Szubjektív dolog a szépség
Aki azt mondja rá, hogy szép, az vagy rossz szemüveget visel – de leginkább nem hord, pedig kéne – vagy máshogy ül a lovon. Azért arról sincs szó, hogy csúnyának alkották volna meg, egyszerűen adott méretekből és a szükséges kötelező elemekből ez jött ki. Mert hát szükség van oldalanként legalább egy ajtóra, amin kényelmesen beszállhatunk, ablakokra, tükrökre, lámpákra és kerekekre.
Ezek mind megvannak az Avantieren, csak hát az ajtó aránytalanul nagy, a tükör túl gömbölyű a szögletes formához, a kerekek iszonyatosan picik – 145/70 R12-es méretük nagyjából egy közepes robogóéval vetekszik, az ablakok a B-oszlopig fantáziátlanok, utána pedig túlzásba estek a dizájnerek, a lámpák pedig olyan semmilyenek – leszámítva a kis U-alakú ívet bennük elöl-hátul. Én kis túlzással az új Land Rover Defender fényszóróinak vonalait láttam meg bennük elöl. Egyébként négyféle színben lesz elérhető: Világos lila, Menta zöld, Tejfehér és Víz kék.
Ha az előbb leírtakat félretesszük és bekukkantunk az utastérbe, szerintem határozottan jobb helyzetet találunk. Márpedig aki ilyet vesz, az nem kívülről fogja nézegetni, hanem a sehol máshol nem fellelhető ICAR feliratú kormányt markolássza majd. Persze nem mondom, hogy egy BMW X5 kategória, de annak csak a fullos hangrendszere kerül körülbelül az egész Avantier árának 30%-ába.
A városi minijárgány ugyanis 12 500 euró + áfa áron lesz elérhető egyetlen felszereltségi szinttel. Ez jelen árfolyamon bruttó 6 millió forint. A nettó pedig azért említendő, mivel hivatalosan (alacsony sebességű) tehergépkocsiként kerül forgalomba, ami egy átlagfelhasználónak nem érdekes, pusztán annyiban merül ki, hogy az utastér és a raktér közé elválasztót kellett tenni.
Kínában egyébként négyszemélyes változatban is elérhető, de ez esetben a csomagtartó nem létező fogalom – ezért sem lehetett Európában négyszemélyesként behozni. Így viszont méretes csomagtartót kapunk két személyhez, a hátránya, hogy relatíve kicsi a nyílás, magasra kell emelni a csomagokat a lökhárító teteje miatt és nehéz a végéig benyúlni, továbbá 180 centis magasság felett fennáll a veszélye a csomagtérajtó lefejelésének. Egyébként vicces, hogy a hátsó övek és az ülés rögzítési helyei így is látszanak, de ennyi pénzért megbocsátható.
Van konkurencia
A célközönséget illetően a Cenntrónak nincs konkrét terve, azt mondják, nemtől és kortól függetlenül lehet szüksége bárkinek egy ilyen egyszerűen használható, könnyen és olcsón fenntartható járműre. A garancia a meghajtásra (akku és motor) 8 év vagy 128 ezer kilométer (évente 16 ezer km), ami ad némi bizalmat a potenciális vásárlónak.
Csakhogy 6 millió forint körül már bőségesen akad választék az újautó-piacon: a sokkal autóbb Suzuki Swift 5,83 milliótól vihető haza, a Toyota Aygo X épphogy 6 millió felett startol, a Kia Picanto és a Dacia Sandero egyaránt 5 millióért kapható, míg az ország legolcsóbb nullkilométeres járgánya továbbra is a Mitsubishi Space Star 4 440 000 Ft-ért. Ahogy látható, némelyik modellnél még a fapadnál eggyel jobb felszereltségi szint vagy több extra is belefér, de ha minimalisták vagyunk, akkor 1-1,5 millió forintnyi üzemanyagpénz marad a zsebünkben.
És itt már a matek a mérvadó. Mindent nem lehet konkrét összegekké tenni, ezért a szervizre nem bontanám le a kiadásokat, hisz ezen kisautók kötelező javítása sem sokkal nagyobb a Cenntro minijénél, ahogy a kötelező biztosításnál sincs számottevő különbség, és a gépjárműadó is csak egy-két tízezer forint éves szinten az Avantier nullájához képest.
Az üzamanyagot tekintve nyilván az otthon vagy munkahelyen ingyenesen töltők járnak jól egy elektromos autóval, de az egyszerűség kedvéért az otthoni, nem kedvezményes áramdíjjal számolva száz kilométer 650-700 forintért tehető meg. A benzines csöppségekkel 4-5 literes étvággyal érdemes számolni, az ingadozó üzemanyagárak miatt számoljunk 600 Ft-tal literenként. Így 4,5x600=2700 Ft / 100 km, vagyis nagyjából húsz forint marad a zsebünkben minden egyes kilométeren (ha mindig otthon töltünk pénzért).
Egymilliós árkülönbségnél ötvenezer kilométer alatt térül meg tehát a felár. Cserébe nem mehetünk messzire, két ülést kapunk, még az autóútra sem érdemes felhajtanunk, viszont könnyen parkolunk, sosem fogunk gyorshajtás miatt csekket kapni, szinte bárhol „tankolhatunk” és elmondhatjuk, hogy nulla helyi károsanyag-kibocsátást generálunk. Az más kérdés, hogy az előbb említett riválisok biztonságosabbak is, Euro NCAP minősítéssel.
És itt kanyarodnék vissza az egyik legveszélyesebb riválishoz, a XEV Yoyóhoz, melynek bemutatóján májusban jártunk. A Cenntro modelljénél sokkal több fantázia került bele a dizájn tekintetében, persze kisebb akku, gyengébb motor hajtja, de nem megy sokkal kevesebbet és lassabban, viszont hamarabb feltölthető.
Ja, és bemutatásakor 6,6 millió forintba került, azaz 10%-kal drágább az Avantiernél. Persze mindenki döntse el maga, hogy mire van szüksége, és azt az előbb leírt modellek melyike tudja leginkább kielégíteni. Az irány, amit a Cenntro is mutat, nem rossz, de jó kérdés, hogy nálunk melyik réteg engedhet meg magának ilyen pénzért egy második autót, amit még mindig néhány kompromisszummal tud csak használni – számomra a töltésidő és a férőhelyek száma ilyen. Aki persze maximum másodmagával használja, és ráér töltögetni, esetleg akár ingyen, annak hamar visszajöhet az üzemanyagon spórolt pénzen az Avantier „felára”. Cégként pedig még barátságosabb üzlet lehet nettó ötmillió alatt például új futárautóhoz jutni. Majd az idő eldönti…
