Mit is jelent pontosan a büntetőfékezés?

A közlekedési konfliktus okán az elöl haladó jármű „büntetésből” hirtelen, indokolatlan fékezés(eke)t tesz, ezzel akadályozva a mögötte haladó járművet, egyben veszélyeztetve a közlekedők testi épségét.

Jelen cikkünkben ismertetjük a veszélyes manőver büntetőjogi megítélését a das.hu szakértőjének segítségével. 

A büntetőfékezés jogi szempontból közúti veszélyeztetésnek minősül, mely cselekedetet a Büntető Törvénykönyvben található tényállás alapján büntetni rendeli a jogalkotó:

Közúti veszélyeztetés

234. § (1) Aki a közúti közlekedés szabályainak megszegésével közúton vagy közforgalom elől el nem zárt magánúton más vagy mások életét vagy testi épségét közvetlen veszélynek teszi ki, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés

  • a) egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény súlyos testi sértést,
  • b) két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény maradandó fogyatékosságot, súlyos egészségromlást vagy tömegszerencsétlenséget,
  • c) öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény halált,
  • d) öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény kettőnél több ember halálát okozza, vagy halálos tömegszerencsétlenséget okoz.

Az ismertetett törvényi tényállás alapján levezethető, hogy a büntetőfékezéssel megvalósított közúti veszélyeztetés az alábbi feltételek együttes megvalósulása esetén állapítható meg az elkövető terhére:

  • közúti közlekedés szabályainak megszegésével történő elkövetési mód: azaz az elől haladó jármű annak ellenére alkalmaz hirtelen, váratlan egyben erős fékezést, hogy ezt nem indokolja semmilyen közlekedési helyzet, mondjuk egy úttestre szaladt állat, vagy a fékezést alkalmazó előtt megálló járműsor. Ezen körülmény megvalósulása a büntetőeljárás során vizsgálat tárgyát képezi, tanúvallomásokkal, vagy fedélzeti kamera felvétellel könnyen bizonyítható a fékezés indokolatlanságának volta.
  • mások életét vagy testi épségét közvetlen veszélynek teszi ki: a veszélyeztetésnek alkalmas kell lennie arra, hogy közvetlen veszélynek tegye ki mások életét, testi épségét. Nagy sebesség melletti, hirtelen fékezés esetén, amikor a baleset elkerülése kizárólag a hátul közlekedő kiváló reakció idején és megfelelő manőverezésén múlik, a közvetlen veszély megállapítható. Ellenben, ha hirtelen fékezés lassú sebesség mellett és alkalmazása esetén is akár száz méter vagy még több marad a két autó között, közvetlen veszélyhelyzetről nem beszélhetünk.

A törvény súlyosabban rendeli büntetni, ha a veszélyhelyzet előteremtéséhez eredmény is társul, azaz bekövetkezik a baleset, melyben a vétlen fél testi sérülést, vagy akár halált szenved el.

A közúti veszélyeztetés a közúti baleset gondatlan okozásának vétségétől akként különíthető el, hogy az elkövető milyen módon (szándékosan vagy gondatlanul) szegte meg a közlekedési szabályokat, továbbá, hogy a szándéka kiterjedt-e szándékos veszélyhelyzet előteremtésére.

Amennyiben ezen utóbbi szándék hiányzik, azaz kizárólag a KRESZ szabályszegés eredménye a közlekedési baleset, úgy kizárólag közúti baleset gondatlan okozásának vétsége állapítható meg a balesetet okozó fél terhére.

A büntetési tételekből egyértelműen jól látható, hogy a bűncselekmény tárgyi súlya kiemelkedő, így amennyiben ilyet észlelnek közlekedésük során, célravezetőnek mutatkozik feljelentést tenni az ügyben.

Írta: dr. Némethné dr. Czinege Kinga

Íme, egy szemléltető példa a büntetőfékezésre!

Érdemes lehet még elolvasnod a vezetéspszichológia témakörében írt cikkünket, ahol egy szakpszichológus segítségével jártunk utána, hogy milyen külső ingerek befolyásolhatnak, akár téged is.