókat tiltják ki a városokból, az autók károsanyag-kibocsátását kell tarthatatlan sebességgel leszorítani évről évre és a dízelek nem közlekedhetnek szmogriadó esetén, pedig nem is az autók okozták azt a konkrét szmogot. Ehhez képest a világ CO2-kibocsátásának 50%-ért felel az elektromos áram előállítása, az ipar és a fűtés, a közlekedés mindösszesen 30%-ot tesz ki.
Ebből a nagyságrendileg 30%-ból további 70% írható a közúti közlekedés számlájára (személyforgalom és áruszállítás együttesen), a maradékon osztozik (30%) a repülés, a hajózás és vonatok együttesen. A számok tovább is boncolgathatók, az autók – pusztán a forgalomban lévő hatalmas számuk okán is – ebből 60%-ot tesznek ki, míg a motorkerékpárok csupán 1%-ért felelősek. Látható, hogy ugyan nem az autók taszították a klímakatasztrófa szélére a világot, de azért jelentősen hozzátesznek a globális kibocsátáshoz (20% körül).
A növekvő szennyezés egyik fő oka, a korábban említett harmadik világ, ahol napról napra mind egyre többen és többen ülnek autóba, növelve ezzel az emberiség ökológiai lábnyomát. Tévedés ne essék, nem baj, ha a világ szegényebbjei is jobb körülmények között élhetnek, de az általános életszínvonal-emelkedés miatt nem haladnak jó irányba a klímavédelmi akciótervek, a fogyasztásba bekapcsolódó hatalmas embertömegek miatt nem csökken a károsanyag-kibocsátás világszinten.
A megoldás természetesen nem az, hogy maradjanak szegények a harmadik világban, hanem az, hogy úgy jutassuk őket modern körülményekhez, hogy a szükséges energia tiszta forrásból származzon. Ebben van hatalmas szerepe az autóiparnak és kiszolgáló szektorainak, mert a világgazdaság egyik mozgatórugója az autógyártás, naponta milliónyi embernek van ezért munkája, hogy a fogyasztókhoz eljussanak a legújabb modellek.
Várhatóan a jóléti társadalmak sorai közé lépő országok népei is autóval fognak közlekedni és várhatóan a nyugati világban is még tovább fog növekedni az autóhasználat annak ellenére, hogy a következő években visszaesés várható az autóeladásokban. A globális szén-dioxid-kibocsátás hosszútávon nem csökkenthető az autóipari szereplők felelősségvállalása nélkül. Szerencsére a nagy vállalatok kezdik mindezt felismerni és konkrét lépéseket tesznek annak érdekében, hogy csökkentsék a szennyezést.
Amikor egy autó szennyezésének mértékéről van szó, akkor nem kizárólag az általa kibocsátott gázok okozta szennyezésre kell gondolni, hanem a teljes életciklusára vetített károsanyag-kibocsátásra. Ugyanis az elégetett üzemanyagból származó szennyezés meglepő módon csak 59%, a maradék kibocsátás az autó előállítása során, illetve az üzemanyag-ellátás és szervizelés miatt keletkezik. Az egy dolog tehát, hogy egy autó nem pufog semmit sem a levegőbe (elektromos autó), el kell érni, hogy a gyártás és a kiszolgáló ágazatok se legyenek környezetszennyezőek.
Az autók károsanyag-kibocsátását előírásokkal szabályozza a jogalkotó, 2020-tól Európában átlagosan csak 95g CO2-t pöföghet a környezetbe egy személyautó kilométerenként. Egészen pontosan 2020-ban az adott gyártó által előállított autók 95%-ra vonatkozik a szabály, 2021-től azonban a teljes flottára érvényes. Érdekesség, hogy az Egyesült Államokban 2025-től 93g/km, Japánban 2020-tól 105g/km, Kínában pedig 117g/km lesz az előírás. Ha egy gyártó nem éri el a kívánt szintet, akkor autónként 95 eurós büntetést kell fizetnie minden egyes grammért az EU-ban.
Az már most látható, hogy a gyártók nem képesek megfelelni az előírásnak, így komoly büntetésekre számíthatnak, ami végső soron áremelkedésben fog kicsúcsosodni, melyet az újautót vásárlókkal fognak megfizettetni. De a klíma célok eléréséhez sokkal nagyobb arányban kellene értékesíteni elektromos autókat vagy hibrideket, de azokra egyelőre nincs akkora kereslet, amelyekre néhány éve számított az autóipar. Az más kérdés, hogy az előállítói oldalon sincs elegendő gyártási kapacitás arra az esetre, ha hirtelen mindenki villanyautót szeretne vásárolni.
Az autók előállítása során keletkező szennyezésre elsősorban maguk a nagyvállalatok vannak hatással, szerencsére egyre több gyártó épít olyan üzemeket, amelyek teljesen szén-dioxid semlegesek, azaz a működésükhöz szükséges energia megújuló forrásokból származik. Sőt, néhány márka ennél még tovább megy, a gyártás során keletkező hulladék mennyiségét is igyekeznek csökkenteni vagy a termeléshez alternatív alapanyagokat választanak, lásd Ford, akik kávémaradékból készítenek alkatrészeket.
Az autógyártás hatalmas volumene miatt minden egyes kis alkatrész csomagolóanyaga számít, nem mindegy hogy az lebomló papírból vagy szennyező műanyagból készül. Ha egy adott típusból évente 100 000 darabot legyártanak, akkor igenis számít, hogy az előállításhoz szükséges áram tiszta forrásból származik-e vagy sem. A napnál is világosabb, hogy az autómárkák és beszállítóik nagy szerepet játszhatnak abban, hogy teljesüljenek a klímavédelmi célok. Szerencsére az akarat megvan, félig kényszerből ugyan, de jó irányba halad az ipar.
