A rendőrség gyakran tart célzott ellenőrzést kifejezetten a közúton piros lámpán történő áthajtások kiszűrésére és „meghálálására”. Szükséges ugyanakkor az, hogy egy rendőr kiszúrjon minket a helyszínen, vagy elég egy utólag megküldött közterületet figyelő kamera felvétele is ahhoz, hogy megbüntessenek? A D.A.S. jogászának közreműködésével készült cikkünkben erre és az ehhez kapcsolódó kérdésekre keressük a választ.

Milyen fajta szabályszegésről van szó?

Attól függően, hogy a közúti közlekedés szabályairól szóló rendelet (KRESZ) melyik szabályát szegjük meg, megkülönböztetünk szabálysértést és közigazgatási szabályszegést. A kettő közel sem ugyanaz, eltérő a felelősség mértéke, a bírságok összege és magának az eljárásnak a felépítése is. A továbbhaladás tilalmát jelző fényjelzésen áthajtás, mindennapi szóhasználattal piroson áthajtás a közigazgatási bírság kategóriába fog tartozni.

A bírság fix mértékű?

Igen, a közigazgatási bírsággal sújtandó szabályszegéseket külön rendelet szabályozza, tételesen fel vannak sorolva a kiszabható bírságok összegei. Piroslámpán áthajtás esetén ez az összeg 2022-ben 50 ezer forint.

Közlekedési lámpa
A piros lámpán áthaladás büntetést vonhat maga után, a biság összege 2022-ben 50 ezer forint

Mi van, ha azt mondom, hogy a testvérem követte el, őt pedig nem vagyok köteles megnevezni?

Szabálysértési esetekben ez a megoldás szűk körben még működhet. Közigazgatási bírságnál azonban nem, hiába hivatkozunk arra, hogy az autót egy közeli hozzátartozónk vezette.

A közigazgatási bírsággal súlytandó szabályszegéseknek ugyanis pont az a jogalkotói célja, hogy ún. objektív felelősséget rójon ránk, autóvezetőkre. Tulajdonképpen magát a járművet büntetik meg ilyenkor, nem számít az, hogy ki vezette azt. Végső soron a gépjármű üzemben tartója fogja megkapni a bírságról szóló csekket.

Van kimentési lehetőségem?

A jogszabály arra az esetre ad kibúvót az üzemben tartónak, ha be tudja bizonyítani, hogy a közigazgatási szabályszegés elkövetésekor az autó nem volt a birtokában, az jogellenesen került ki az ellenőrzése alól. További feltétel, hogy a megfelelő hatóság eljárását ilyenkor haladéktalanul kezdeményezni kell, és ezt igazolni is szükséges a mentesülés érdekében.

Van elévülése ezeknek a bírságoknak?

Közigazgatás bírságot a cselekmény elkövetésétől számított két éven belül szabhat ki a hatóság. Ezen az időtartamon belül azonban bármikor. Az első dolog tehát, hogy ellenőrizzük a dátumot: az elévülési időn belül kaptuk meg a jogsértő cselekményről szóló határozatot?

Tapasztalatunk egyébként az, hogy – ha nem helyszínen kiszabott bírságról van szó – néhány héten belül jelentkezik a hatóság.

Csak a helyszínen kaphatnak rajta a piros lámpán áthajtáson?

A jogsértő cselekmény elkövetését a hatóságnak be kell bizonyítania. Gyorshajtásnál ezt hitelesített kamerafelvételekkel rutinosan megoldják (ún. VÉDA rendszer). Piros lámpánál áthajtásnál gyakran „tetten érnek” minket. Ugyanúgy lehetőség van viszont utólag, fényképfelvételekkel bizonyítania a hatóságnak a szabályszegést.

Felmerül a kérdés, hogy hitelesített kamerafelvétel szükséges? Erre azt a választ kell adnunk, hogy a jogszabály a bizonyításra nagy teret enged a hatóság részére.

Továbbhaladás tilalmát jelző fényjelzés
Nem kell célzottan piros lámpán áthaladást figyelő kamerák alatt áthaladnunk ahhoz, hogy bütnetést kapjunk, elméletileg közterületen felszerelt kamerák alapján is kiszabhatnak birságot a hatóságok

A közterületi kamera felvétele alapján utólag megbírságolhatnak?

A jogszabály pusztán az objektív felelősséget kívánja meg a bizonyítás során. Ha a közigazgatási hatóság kétséget kizáróan be tudja bizonyítani a szabályszegést, értelmezésünk alapján a VÉDA rendszer hitelesített kameráin kívül a közterületen felszerelt kamerák is alkalmasak lesznek arra, hogy közigazgatási bírságot kaphassunk. Ezeknek a kameráknak is meg kell felelniük bizonyos jogszabályi követelményeknek.

Hozzátesszük, maga az ORFK nyilatkozott úgy korábban, hogy nem ugyanazt a megfelelőségi szintet üti meg a két fajta kamera. A kérdés az elmúlt években nagy port kavart, a jogszabályok egyértelműsítésére azonban nem került sor.

Tapasztalatunk alapján a közterületfenntartók és a rendőrség is stratégiát váltott ezen a területen: a legtöbb esetben igyekeznek a helyszínen rajtakapni a szabályszegőt és megtorolni cselekményét. Ha utólag kapunk csekket, nézzük meg, hogy azt a közterület-felügyelettől vagy a rendőrségtől kaptuk. Vizsgáljuk meg továbbá a bizonyítékként felhozott kamera felvételeket is. Ha abból nem állapítható meg egyértelműen a szabályszegés vagy a gépjármű adatai, megfontolhatjuk a bizonyítottság hiányára való hivatkozást az eljáró hatósággal szemben.

A csekk be nem fizetésekor közigazgatási eljárást fognak ellenünk indítani, ahol mindenképpen a rendőrséghez kerül az ügy, neki kell nyomoznia és bebizonyítania az elkövetett szabályszegést.

dr. Krizsán Zoltán
D.A.S. Jogszerviz