Škoda Felicia
Miután 1989-ben Csehszlovákiából létrejött Csehország és az új állam beindításához mindenféle infrastruktúra átalakult, így az autógyártás is, ezért 1990-ben a Volkswagen megvásárolta a cseh államtól a gyengélkedő Škoda jogait és új autók fejlesztésébe kezdtek. Az első Volkswagen alatt készült modell lett a Škoda Felicia, amely még erősen hasonlított a korábbi Favorit modellre, és még a Škoda saját platformjára épült, viszont rengeteg új elemet kapott, amellyel fellendült a Škoda név Nyugat-Európában is.
Bár a Favorit elemek erősen domináltak, a Volkswagen sok dolgot belepakolt az új autóba, hogy biztonságosabbá és megbízhatóbbá tegye. Ez volt az első Škoda, amely dízelmotort kapott szintén első Škoda volt abban is, hogy az akkoriban nyugaton alapnak számító, de a volt keleti blokk országaiban még épphogy megjelenő biztonsági elemeket tartalmazza. Ez vezető oldali légzsákot és biztonsági övet jelent, valamint velúr üléseket, klímát és ABS-rendszert is takar.
A Felicia több kivitelben is elérhető volt, mind személyi, mind áruszállítási célokra ajánlottak modellt. Az alap ötajtós ferdehátú volt, de 1995 júniusától kombi változat is megjelent. Ezen felül volt pickup és dobozos verzió is, előbbit több kontinensre is importálták, mint Volkswagen Caddy Pickup, ami egyébként az egyik legkisebb pickup a világon.
Ahhoz képest, hogy kisautó, a Felicia elég tágas belsővel és csomagtérrel rendelkezett, a hatchback modellbe 272 liternyi csomag fért be, a hátsó üléseket lehajtva pedig 976 liter. A kombi verzió még többet tudott, 447 és 1366 literes csomagtartótere volt a nagyobb modellnek.
Ez a két modellvariáns egyébként kisebb ráncfelvarrást kapott 1998-ban, átdolgozták a hűtőrácsot és nagyobb lökhárítókat kaptak, de a kasztnin is fejlesztettek, hogy biztonságosabbá tegyék a Feliciát egy esetleges baleset esetén.
A Felicia több motorváltozattal is elérhető volt, mindegyik soros négyhengeres volt. Az alap motor a régi Favorit 1,3 literese volt, amit viszont felturbóztak a Bosch Mono Motronic befecskendezőjével, amit később, 1997-ben Siemensre cseréltek.
Két erősebb motor is volt, mindkettő a Volkswagen saját fejlesztése. Az egyik 1,6 literes, 55 kW-os, Magnetti Marelli befecskendezéses, 74 lóerős, a másik 1,9 literes, 47 kW-os dízelmotor, amely 63 lóerőt tudott biztosítani. Az 1,6-os motort használták a Felicia versenyváltozatában is.
A Felicia név egyébként nem volt újkeletű, a Volkswagen-csoport a Škoda átvétele után a modelleket régebbi autók után nevezte el, mivel ezzel meg tudta célozni az idősebb közönséget is, akik számára a Felicia vagy éppen Octavia név ismerősen csengett. Az eredeti Felicia egy kétajtós kabrió volt, amelyet 1959 és 1964 között gyártott a Škoda.
Rengeteg szaladgál belőlük még most is a magyar utakon, a legtöbb persze elég leharcolt, ismerek például egy pickup verziót, amelynek a platóajtaja egy fadarabbal van helyettesítve. Viszont az is biztos, hogy vannak kitűnő állapotú modellek is, amelyeket kis munkával könnyen ráncba lehet szedni és OT-vizsgáztatni.
