A franciák kis méretű crossovere rendkívül színes egyéniség, szinte végtelen módon lehet konfigurálni.
Nehéz lenne azt mondani az új Captur mini SUV-ra, hogy sótlan. Ahogyan azt is, hogy a Renault szakemberei nem fektettek kellő energiát bele. A Modus utódjaként bevezetett első generációhoz képest ez egy sokkal érettebb jármű benyomását kelti, a 2019-ben megjelent új Captur pedig a Clio kisautóval közös CMF-B platformra épül. Adott tehát egy kisméretű francia crossover, amely egy piszkosul erős mezőnybe érkezett, hiszen kb. húsz közvetlen riválisa van. De vajon mivel tűnik ki közülük?
Az biztos, hogy már az első szériás Captur is elég sikeres volt, hiszen Európában 2019-ig 1,3 millió példányt adtak el belőle, így jelenleg a Renault egyik legsikeresebb modelljéről van szó. Nem is csoda, hogy sokat dolgoztak a második generáción, amelynek meg is lett az eredménye. Most már sokkal inkább hasonlít az új Clióra, mintsem egy Dacia modellre.
Renault Captur – rengeteg színkombináció
A Laurens van der Acker vezette tervezőgárda karakteres formát adott a második generációs crossovernek, amely már-már agresszívnek is mondható a jellegzetes, más Renault modelleken is megfigyelhető C-alakú lámpák miatt. Az első lökhárítóban valódi beömlők vannak, a géptetőn és az autó oldalán pedig látványos domborulatok látszódnak. Izgalmas részlet a kéttónusú fényezés, amellyel az ún. lebegő tető kialakítást érték el. A Captur tehát nem egy unalmas, élre vasalt dolog. Ahogyan azt egy francia autótól el is várja az ember.
Hátrafele emelkedik az övvonal, a C-oszlop környékén pedig eléggé lejt a tető, amely hátrafele valamelyest korlátozza kilátást, ám a kategóriához képest nem mondanám rossznak a helyzetet. A hátsó lámpák szintén teljesen újak, továbbá itt is megtalálható a színes betét egy diffúzor-szerű elemen. Még ezekkel a ballonosabb gumikkal is egész jól mutat, persze a crossoveres stílushoz ez áll közel igazán.
Renault Captur – belül is komolyodott
Mint a legtöbb modellnél, a Captur esetében is jelentős méretnövekedést hozott az új generáció. A kis Renault tengelytávja 3, a szélessége 1, a magassága pedig szintén 3 centivel nőtt. Ez jótékony hatással van a kabin méretére, így a második sorban is jól el lehet férni, ráadásul a 15 centis sínen tologatható hátsó üléspad egy zseniális megoldás, amelynek köszönhetően vagy a hátsó lábtér, vagy a csomagtér lehet nagyobb. Ez utóbbi egyébként 422-536 literig variálható úgy, hogy az üléseket még csak le sem döntötted. A raktér padlója alatt méretes üreget alakítottak ki, lehajtott hátsó ülésekkel pedig 1275 litert kaphatsz. A padló sík lesz döntés után, a kabinban pedig további 27 liternyi tárolórekeszt alakítottak ki. Az első ajtózsebekbe még a másfél literes palack is befér, ez ebben a kategóriában nem minden gyártónak jön össze…
A magasabb Intens felszereltség már egész kellemes anyagokat tartalmaz, a műszerfalon és az ajtókon is található színes, valamivel puhább betét. A könyöklők ebben a kategóriában persze még mindig csak ránézésre kényelmesek, hosszabb távon kellemetlenek tudnak lenni. Az első ülések közepesen kényelmesek, a kormány viszont jó fogású.
A vezető előtt a tesztautóban egy 7 colos digitális műszeregység kapott helyet, amely mellett „klasszikus” vízhőmérséklet- és üzemanyagszint-jelző található. További felárért 10,25 colos, teljesen digitális műszerfal is kérhető egyébként, ezek persze kicsit jobban személyre szabhatók. Ami a központi érintőkijelzőt illeti, az alapkivitelben 7, míg a magasabb felszereltségnél 9,3 colos tabletet biggyesztenek a műszerfalra. A képernyőt a vezető felé fordították, a rajta futó rendszer pedig tisztességes sebességgel működik. Az mondjuk nem volt pozitív, amikor egyik reggel letiltott az érintőkijelző, és csak a nap későbbi szakaszában tért magához. Remélhetőleg ez csak egy egyszeri alkalom volt a jármű életében.
A biztonsági technika jól tette a dolgát, a vészfékasszisztens és a sávtartó is rendesen működött, utóbbi ráadásul két fokozatban volt állítható. Először csak jelzi, ha kezded elhagyni a sávodat, a második szinten azonban már bele is kormányoz. Az autohold is hasznos funkció, a start-stop kikapcsolására pedig külön gomb van, nem kell a menüben szerencsétlenkedni az eléréséhez. A klíma szintén rendelkezik fizikai gombokkal, itt például tetten érhetők a Dacia modellekben is működő tekerők.
Renault Captur – széles motorpaletta
A tesztautóban a franciák jól ismert 1,5-ös dízelmotorja dolgozott, amely mára egy kiforrott technikának mondható. A 115 lóerő és a 260 Nm a hétköznapokra bőven elegendő, főleg úgy, hogy ez egy városi crossover. Ebből adódhat azonban probléma is, hiszen a dízelmotor nem szereti a rövid utakat, a sok hideg üzemet. Függetlenül attól, hogy városban se nagyon megy 6 liter fölé a fogyasztása, alaposan át kell gondolni, hogy szükséged van-e dízelre akkor, ha alig mész hosszabb távokat. Ezt a motort egyébként 6 fokozatú kézi, vagy 7 gangos duplakuplungos automatával kérheted. A tesztautóban az utóbbi dolgozott, és mint a legtöbb ilyen szerkezet, lepadlózáskor ez is sokat gondolkodik.
A kínálatban egyébként van még egy ezres benzines is három hengerrel és 100 lóval, amelyet ötsebességes kéziváltóval kaphatsz meg. Továbbá az 1,33-as is kérhető 130 és 155 lóerős kivitelben, utóbbi már csak az automatával. Ami azonban érdekesebb, hogy hamarosan bevezetik a plug-in hibrid kivitelt is, amely egy nagy ütőkártyája lehet a Capturnek.
Renault Captur – franciás puhaság
Ami a vezethetőséget illeti, szerintem jó munkát végeztek a Renault-nál. Nem akartak egy feleslegesen pattogós kisautót készíteni, a Captur egész jól átlép az úthibákon. Ehhez persze a 17-es átmérőjű, magasabb oldalfalú gumik is hozzájárultak, én személy szerint nem is kérnék rá nagyobb felnit. A tesztautóban a MULTI-SENSE rendszer is benne volt, amely három vezetési módot kínál. Az egyértelmű Sport és Eco opciók mellett egy My Sense mód is beállítható, amelyben a többek közt a szervórásegítést és a vitorlás üzemmódot is szabályozhatod. Ezzel pedig tényleg széles tartományban lehet használni a Capturt: ha kell egyujjas a kormány városba, ha kell egy kicsit közvetlenebb. Ha kell akkor Sport módban motorféked is van, ha kell akkor 5 literre is leviheted a fogyasztást az Eco üzemmóddal. Nyilván 115 lóból nem fogsz sportautót faragni, de amit ki lehetett hozni egy ilyen árkategóriájú autóból, azt szerintem megtették.
Renault Captur ár és összegezve
A Capturt 5,5 milliótól viheted haza az ezres alapmotorral, míg az 1,5-ös dízelért minimum 6,4 milliót kell leszurkolni. A magasabb Intens felszereltség ezzel a motorral kicsivel 7 millió felett indul, az automatával és számos extrával felszerelt tesztautó azonban már a 9 millióhoz közelít. A francia crossover egy rendkívül erős mezőnybe érkezett, ám azzal, hogy kiválóan személyre szabható szerintem ki tud tűnni a konkurensek közül. Persze a franciás kellemetlenségek néha előjöhetnek, ilyen volt az is, amikor a tesztautó visszavitelekor beköszönt a „check engine” lámpa, mert valami nem tetszett a számítógépnek a kipufogógázzal kapcsolatban…
Renault Captur 1.5 Blue dCi 115 EDC 7AT Intens (2020)
- Lökettérfogat: 1461 cm3
- Hengerek/szelepek: 4/8
- Max. teljesítmény: 115 LE (kW) 3750/perc
- Max. forgatónyomaték: 260 Nm 2000/perc
- Hossz./szél./mag.: 4227/1797/1585 mm
- Tengelytáv: 2639 mm
- Saját tömeg: 1327 kg
- Városi fogyasztás: 5,5 l
- Országúti fogyasztás: 4,1 l
- Vegyes fogyasztás: 5,1 l
- Tesztfogyasztás: 5,4 l
- CO2 kibocsátás: 133 g/km
- Végsebesség: 186 km/h
- 0-100: 11,0 s
