Városi crossoverrel kínálatot bővíteni divatos dolog manapság. Nem véletlenül: méretükből kifolyólag vételáruk még az emészthető kategóriába esik, az emelt hasmagasság és a zömökebb felépítés nagyobb utasbiztonságot sejtet. A „biztonság” ebben a szegmensben kulcsszó, ugyanis az SUV tulajok elég jelentős része ezzel indokolja választását. Hiába a magasabb vételár és üzemeltetés, a tapasztalatok azt mutatják, hogy ennél a célközönségnél ezek nem mérvadó különbségek. Van rájuk kereslet, előállításuk pedig aránylag kevés pénzt emészt fel, mivel a gyártó már meglévő platformot, motort, technikát vesz alapul.

Ford Puma teszt Alapjárat

Bevált recept, nehéz elrontani. Egy ügyes séf viszont tudja hogyan lehet pikánsabbá tenni: már egy csipetnyi marketingtől is ízletesebbnek hat az étel. Ékes példa erre a Ford legújabb fogása: összetevőit ugyan már több ízben is volt szerencsénk kóstolni, ez mégis valamitől „több”. A tálalás kellemes emlékeket idéz a múltból, a fiatalságból, amikről már csaknem megfeledkeztünk. Telitalálat volt a névválasztás, az eredeti Puma dizájnja volt annyira karakteres, hogy még ma is emlékezzenek rá, középszerű műszaki tartalma miatt viszont még az ortodox rajongók sem tartották „kegyeletsértőnek”, hogy az „egykori ikon” szellemét crossover formában idézték meg. Korszerűbb és élhetőbb lett minden szempontból felmenőjénél, úgy, hogy alig veszített bájából. Kész tündérmese, nem igaz?

Ford Puma - a dizájn adja el

A 2019-ben bemutatott crossover a kortárs Fiesta platformját használja, ugyan minden dimenziójában leheletnyit felnagyították, de így is látszik, hogy a Puma a kisautók ligáját erősíti. Bele lehet látni a rokonságot, de sokkal érdekesebb a különbség: az egész dizájn sokkal lendületesebb, merészebb, mint a konzervatív vonalvezetésű Fiestánál. Figyeltek persze, hogy megmaradjanak az aktuális stílusjegyek, de miután a kötelezőt letudták, lazítottak a gyeplőn. Olyan benyomást kelt, mintha a formatervezők asztalra tett lábakkal, mosolyogva rajzolták volna meg, mindenki hozzáadott egy keveset, aminek ez a bájos apróság lett a végeredménye. A magasra pakolt fényszóróktól kicsit bogárszerű, formájukban az eredeti Pumát idézik, de vannak, akik bébi-Macant látnak bele.

Ford Puma teszt Alapjárat

Viszont a hatás, amit „vigyorgó arcával” kivált sajnos ellaposodik, ahogy körbejárjuk az autót. Oldalnézetből látszik, hogy a hullámszerű vonalakkal és domborításokkal próbálják feldobni a felületet, de a Fiesta-rokonság itt már belerondít a képbe: mintha az egészet bénán összenyomták volna két oldalról, ebből a szögből már nem Porsche termékre, hanem Gombóc Artúr karikatúrára hasonlít a Puma. A formatervezők kedve és kreativitása nagyjából a C-oszlopig tartott, az autó fara fájóan jellegtelenre sikerült. Egységes a dizájn, csinosak is a hátsó lámpatestek, de ha letakarnám a márkajelzést ez aztán tényleg bármi lehetne. Az ST-Line csomag némileg kompenzál, a Desert Island Blue fényezés és 18 colos kerekek kimondottan feltűnő autóvá teszik a Pumát.

Ford Puma - élhető helykínálat, középszerű beltér

A Fiesta platform hallatán sokan egyből szűkös belteret képzelnek a kis crossovernek, de az ajtónyitást követően rögtön feltűnik, hogy hoppá-hoppá ez nem is olyan rossz. Sőt, nagyon jó az utaskabin kialakítása, helykínálat terén felülmúlja az elvárásokat a Puma: nincsenek zavaró, akadályok a középkonzol sem vágta annyira a térdemet, mint a legtöbb hasonló kisautóban. Valahogy azt éreztem, hogy ebben nem kell akkora kompromisszumot kötni, mint a hasonló kaliberű modelleknél, négy felnőtt is elindulhat vele hosszabb távra, anélkül, hogy boksz menne az anyósért. A 456 literes csomagtartó, és az alatta megbúvó 80 literes mélyedés további előnyhöz juttatja a Pumát a vetélytársakkal szemben, kár, hogy az utastér többi része csak a középszerű szintet hozza.

Ford Puma teszt Alapjárat

Annak ellenére, hogy egy friss termék, a műszerfaltól nem vágtam hanyatt magam. Az ergonómia rendben van, praktikusan vannak elhelyezve a gombok, de azért ennél nagyobb innovációra számítottam. Kialakítása még az előző generációkét idézi, a digitális műszeregység ugyan jól sikerült, a központi kijelző is fejlődött, de még ezekkel együtt is megmaradt benne az a „szürkeség”, amit Fordban korábban már tapasztaltam. Az anyaghasználat még az ST-Line csomag ellenére is átlagos, az üléshuzatok tapintásra épp csak eggyel jobbak a hipermarketekben kapható borzalmaktól. Felszereltségével némelyest kompenzál a Puma, hozza a kategóriában elvárt szintet, de összességében elmondható, hogy itt még van hova fejlődni.

Ford Puma – meggyőző hajtáslánc, csupán három hengerrel

A turbós háromhengeres motorok finoman szólva sem tartoznak kedvenceim közé. Menetdinamikájukhoz képest pofátlanul sokat esznek, de legalább a hangjuk is hitvány. De a kompakt kategóriában már sajnos ez a sztenderd, a Puma esetében sincs ez másképp: csak az 1,0 literes EcoBoost egységgel szerelik, amit egy 48V-os elektromos rendszer egészít ki. A mild hibrid technika révén fékezéskor visszatölti az energiát az akkumulátorba, amit később gyorsításoknál fel lehet használni. 125 és 155 lóerős változatban kérhetik a vásárlók, a tesztautóban az utóbbi kapott helyet.

Ford Puma teszt Alapjárat

Kellemes meglepetés volt a Ford-féle Ecoboost egység, megkockáztatom, hogy ez volt az eddigi legjobb háromhengeres, amit vezettem. Méretéhez képest kimondottan nyomatékos (240 Nm), aminek köszönhetően már-már dízelesen lehet kapcsolgatni a fokozatokat, 2000-es fordulat alatt is szépen meglódul. Turbólyukkal persze számolni kell, de 4000 felett nagyon tisztességesen gyorsul, főleg, amikor a villany is beletol. Másodikban még kaparna világnak, a kormányt is tekerné másfelé a nyomaték, kis tempónál kifejezetten virgonc a kis ragadozó. A 0-100-at 8,6 másodperc alatt futja, végsebessége pedig 203 km/h.

Ford Puma – a kanyart szereti, a kátyúkat már kevésbé

Mivel a 155 lónak itt csak 1280 kilót kell mozgatnia, kanyarokban is szép tempóra képes a Puma. Közvetlenül reagál a kormánya, precízen lehet helyezgetni vele az autó elejét, kigyorsításkor pedig inkább a fara csúszik meg finoman. De stabilitását végig megőrzi, futóműve talán még feszesebb is az indokoltnál, a vásárlók nagy része úgyse fogja feszegetni a határait. Sportossága ellenére az úthibákat is egész jól elnyeli, de a nagyobbaknál hajlamos felütni a felfüggesztést, hullámos útfelületen pedig kellemetlenül elpattog az egész autó. A rövid tengelytáv miatt autópályás tempónál már észnél kell lenni, mert a legapróbb kormánymozdulatra is reagál, aztán a sávtartó asszisztenstől kapod a következő pofont másik oldalról. Van holttérfigyelő, a távolságtartó tempomat finoman működik és kitűnően felismeri a lehetséges baleseti helyzeteket, szóval e téren szépen teljesít a Puma.

Ford Puma teszt Alapjárat

A motor csendes, de nem tudja letagadni, hogy páratlan a hengerszám, hidegen az utastérbe is jut a kellemetlen hangokból. Nagyobb sebességnél már a motorhang alig hallható, helyét a gördülési zajok veszik át a kerékívek felől. Lehet hosszabb utakra is használni, mert annyira nem zavaró, de érezhetően nem erre hegyezték ki. Nagyjából 500 km-t vezettem az autót, amíg nálam volt, ezalatt 7 és 8 liter között alakult a fogyasztás, átlagban szerintem ez alá már nem sokkal lehet menni. De 11-et is tud fogyasztani, mondták. Csak akarni kell.

Ford Puma ár és összegezve

A Ford Puma apróbb hibái ellenére egy nagyon szerethető jószág. Már a dizájnja is eladná önmagában, a vásárlói igények alapján van létjogosultsága a kínálatban, mint a Fiesta trendibb változata. Méretéhez képest példás helykínálatával nagy előnyt szerez a Puma, ritka, hogy a praktikum nem megy a forma rovására. Felszereltség terén egy ilyen ST-Line már tudja, amit kell, de a „csomagolás” kissé szürkére sikeredett, műszerfaldizájn és anyaghasználat terén van még azért hova fejlődni. Az 1,0 literes EcoBoost motor talán az egyik legjobb háromhengeres a piacon, nyomatékos karaktere miatt már alacsony fordulaton is használható, teljesítménye pedig fürge menetdinamikát biztosít a crossovernek. A feszes futómű fokozza a sportos benyomást, a nagyobb hasmagasság ellenére virgonc a kanyarokban is, de ezért be kellett áldozni a komfortos rugózásból. A gyengébb 125 lovas Titanium felszereltségű Puma már 6,8 millió forinttól megvásárolható, az tesztautó ST-Line felszereltséggel 8,3 millió környékén mozog. Egy ennek megfelelő Fiesta alulról karcolja a 6 milliót, bő 2 millióért trendibb külső, tágasabb belső és elektromos rásegítés jár. A döntés innentől személyes preferencia kérdése.

Ford Puma 1.0 EcoBoost ST Line MHEV (2020)

  • Lökettérfogat: 1000 cm3
  • Hengerek/szelepek: 3/4
  • Teljesítmény: 155 LE / 6000 RPM + 16 LE (villanymotor)
  • Forgatónyomaték: 240 Nm / 1750 RPM
  • Hossz./szél./mag.: 4186-4207/1805/1538 mm
  • Tengelytáv: 2588 mm
  • Saját tömeg: 1280 kg
  • Országúti fogyasztás: 4,1 l / 100 km
  • Városi fogyasztás: 5,1 l / 100 km
  • Vegyes fogyasztás: 4,5 l /100 km
  • Tesztfogyasztás: 7,6 l /100 km
  • Végsebesség: 203 km/h
  • 0-100: 8,6 s